2026. május 1.

---

2026. április 18-án a Palantir Technologies közzétett egy 22 pontos szöveget, amelyet a The Technological Republic című könyv kivonatának szántak, és egyértelműen leszögezték benne saját geopolitikai és technológiai világképüket. A szöveg többek között kulturális hierarchiát és az állam összefonódását sürgeti a technológiai területekkel, egy olyan cég nyílt ideológiájaként, ami főként a védelmi és hírszerzési szektorral dolgozik együtt.

A Palantir által közzétett 22 pont:

1. A Szilícium-völgy erkölcsi adóssággal tartozik annak az országnak, amely lehetővé tette felemelkedését. A Szilícium-völgy mérnöki elitjének kifejezett kötelessége részt venni a nemzet védelmében.
2. Lázadnunk kell az alkalmazások zsarnoksága ellen. Vajon az iPhone a civilizációnk legnagyobb alkotása, ha nem éppen koronázó teljesítménye? Az eszköz megváltoztatta az életünket, de lehet, hogy ma már korlátozza és beszűkíti a lehetőségekről alkotott képünket.
3. Az ingyenes e-mail nem elég. Egy kultúra vagy civilizáció – és valójában annak vezető rétege – hanyatlása csak akkor bocsátható meg, ha az a kultúra képes gazdasági növekedést és biztonságot nyújtani a közösség számára.
4. A soft power, azaz a pusztán emelkedett retorika korlátai nyilvánvalóvá váltak. A szabad és demokratikus társadalmak sikeréhez több kell puszta erkölcsi érvelésnél. Kemény hatalomra van szükség, és a 21. század kemény hatalma szoftverre fog épülni.
5. A kérdés nem az, hogy meg fognak-e épülni MI-fegyverek, hanem az, hogy ki fogja megépíteni őket és milyen céllal. Ellenfeleink nem fognak megállni, hogy színpadias vitákat folytassanak a katonai és nemzetbiztonsági szempontból kulcsfontosságú technológiák fejlesztésének érdemeiről. Haladni fognak tovább.
6. A nemzeti szolgálatnak általános kötelességnek kellene lennie. Társadalomként komolyan meg kellene fontolnunk, hogy eltávolodjunk a teljesen önkéntes haderő modelljétől, és csak akkor vívjuk meg a következő háborút, ha mindenki osztozik a kockázatban és a költségekben.
7. Ha egy amerikai tengerészgyalogos jobb puskát kér, meg kell építenünk; és ugyanez igaz a szoftverre is. Országként képesnek kell lennünk arra, hogy folytassuk a vitát a külföldi katonai beavatkozások helyességéről, miközben rendíthetetlenek maradunk azok iránti elkötelezettségünkben, akiket veszélybe küldtünk.
8. A közszolgák nem kell, hogy a papjaink legyenek. Bármely vállalkozás, amely úgy fizetné alkalmazottait, ahogyan a szövetségi kormány a közszolgákat, nehezen maradna életben.
9. Sokkal több kegyelmet kellene mutatnunk azok iránt, akik a nyilvános életet választják. A megbocsátás lehetőségének teljes felszámolása – az emberi lélek összetettsége és ellentmondásai iránti tolerancia elvetése – oda vezethet, hogy olyan vezetői kör alakul ki, amelyet később megbánunk.
10. A modern politika pszichologizálása félrevezet bennünket. Azok, akik a politikai tértől várják lelkük és identitásuk táplálását, akik túlságosan a belső világuk kifejeződésére támaszkodnak olyan emberekben, akikkel soha nem találkoznak, csalódni fognak.
11. Társadalmunk túlságosan hajlamossá vált arra, hogy siettesse ellenfelei bukását, és gyakran örömét leli benne. Egy ellenfél legyőzése inkább megállásra ad okot, nem ünneplésre.
12. Az atomkorszak véget ér. Az elrettentés egyik korszaka, az atomkorszak lezárul, és egy új, MI-re épülő elrettentési korszak kezdődik.
13. A világtörténelemben egyetlen ország sem vitte előrébb a progresszív értékeket, mint ez az ország. Az Egyesült Államok messze nem tökéletes. De könnyű elfelejteni, mennyivel több lehetőség létezik itt azok számára, akik nem örökletes elitből származnak, mint a világ bármely más országában.
14. Az amerikai hatalom rendkívül hosszú békét tett lehetővé. Túl sokan felejtették el, vagy természetesnek veszik, hogy közel egy évszázadon át a világban a béke valamilyen formája uralkodott nagyhatalmi katonai konfliktus nélkül. Legalább három generáció – emberek milliárdjai, gyermekeik és ma már unokáik – nem ismertek világháborút.
15. Fel kell számolni Németország és Japán háború utáni „kivéreztetését”. Németország lefegyverzése túlzott reakció volt, amelynek Európa ma súlyos árát fizeti. A japán pacifizmushoz való hasonlóan látványos ragaszkodás, ha fennmarad, Ázsiában is felboríthatja az erőegyensúlyt.
16. Elismeréssel kell illetnünk azokat, akik ott próbálnak építkezni, ahol a piac nem lépett. A kultúra szinte gúnyolódik Musk nagyívű narratívák iránti érdeklődésén, mintha a milliárdosoknak csak a saját gazdagodásukkal kellene foglalkozniuk. Amit létrehozott, annak értéke iránti kíváncsiságot vagy valódi érdeklődést rendszerint elutasítják, vagy burkolt megvetés kíséri.
17. A Szilícium-völgynek szerepet kell vállalnia az erőszakos bűnözés kezelésében. Az Egyesült Államok számos politikusa lényegében vállat vont ezzel kapcsolatban, feladva a probléma kezelésére irányuló komoly erőfeszítéseket, és nem vállalva kockázatot választóik vagy támogatóik felé a megoldások és kísérletek kidolgozásában, amelyek valójában az életek megmentésének kétségbeesett kísérletei kellene, hogy legyenek.
18. A közszereplők magánéletének könyörtelen feltárása túl sok tehetséget űz el a közszolgálattól. A nyilvános tér – és azok sekélyes és kicsinyes támadásai, amelyek azokat érik, akik valami mást mernek tenni, mint saját gazdagodásuk – annyira könyörtelenné vált, hogy a köztársaságot jelentős számú hatástalan, üres szereplő vezeti, akiknek ambíciója megbocsátható lenne, ha valódi meggyőződés is társulna hozzá.
19. Az a közéleti óvatosság, amelyet akaratlanul is ösztönzünk, romboló. Azok, akik soha nem mondanak semmi rosszat, gyakran semmi érdemit sem mondanak.
20. A vallásos hit elleni széles körű intoleranciát bizonyos körökben vissza kell szorítani. Az elit vallásellenessége talán az egyik legárulkodóbb jele annak, hogy politikai projektje kevésbé nyitott szellemi irányzat, mint amilyennek sokan állítják.
21. Egyes kultúrák létfontosságú előrelépéseket hoztak létre; mások továbbra is működésképtelenek és regresszívek. Minden kultúra ma már egyenlőnek számít. A kritika és az értékítélet tiltott. Ez az új dogma azonban elfedi azt a tényt, hogy bizonyos kultúrák és szubkultúrák csodákat hoztak létre. Mások középszerűnek, sőt regresszívnek és károsnak bizonyultak.
22. Ellen kell állnunk az üres és tartalmatlan pluralizmus felszínes csábításának. Az Egyesült Államokban és tágabban a Nyugaton az elmúlt fél évszázadban az inkluzivitás nevében kerültük a nemzeti kultúrák meghatározását. De befogadás – mibe?

