{"id":1022,"date":"2026-05-15T08:31:17","date_gmt":"2026-05-15T08:31:17","guid":{"rendered":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/?page_id=1022"},"modified":"2026-06-03T08:23:53","modified_gmt":"2026-06-03T08:23:53","slug":"a-bizalom-pedagogiaja","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/a-bizalom-pedagogiaja\/","title":{"rendered":"A bizalom pedag\u00f3gi\u00e1ja"},"content":{"rendered":"

T\u00f3th-Nagy Adrienn<\/a><\/p>

Az SZTE JGYPK oktat\u00f3ja \u00e9s a nyelvtanul\u00e1s kutat\u00f3ja. Munk\u00e1j\u00e1ban azt vizsg\u00e1lja, hogyan t\u00e1mogathat\u00f3 a gyermekek nyelvi fejl\u0151d\u00e9se \u00fagy, hogy az ne a r\u00e9gi oktat\u00e1si beidegz\u0151d\u00e9sekhez, hanem a mai gener\u00e1ci\u00f3k kognit\u00edv, \u00e9rzelmi \u00e9s tanul\u00e1si saj\u00e1toss\u00e1gaihoz igazodjon.<\/p><\/div><\/div>\n\n

A Pygmalion-hat\u00e1s az oszt\u00e1lyteremben \u2013 amikor az elv\u00e1r\u00e1s val\u00f3s\u00e1got teremt<\/a><\/h4>\n\n\n\n

A nevel\u00e9studom\u00e1ny r\u00e9g\u00f3ta ismeri azt a jelens\u00e9get, hogy az elv\u00e1r\u00e1saink form\u00e1lj\u00e1k a teljes\u00edtm\u00e9nyt. Ha egy di\u00e1kr\u00f3l azt gondoljuk, hogy k\u00e9pes fejl\u0151dni, nagyobb es\u00e9llyel kap t\u0151l\u00fcnk t\u00fcrelmet, figyelmet, biztat\u00e1st. Ha viszont \u2013 ak\u00e1r kimondatlanul \u2013 probl\u00e9m\u00e1sk\u00e9nt tekint\u00fcnk r\u00e1, reakci\u00f3ink finoman, de k\u00f6vetkezetesen ehhez igazodnak.<\/p>\n\n\n\n

Nem rosszindulatb\u00f3l. Nem tudatosan. Hanem emberi m\u0171k\u00f6d\u00e9sb\u0151l. A gyermek pedig \u00e9rz\u00e9keli ezt. \u00c9szreveszi, kinek a v\u00e1lasz\u00e1ra v\u00e1runk tov\u00e1bb, kit jav\u00edtunk ki t\u00fcrelmesebben, kinek a hib\u00e1j\u00e1t kezelj\u00fck tanul\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gk\u00e9nt, \u00e9s kit\u0151l v\u00e1rjuk el, hogy \u201ev\u00e9gre viselkedjen rendesen\u201d.<\/p>\n\n\n\n

Az elv\u00e1r\u00e1s l\u00e9gk\u00f6re hat a teljes\u00edtm\u00e9nyre. A kimondott \u00e9s kimondatlan \u00fczenetek lassan be\u00e9p\u00fclnek az \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9sbe. Ez pszichol\u00f3giai realit\u00e1s. Ez\u00e9rt sem k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s, milyen t\u00f6rt\u00e9netet seg\u00edt\u00fcnk a gyermeknek \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l meg\u00edrni.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00f6nbeteljes\u00edt\u0151-j\u00f3slat iskolai m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a szakirodalom Pygmalion-hat\u00e1sk\u00e9nt ismeri. A fogalom a g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l ered, ahol Pygmalion<\/em> szobr\u00e1sz annyira hitt alkot\u00e1sa sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9ben, hogy az a legenda szerint \u00e9letre kelt. A pedag\u00f3giai anal\u00f3gia egyszer\u0171, m\u00e9gis m\u00e9ly: amit a tekint\u00e9lyszem\u00e9ly \u2013 jelen esetben a tan\u00e1r \u2013 k\u00f6vetkezetesen l\u00e1t \u00e9s k\u00f6zvet\u00edt a gyermek fel\u00e9, az hossz\u00fa t\u00e1von befoly\u00e1solja a gyermek \u00f6nk\u00e9p\u00e9t \u00e9s teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

