{"id":1175,"date":"2026-06-25T16:17:47","date_gmt":"2026-06-25T16:17:47","guid":{"rendered":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/?page_id=1175"},"modified":"2026-06-26T07:14:31","modified_gmt":"2026-06-26T07:14:31","slug":"iran-kelet-es-nyugat-hataran","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/iran-kelet-es-nyugat-hataran\/","title":{"rendered":"Ir\u00e1n \u2013 Kelet \u00e9s Nyugat hat\u00e1r\u00e1n"},"content":{"rendered":"<div class=\"wp-block-post-date\"><time datetime=\"2026-06-25T16:17:47+00:00\">2026. j\u00fan. 25.<\/time><\/div>\n\n<div class=\"wp-block-post-author\"><div class=\"wp-block-post-author__content\"><p class=\"wp-block-post-author__name\"><a href=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/author\/bm\/\" target=\"_self\">Burghardt Marianna<\/a><\/p><p class=\"wp-block-post-author__bio\">T\u00f6rt\u00e9nelem szakos b\u00f6lcs\u00e9sz, hobbi \u00edr\u00f3, f\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si ter\u00fclete a XIX-XX. sz\u00e1zadi egyetemes t\u00f6rt\u00e9nelem.<\/p><\/div><\/div>\n\n\n<hr class=\"wp-block-separator has-alpha-channel-opacity\"\/>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Ma Ir\u00e1n a nyugati ember sz\u00e1m\u00e1ra az elmaradotts\u00e1g, a k\u00f6z\u00e9pkorias elavult \u00e9letelvek \u00e9s az iszl\u00e1m fundamentalizmust p\u00e9nzel\u0151 anakronisztikus hatalom b\u00e1sty\u00e1ja, ahol megvetik Amerik\u00e1t, Izraelt \u00e9s legal\u00e1bbis tisztes t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1ssal kezelik mindazokat, akik nem a si\u00edta iszl\u00e1m t\u00f6rv\u00e9nyei szerint \u00e9lnek. De meg\u00e9rthetj\u00fck-e Ir\u00e1nt \u00e9s az ir\u00e1ni n\u00e9p m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t puszt\u00e1n az orsz\u00e1got ural\u00f3 er\u0151k d\u00f6nt\u00e9seit, a nyugati politikai szerepl\u0151k nyilatkozatait, vagy a nemzetk\u00f6zi sajt\u00f3t szeml\u00e9lve?<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Mindenekel\u0151tt fontos lesz\u00f6gezni, hogy Ir\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nete j\u00f3val az iszlamiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s el\u0151tti id\u0151kre tekint vissza, amikor a t\u00e9rs\u00e9get az \u00f3kori civiliz\u00e1ci\u00f3k nagy szerepl\u0151i uralt\u00e1k \u00e9s form\u00e1lt\u00e1k. Maga az Ir\u00e1n elnevez\u00e9s (utal\u00e1s az \u201e\u00e1rj\u00e1k f\u00f6ldj\u00e9re\u201d) 1935-t\u0151l,&nbsp;<em>Reza Pahlavi sah&nbsp;<\/em>kezdem\u00e9nyez\u00e9se nyom\u00e1n terjedt el a vil\u00e1gban. Az orsz\u00e1g addig a ma is nagysz\u00e1m\u00fa perzsa etnikum nev\u00e9n volt ismert. A perzs\u00e1k nagy karriert futottak be az id\u0151k sor\u00e1n: j\u00f3l szervezett hatalmas \u00e9s rettegett birodalmuk egykor domin\u00e1lta D\u00e9lnyugat-\u00c1zsi\u00e1t \u00e9s h\u00f3d\u00edt\u00e1ssal fenyegette Eur\u00f3p\u00e1t. Ez a m\u00faltb\u00e9li \u00f6r\u00f6ks\u00e9g bizonyosan ma is r\u00e9sze a m\u0171velt ir\u00e1ni ember \u00f6ntudat\u00e1nak \u00e9s meghat\u00e1rozza vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1s\u00e1t, politikai gondolkod\u00e1s\u00e1t. De honnan \u00e9s mib\u0151l emelkedtek fel a perzs\u00e1k \u00e9s hogyan b\u00e1nt vel\u00fck a t\u00f6rt\u00e9nelem?<\/p>\n\n\n\n<h4 class=\"wp-block-heading\"><a>A preiszl\u00e1m id\u0151k<\/a><\/h4>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az orsz\u00e1g jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t alkot\u00f3 Ir\u00e1ni-felf\u00f6ldet \u00e9szakon a Kaszpi-tenger, d\u00e9len a Perzsa-\u00f6b\u00f6l \u00e9s az Om\u00e1ni-\u00f6b\u00f6l hat\u00e1rolja, nyugaton a Zagrosz-hegys\u00e9g, \u00e9szakon r\u00e9szben az Elburz-hegys\u00e9g szeg\u00e9lyezi. A ter\u00fclet kell\u0151en v\u00e9dett volt teh\u00e1t ahhoz, hogy k\u00fcls\u0151 t\u00e1mad\u00f3k ne hatoljanak be k\u00f6nnyen, az \u00f3kori Mezopot\u00e1mia, valamint az Indus-v\u00f6lgy k\u00f6z\u00f6tti elhelyezked\u00e9s\u00e9vel sz\u00e1mos fontos kereskedelmi \u00fatvonal haladt itt \u00e1t. A t\u00e9rs\u00e9g n\u00e9pei a szer\u00e9nyebb term\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u0171 f\u00f6ld miatt ink\u00e1bb \u00e1llattart\u00e1sra \u00f6sszpontos\u00edtottak \u00e9s hasonl\u00f3 \u00e9letm\u00f3dot \u00e9ltek. A t\u00e9rs\u00e9gben uralkod\u00f3 m\u00e9dek laza \u00e9s kev\u00e9ss\u00e9 szervezett \u00e1llam\u00e1ban a perzs\u00e1k kezdetben al\u00e1vetettek voltak, majd miut\u00e1n K\u00fcrosz vezet\u00e9s\u00e9vel sikerrel a m\u00e9dek f\u00f6l\u00e9 kerekedtek \u00e9s a Kr.e. 6. sz\u00e1zad derek\u00e1n j\u00f3l szervezett hadsereg\u00fck \u00e9l\u00e9n megkezdt\u00e9k behatol\u00e1sukat Kis-\u00c1zsi\u00e1ba, megh\u00f3d\u00edtott\u00e1k L\u00fcdi\u00e1t.