Mi a Palantir?

A Palantir Technologiest 2003-ban alapította Peter Thiel, Stephen Cohen, Joe Lonsdale és Alex Karp. Thiel a Szilícium-völgy egyik legismertebb befektetője, aki nyílt politikai állásfoglalásairól is ismert, míg Karp filozófiai és jogi háttérrel rendelkező vezető, aki következetesen amellett érvel, hogy a technológiai cégeknek aktív szerepet kell vállalniuk a nyugati államok védelmében.

Alex Karp

A cég fő tevékenysége nagy méretű adathalmazok elemzése és operatív döntéstámogatásra épülő szoftverek fejlesztése, amelyeket főként állami szereplők használnak: katonai szervezetek, hírszerző ügynökségek (Pentagon és CIA), és rendvédelmi intézmények (ICE)  – de ott vannak a banki szektorban, az energiaiparban és a gyógyszergyártásban is. A legismertebb rendszerei közé tartozik a Gotham, a Foundry, az Apollo és az AIP. Bevándorlási területen például az ICE számára fejlesztett megfigyelési és adatfeldolgozó rendszerekben érdekelt, a védelmi szektorban pedig a Pentagonhoz kapcsolódó, mesterséges intelligenciára épülő elemző és célkijelölési projektekben van jelen. Ezek a rendszerek operatív döntések előkészítésében vesznek részt, a döntési javaslatot mesterséges intelligencia készíti elő, ami hibázhat.

Maven Smart System: a katonaság idegrendszere

A Maven Smart System egy többrétegű, hadműveleti adatfúziós és döntéstámogató környezet, ami a 2017-ben indult Project Mavenből nőtt ki. A ma látható publikus architektúra elemei közé tartozik a Palantir Ontology szemantikus adatmodellje, a Gaia geotérképes közös műveleti kép, a Dossier munkafolyamat- és jelentésréteg, a Target Workbench célkezelés, valamint LLM-eket és más modelleket meghívó AIP/model hub integráció. 