A jelens\u00e9get el\u0151sz\u00f6r empirikusan Robert Rosenthal \u00e9s Lenore Jacobson<\/em> vizsg\u00e1lta 1968-ban, a Pygmalion in the Classroom <\/em>c\u00edm\u0171 kutat\u00e1sban. A vizsg\u00e1lat sor\u00e1n a tan\u00e1roknak azt mondt\u00e1k, hogy bizonyos \u2013 val\u00f3j\u00e1ban v\u00e9letlenszer\u0171en kiv\u00e1lasztott \u2013 di\u00e1kok kiemelked\u0151 fejl\u0151d\u00e9si potenci\u00e1llal rendelkeznek. Egy \u00e9v eltelt\u00e9vel ezek a tanul\u00f3k val\u00f3ban nagyobb teljes\u00edtm\u00e9nyn\u00f6veked\u00e9st mutattak t\u00e1rsaikn\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n

A magyar\u00e1zat nem az volt, hogy tehets\u00e9gesebbek voltak. Hanem az, hogy a tan\u00e1rok \u2013 t\u00f6bbnyire tudattalanul \u2013 m\u00e1sk\u00e9nt kezdtek viselkedni vel\u00fck. T\u00f6bb figyelmet, t\u00f6bb biztat\u00e1st, t\u00f6bb t\u00fcrelmet kaptak. A pedag\u00f3gusi elv\u00e1r\u00e1s apr\u00f3, finom viselked\u00e9sbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekben jelent meg: hosszabb v\u00e1rakoz\u00e1si id\u0151 egy v\u00e1laszn\u00e1l, eln\u00e9z\u0151bb reakci\u00f3 egy hib\u00e1ra, gyakrabban adott meger\u0151s\u00edt\u00e9s. K\u00e9s\u0151bbi kutat\u00e1sok meger\u0151s\u00edtett\u00e9k, hogy a tan\u00e1ri elv\u00e1r\u00e1sok val\u00f3ban k\u00e9pesek m\u00e9rhet\u0151 hat\u00e1st gyakorolni a tanul\u00f3i teljes\u00edtm\u00e9nyre \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azokn\u00e1l a di\u00e1kokn\u00e1l, akik bizonytalanabb \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9ssel vagy gyeng\u00e9bb szoci\u00e1lis h\u00e1tt\u00e9rrel \u00e9rkeznek az iskol\u00e1ba (Jussim & Harber, 2005).<\/p>\n\n\n\n

Egy mindennapi p\u00e9lda<\/a><\/h4>\n\n\n\n

K\u00e9pzelj\u00fcnk el egy hetedik oszt\u00e1lyos fi\u00fat, nevezz\u00fck Borsnak. Bors az els\u0151 hetekben gyakran k\u00f6zbesz\u00f3l, nehezen marad csendben, \u00e9s ritk\u00e1n jelentkezik. Az els\u0151 dolgozata k\u00f6zepes lett, t\u00f6bb figyelmetlens\u00e9gi hib\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n

Az oszt\u00e1lyban hamar kialakul r\u00f3la egy narrat\u00edva: \u201esz\u00e9tsz\u00f3rt\u201d, \u201enem el\u00e9g komoly\u201d, \u201emindig dum\u00e1l\u201d. A pedag\u00f3gus \u2013 teljesen \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don \u2013 fokozottabban figyel r\u00e1 fegyelmez\u00e9si szempontb\u00f3l. Gyorsabban sz\u00f3l r\u00e1. Kevesebbet v\u00e1r a v\u00e1lasz\u00e1ra, mert \u201e\u00fagyis elkalandozik\u201d. Ha hib\u00e1zik, az csak meger\u0151s\u00edti az el\u0151zetes k\u00e9pet.<\/p>\n\n\n\n

Bors \u00e9rzi a l\u00e9gk\u00f6rt. \u00c9rzi, hogy r\u00f3la m\u00e1r kialakult egy k\u00e9p. Egy id\u0151 ut\u00e1n nem jelentkezik. Ha m\u00e1r megsz\u00f3lal, f\u00e9lhangosan teszi. A dolgozatai romlanak. A viselked\u00e9se pedig val\u00f3ban egyre ink\u00e1bb megfelel annak a k\u00e9pnek, amelyet r\u00f3la kialak\u00edtottunk.<\/p>\n\n\n\n

Most k\u00e9pzelj\u00fck el ugyanezt a helyzetet egy m\u00e1sik \u00e9rtelmez\u00e9si keretben.<\/p>\n\n\n\n

Ebben az esetben a pedag\u00f3gus azt veszi \u00e9szre, hogy Bors gyorsan reag\u00e1l, kreat\u00edv \u00f6tletei vannak, de nehezen szab\u00e1lyozza az impulzusait. A \u201ezavar\u00e1s\u201d helyett impulzivit\u00e1st l\u00e1t. A \u201enem figyel\u201d helyett szab\u00e1lyoz\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9get. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00f3r\u00e1n tudatosan hosszabb id\u0151t hagy neki v\u00e1laszolni. Egy alkalommal megjegyzi: \u201eJ\u00f3 gondolat volt, csak fogalmazd meg egy kicsit pontosabban.\u201d Egy m\u00e1sik helyzetben k\u00fcl\u00f6n feladatot ad neki, amely mozg\u00e1ssal j\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00fczenet finom, de egy\u00e9rtelm\u0171: \u201eL\u00e1tom benned az \u00e9rt\u00e9ket. Tudom, hogy k\u00e9pes vagy r\u00e1.\u201d<\/p>\n\n\n\n

N\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t m\u00falva Bors t\u00f6bbet jelentkezik. A dolgozatai javulnak. A viselked\u00e9se kiegyens\u00falyozottabb lesz.<\/p>\n\n\n\n

Mi v\u00e1ltozott? Nem a gyermek idegrendszere. Nem a tananyag.
Hanem az elv\u00e1r\u00e1s l\u00e9gk\u00f6re.<\/p>\n\n\n\n

Mi\u00e9rt van ennek napjainkban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy jelent\u0151s\u00e9ge? A mai gener\u00e1ci\u00f3 \u00e9rzelmi- \u00e9s figyelmi terhel\u00e9se magas, \u00edgy a kudarc\u00e9lm\u00e9nyek is gyorsabban \u00e9p\u00fclnek be az \u00f6nk\u00e9pbe. Egy bizonytalan \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u0171 gyermek eset\u00e9ben a negat\u00edv elv\u00e1r\u00e1s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen er\u0151s \u00f6nbeteljes\u00edt\u0151 mechanizmust ind\u00edthat el.<\/p>\n\n\n\n

A Pygmalion-hat\u00e1s nem azt jelenti, hogy minden gyermekb\u0151l puszt\u00e1n pozit\u00edv gondolkod\u00e1ssal kiv\u00e1l\u00f3 tanul\u00f3 lesz. Nem m\u00e1gikus gondolkod\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, nincs misztikus var\u00e1zslat. A jelens\u00e9g azt mutatja meg, hogy az elv\u00e1r\u00e1saink \u2013 ak\u00e1r tudattalanul \u2013 struktur\u00e1lj\u00e1k a kapcsolat min\u0151s\u00e9g\u00e9t, \u00e9s ezen kereszt\u00fcl a fejl\u0151d\u00e9si p\u00e1ly\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A Pygmalion-hat\u00e1s l\u00e9nyege nem az, hogy a tan\u00e1r \u201emindent megold\u201d. Hanem az, hogy amit k\u00f6zvet\u00edt\u00fcnk a gyermek fel\u00e9 \u00e9s amire k\u00f6vetkezetesen f\u00f3kusz\u00e1lunk, az el\u0151bb-ut\u00f3bb visszat\u00fckr\u00f6z\u0151dik a teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9ben. \u00c9s ez egyszerre felel\u0151ss\u00e9g \u2013 \u00e9s lehet\u0151s\u00e9g is.<\/p>\n\n\n\n

Be\u00edr\u00e1s vagy besz\u00e9lget\u00e9s? \u2013 Az adminisztr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a pedag\u00f3gia hat\u00e1ra<\/a><\/h4>\n\n\n\n

Az iskolai gyakorlatban a probl\u00e9m\u00e1s viselked\u00e9sre adott egyik leggyakoribb reakci\u00f3 a figyelmeztet\u00e9s, az int\u0151, a napl\u00f3bejegyz\u00e9s. A jelz\u0151rendszer m\u0171k\u00f6dik: dokument\u00e1l, jelez a sz\u00fcl\u0151 fel\u00e9, form\u00e1lis k\u00f6vetkezm\u00e9nyt r\u00f6gz\u00edt. A k\u00e9rd\u00e9s itt nem az, hogy sz\u00fcks\u00e9g van-e szab\u00e1lyokra. Hanem az, hogy \u00f6nmag\u00e1ban a be\u00edr\u00e1s pedag\u00f3giai eszk\u00f6z-e.<\/p>\n\n\n\n