2025-re széles körben integrálták az amerikai hadsereg egyes rendszereibe, és 2026-ra gyakorlatilag végleg beépült a hivatalos, tartósan finanszírozott katonai működésbe.

A rendszer 2024-ben már támogatta az amerikai célkiválasztást Irakban, Szíriában, Jemenben és a Vörös-tengeren. 2025-ben belépett a NATO műveleti környezetébe; 2025 őszén az Egyesült Államok Tengerészgyalogsága vállalati szintű licencet vett rá; 2026 tavaszán pedig a Reuters és a Washington Post szerint az iráni kampányban a Palantir-rendszert az Anthropic Claude-modelljeivel párosítva használták, hogy eldöntsék: mely célpontok fontosak, és megtervezzék a támadásokat.

A fő kockázat az, hogy a rendszer segít a gyors döntésben, de nem tudni, mennyire pontos, vagy hogy ki vállalja a felelősséget a hibákért. A Washington Post korábban már megírta, hogy a korábbi, hetekig tartó tervezést közel valós idejű műveletté rövidítette le a szoftver. Percek alatt dől el ma már a célpontok kiválasztása, kérdés hogy mekkora hibafaktorral?

A rendszer működése, mint minden mesterséges intelligencia-alapú programé, teljesen adatfüggő: ha a bemeneti adatok pontatlanok vagy hiányosak, a döntési javaslat is torzul. Ehhez társul a modellek korlátozott átláthatósága, ami megnehezíti a döntések utólagos visszakövetését és a hibák  feltárását. A felelősség szétaprózódik a döntéshozók, a katonai vezetés és a szoftverfejlesztők között.

A legsúlyosabb ismert ügy a 2026. február 28-ai, Minabban történt iskolát ért csapás. A Reuters forrásai szerint az amerikai vizsgálat valószínű amerikai felelősségre mutatott. Ez pontosan arra a veszélyre hívja fel a figyelmet, hogy a gyorsított célkijelölés, a hibás vagy hiányos adatok és az emberi tényező keveréke együtt halálos következményekhez vezethet.

Gyermeksírok Minabban

Milyen irányba tolja el a döntéshozatalt a mesterséges intelligencia?

A Maven felgyorsítja a katonai reakciót, de közben egyre több lépést vesz ki emberi kézből, így a hibázás esélye is megnő. 

Nem lehet úgy tenni, mintha a Palantir egy semleges beszállító lenne. A 22 pontból kiderült, milyen szerepet szánnak maguknak: technológia hatalom, aminek ott a helye az állam működésében. 

Ha azonban hiba történik – lásd a Minab-i tragédiát –, akkor nem egyetlen ember hibázik, hanem egy program, aminek a működésére nincs valódi rálátás. Így elveszik a felelősség a bonyolult működés és politikai bürokrácia útvesztőiben, megnehezítve az elszámoltathatóságot.

Aki az infrastruktúrát adja, az a döntések kereteit is meghatározza, az állam és a techcégek közötti határ pedig kezd szép lassan elmosódni. A Palantir nyíltan kihirdette saját politikai világképét.

Mennyire lehetünk biztosak abban, hogy a távoli jövőben egy felelős kormány irányít majd, cégek helyett? A demokrácia a tőke helyett?

Ami eddig egy sci-fi film forgatókönyvének tűnt, az most a valóságban is kezd testet ölteni. Egy kialakulóban lévő technofasiszta működés szemtanúi vagyunk.

A képek forrása: AfP

Források:

https://www.theguardian.com/technology/2026/apr/21/palantir-manifesto-uk-contract-fears-mps

https://cset.georgetown.edu/wp-content/uploads/CSET-Building-the-Tech-Coalition-1.pdf

https://www.bloomberg.com/news/articles/2024-02-26/us-says-it-used-ai-to-help-find-targets-it-hit-in-iraq-syria-and-yemen

https://www.reuters.com/world/middle-east/us-investigation-points-likely-us-responsibility-iran-school-strike-sources-say-2026-03-06

https://www.wired.com/story/project-maven-katrina-manson-book-excerpt

https://goldman.house.gov/media/press-releases/goldman-wyden-velazquez-demand-answers-ice-use-palantir-developed-technologies

https://www.palantir.com/docs/foundry/ontology/overview

https://www.businessinsider.com/palantir-manifesto-alex-karp-technological-republic-summary-2026-4

https://techcrunch.com/2026/04/19/palantir-posts-mini-manifesto-denouncing-regressive-and-harmful-culture

https://www.wsj.com/arts-culture/books/mobilize-review-a-new-arsenal-of-democracy-484842c0