Egy kamasz, aki identit\u00e1skeres\u00e9sben van; egy alfa gener\u00e1ci\u00f3s di\u00e1k, aki gyors ingerstrukt\u00far\u00e1hoz szokott; egy ADHD-s gyermek, aki szab\u00e1lyoz\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9ggel k\u00fczd; vagy egy tanul\u00f3, aki csal\u00e1di probl\u00e9m\u00e1kkal \u00e9rkezik az iskol\u00e1ba \u2013 mit tanul abb\u00f3l, hogy be\u00edr\u00e1st kap?<\/p>\n\n\n\n

Megtanulja, hogy hib\u00e1zott. De azt megtanulja-e, hogyan csin\u00e1lja m\u00e1sk\u00e9pp?<\/p>\n\n\n\n

A puszta adminisztrat\u00edv jelz\u00e9s ritk\u00e1n v\u00e1ltoztat viselked\u00e9si mint\u00e1t. Gyakran ink\u00e1bb meger\u0151s\u00edti a negat\u00edv \u00f6nk\u00e9pet: \u201em\u00e1r megint \u00e9n\u201d, \u201evelem mindig baj van\u201d. Ezzel szemben egy r\u00f6vid, n\u00e9gyszemk\u00f6zti besz\u00e9lget\u00e9s m\u00e1s \u00fczenetet hordoz: \u201eL\u00e1tom, hogy most nem m\u0171k\u00f6d\u00f6tt j\u00f3l a helyzet.\u201d \u201eT\u00f6bbre tartalak enn\u00e9l.\u201d \u201ePr\u00f3b\u00e1ljuk meg \u00fajra.\u201d \u201eInd\u00edtsunk tisztelettel.\u201d \u201eHiszek benned.\u201d<\/p>\n\n\n\n

Egy ilyen mondat nem gyenges\u00e9g, nem fegyelmi engedm\u00e9ny, hanem konstrukt\u00edv pedag\u00f3giai beavatkoz\u00e1s. Am\u00edg a be\u00edr\u00e1s csak dokument\u00e1l, addig a besz\u00e9lget\u00e9s form\u00e1l. Az egyik lez\u00e1r. A m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9get nyit.<\/p>\n\n\n\n

Mindez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rv\u00e9nyes erre a gener\u00e1ci\u00f3ra (amely \u00e9rz\u00e9keny a hiteless\u00e9gre \u00e9s a kapcsolati min\u0151s\u00e9gre): a szem\u00e9lyes, tiszteletteljes p\u00e1rbesz\u00e9d sokszor hat\u00e9konyabb, mint a form\u00e1lis szankci\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

Az alfa gener\u00e1ci\u00f3 \u2013 m\u00e1s ingerstrukt\u00fara, m\u00e1s tanul\u00e1si dinamika<\/a><\/h4>\n\n\n\n

A mai tanul\u00f3k olyan digit\u00e1lis k\u00f6rnyezetben n\u0151nek fel, ahol a figyelem gyors v\u00e1lt\u00e1sokhoz, azonnali visszacsatol\u00e1shoz, \u00e9s intenz\u00edv vizu\u00e1lis ingerekhez alkalmazkodik. Ez nem \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9let, hanem k\u00f6rnyezeti adotts\u00e1g. A 45 perces, front\u00e1lis tanul\u00e1si helyzet ebben az ingerstrukt\u00far\u00e1ban gyakran nagyobb \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00e1st ig\u00e9nyel, mint kor\u00e1bban. A r\u00f6videbb figyelmi ciklus, a gyors visszacsatol\u00e1s ir\u00e1nti ig\u00e9ny, a vizu\u00e1lis dominancia mind olyan t\u00e9nyez\u0151k, amelyekkel pedag\u00f3gusk\u00e9nt sz\u00e1molnunk kell.<\/p>\n\n\n\n

Ez nem azt jelenti, hogy fel kell adnunk a szakmai k\u00f6vetelm\u00e9nyeket. Ink\u00e1bb azt, hogy tudatosabban kell szervezn\u00fcnk a figyelmi teret: r\u00f6videbb egys\u00e9gekre bontott feladatokkal, akt\u00edvabb bevon\u00e1ssal, vil\u00e1gos strukt\u00far\u00e1val \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 keretekkel. A m\u00f3dszertani rugalmass\u00e1g nem engedm\u00e9nyt jelent, hanem alkalmazkod\u00e1s a megv\u00e1ltozott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez, a val\u00f3s\u00e1ghoz.<\/p>\n\n\n\n

K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rz\u00e9keny ter\u00fclet a figyelmi- \u00e9s \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9gekkel \u00e9l\u0151 tanul\u00f3k helyzete. Az ADHD nem fegyelmezetlens\u00e9g, hanem idegrendszeri saj\u00e1toss\u00e1g. A v\u00e9grehajt\u00f3 funkci\u00f3k \u2013 figyelemfenntart\u00e1s, impulzuskontroll, tervez\u00e9s \u2013 m\u0171k\u00f6d\u00e9se elt\u00e9rhet az \u00e1tlagt\u00f3l. Az ADHD-s gyermek gyakran k\u00e9pes rendk\u00edv\u00fcli f\u00f3kuszra \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si ter\u00fclet\u00e9n, mik\u00f6zben a monoton, k\u00e9sleltetett jutalmaz\u00e1s\u00fa feladatokban gyorsan elvesz\u00edti a figyelm\u00e9t. Ez nem akarat k\u00e9rd\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n

A pedag\u00f3giai kih\u00edv\u00e1s itt nem a folyamatos fegyelmez\u00e9s, hanem a struktur\u00e1l\u00e1s: egy\u00e9rtelm\u0171 instrukci\u00f3k, kisebb feladategys\u00e9gek, rendszeres visszacsatol\u00e1s, mozg\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge. Ugyanilyen fontos a szem\u00e9ly \u00e9s a viselked\u00e9s sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1sa. Nem \u201efigyelmetlen gyerekr\u0151l\u201d besz\u00e9l\u00fcnk, hanem egy adott helyzetben elkalandoz\u00f3 figyelemr\u0151l. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g l\u00e1tsz\u00f3lag apr\u00f3, m\u00e9gis identit\u00e1sv\u00e9d\u0151.<\/p>\n\n\n\n

A val\u00f3di pedag\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9s<\/a><\/h4>\n\n\n\n

A \u201eteher alatt n\u0151 a p\u00e1lma\u201d l\u00e9gk\u00f6r sokszor nem er\u0151s\u00edt, hanem szorong\u00e1st n\u00f6vel. A megsz\u00e9gyen\u00edt\u00e9s r\u00f6vid t\u00e1von rendet teremthet, de hossz\u00fa t\u00e1von rombolja a bizalmat. Pedig a bizalom a tanul\u00e1s egyik alapfelt\u00e9tele. A gyermek akkor mer k\u00e9rdezni, ha nem f\u00e9l nevets\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lni. Akkor mer pr\u00f3b\u00e1lkozni, ha nem az els\u0151 hiba ut\u00e1n kap c\u00edmk\u00e9t. <\/p>\n\n\n\n

Nem az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy vannak-e neh\u00e9z helyzetek az oszt\u00e1lyteremben, mert vannak. Nem az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy minden gyermek k\u00f6nnyen tan\u00edthat\u00f3-e. Nem az. A val\u00f3di k\u00e9rd\u00e9s az, hogyan \u00e9rtelmezz\u00fck a jelens\u00e9geket.<\/p>\n\n\n\n

Probl\u00e9m\u00e1s gyerekeket l\u00e1tunk \u2013 vagy probl\u00e9m\u00e1s helyzeteket?
Viselked\u00e9si zavart \u2013 vagy szab\u00e1lyoz\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9get?
Motiv\u00e1latlans\u00e1got \u2013 vagy kudarc\u00e9lm\u00e9nyek sorozat\u00e1t?<\/p>\n\n\n\n

A pedag\u00f3gus felel\u0151ss\u00e9ge nem kisebb lett az elm\u00falt \u00e9vekben \u2013 ink\u00e1bb \u00f6sszetettebb. Olyan l\u00e9gk\u00f6rt kell teremten\u00fcnk, hogy a gyermekek ne sz\u00e9gyenben, hanem bizalomban fejl\u0151djenek. Ez nem csup\u00e1n ideol\u00f3giai, hanem hat\u00e9konys\u00e1gi k\u00e9rd\u00e9s is. Mert amit nap mint nap k\u00f6zvet\u00edt\u00fcnk r\u00f3luk \u2013 szavainkkal, hangnem\u00fcnkkel, reakci\u00f3inkkal \u2013, abb\u00f3l \u00e9p\u00edtik fel \u00f6nmagukat. \u00c9s v\u00e9gs\u0151 soron ez az a t\u00f6rt\u00e9net, amelyet vel\u00fck egy\u00fctt \u00edrunk.<\/p>\n\n\n\n

Ez az \u00edr\u00e1s a pedag\u00f3gusi hivat\u00e1s ir\u00e1nti m\u00e9ly tiszteletb\u0151l sz\u00fcletett. Holnap is lesz \u00f3ra. Holnap is lesz egy gyerek, aki k\u00f6zbesz\u00f3l. Lesz, aki nem figyel. Lesz, aki l\u00e1tsz\u00f3lag nem akar egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dni. A k\u00e9rd\u00e9s nem az, hogy lesznek-e neh\u00e9z helyzetek. A k\u00e9rd\u00e9s az, hogy milyen \u00e9rtelmez\u00e9st v\u00e1lasztunk. Gyors c\u00edmk\u00e9t \u2013 vagy k\u00edv\u00e1ncsi k\u00e9rd\u00e9st? Fegyelmez\u0151 reflexet \u2013 vagy kapcsol\u00f3d\u00f3 reakci\u00f3t? Lez\u00e1r\u00e1st \u2013 vagy lehet\u0151s\u00e9get?<\/p>\n\n\n\n

Nem mindig lesz id\u0151 hossz\u00fa besz\u00e9lget\u00e9sre.  De egy mondatot mindig v\u00e1laszthatunk. Amely be\u00e9p\u00fcl a gyermek \u00f6nk\u00e9p\u00e9be. A tanul\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1ba. A feln\u0151ttvil\u00e1gr\u00f3l alkotott k\u00e9p\u00e9be. Minden nap \u00edrunk egy sort valaki t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. \u00c9s tal\u00e1n ez a pedag\u00f3gusi hivat\u00e1s legnagyobb m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ga: hogy a kez\u00fcnkben van a lehet\u0151s\u00e9g, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 sor rem\u00e9ny legyen.<\/p>\n\n\n\n

IRODALOM<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    \n
  1. Jussim, L., & Harber, K. D. (2005). Teacher expectations and self-fulfilling prophecies: Known and unknowns, resolved and unresolved controversies. Personality and Social Psychology Review, 9<\/em>(2), 131\u2013155. https:\/\/doi.org\/10.1207\/s15327957pspr0902_3<\/a><\/li>\n\n\n\n
  2. Rosenthal, R., & Jacobson, L. (1968). Pygmalion in the classroom: Teacher expectation and pupils’ intellectual development<\/em>. Holt, Rinehart & Winston.<\/li>\n<\/ol>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Hetedik \u00f3ra, p\u00e9ntek d\u00e9lut\u00e1n. A 7\/B f\u00e1radt. Bors harmadszor sz\u00f3l k\u00f6zbe. \u201eMegint te?\u201d \u2013 cs\u00faszik ki a sz\u00e1mon. \u00c9s ebben a pillanatban eld\u0151l valami. Az iskolai mindennapokban gyakran tal\u00e1lkozunk olyan helyzetekkel, amelyekre gyors \u00e9rtelmez\u00e9st adunk: \u201esz\u00e9tsz\u00f3rt\u201d, \u201et\u00falmozg\u00e1sos\u201d, \u201emotiv\u00e1latlan\u201d, \u201efegyelmezetlen\u201d. Ezek a szavak ismer\u0151sek mindannyiunk sz\u00e1m\u00e1ra. Tan\u00e1rk\u00e9nt naponta kell reag\u00e1lnunk, d\u00f6nt\u00e9seket […]<\/p>\n","protected":false},"author":18,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"class_list":["post-1022","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1022","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/users\/18"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1022"}],"version-history":[{"count":9,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1022\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1125,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1022\/revisions\/1125"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1022"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}