&nbsp;&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00edgy felemelked\u0151 Akhaimenida Birodalom, melynek hat\u00e1rai Egyiptomt\u00f3l Indi\u00e1ig terjedtek, modern alapokon szervez\u0151d\u00f6tt: helyi auton\u00f3mia, vall\u00e1si tolerancia, korszer\u0171 adminisztr\u00e1ci\u00f3 (szatrapia-rendszer) tartotta egyben a hatalmas ter\u00fcletet. A kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti fejletts\u00e9gr\u0151l \u00e1rulkod\u00f3 v\u00e1rosaik, mint Perszepolisz, Sz\u00faza \u00e9s Babilon az \u00f3kort\u00f6rt\u00e9net meghat\u00e1roz\u00f3 f\u00f6ldrajzi fogalmaik\u00e9nt ismertek ma is. Az 5. sz\u00e1zadban&nbsp;<em>I. Dareiosz<\/em>&nbsp;\u00fath\u00e1l\u00f3zatot, ad\u00f3rendszert \u00e9s birodalmi kommunik\u00e1ci\u00f3t szervezett, olyan hat\u00e9konys\u00e1ggal, hogy az k\u00e9s\u0151bb mint\u00e1ul szolg\u00e1lt eur\u00f3pai hatalmak sz\u00e1m\u00e1ra.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A Nyugat szem\u00e9ben Perzsia m\u00e9gis a \u201ekeleti zsarnoks\u00e1g\u201d szinonim\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, amelynek f\u0151 oka, hogy az \u00e1talunk ismert \u00f3kori t\u00f6rt\u00e9nelem forr\u00e1sai g\u00f6r\u00f6g k\u00fatf\u0151k voltak, akik a perzs\u00e1kat kegyetlen \u00e9s gonosz elnyom\u00f3kk\u00e9nt t\u00fcntett\u00e9k fel, heroikus k\u00f6nt\u00f6sbe \u00f6lt\u00f6ztetve a honv\u00e9d\u0151 g\u00f6r\u00f6g harcosokat. Az egyoldal\u00fa narrat\u00edva hat\u00e9konyan \u00e1t\u00fct napjaink popkultur\u00e1lis feldolgoz\u00e1saiban is, ha felid\u00e9zz\u00fck a&nbsp;<em>300 c\u00edm\u0171 film<\/em>&nbsp;\u00f6rd\u00f6gien gonosz perzs\u00e1it.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">480-ban, a Szalamiszn\u00e1l bek\u00f6vetkezett veres\u00e9ggel a birodalom el\u00e9rte nyugati behatol\u00e1s\u00e1nak v\u00e9gs\u0151 hat\u00e1r\u00e1t, majd ezt k\u00f6vet\u0151en lassan, de biztosan vesz\u00edtett erej\u00e9b\u0151l. Amikor&nbsp;<em>Nagy S\u00e1ndor<\/em>&nbsp;Gaugamel\u00e1n\u00e1l legy\u0151zte&nbsp;<em>III. Dareioszt<\/em>&nbsp;(Kr.e. 331) a gy\u0151zelem nem puszt\u00e1n katonai volt: bizonyos \u00e9rtelemben a hell\u00e9n kult\u00fara is revansot vett. Az \u00faj g\u00f6r\u00f6g elit r\u00e9v\u00e9n helleniz\u00e1l\u00f3d\u00e1s vette kezdet\u00e9t, amelynek j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1sait a g\u00f6r\u00f6g t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3k gyakorta p\u00e1tosszal hangs\u00falyozt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-large\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"1024\" height=\"801\" src=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/III.-Dareiosz-1024x801.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-1171\" srcset=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/III.-Dareiosz-1024x801.jpg 1024w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/III.-Dareiosz-300x235.jpg 300w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/III.-Dareiosz-768x600.jpg 768w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/III.-Dareiosz.jpg 1260w\" sizes=\"auto, (max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><\/figure>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>III. Dareiosz perzsa kir\u00e1ly alulmarad Nagy S\u00e1ndorral szemben \u2013 egy korszak v\u00e9get \u00e9rt, mozaikr\u00e9szlet. Forr\u00e1s: meisterdrucke.hu<\/em><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">B\u00e1r a&nbsp;<em>Nagy S\u00e1ndor<\/em>&nbsp;\u00f6r\u00f6ks\u00e9ge nyom\u00e1n l\u00e9tes\u00fcl\u0151 Szeleukida Birodalom egy nyugatias hat\u00e1s\u00fa \u00e1llamszervezetet m\u0171k\u00f6dtetett a t\u00e9rs\u00e9gben mintegy h\u00e1romsz\u00e1z esztend\u0151n kereszt\u00fcl, m\u00e9gsem mondhatjuk, hogy a hell\u00e9n kult\u00fara jelent\u0151s hat\u00e1st \u00e9rt volna el a korabeli elit hat\u00e1rain t\u00fal: nem hatotta \u00e1t a t\u00e1rsadalom eg\u00e9sz\u00e9t. A perzsa n\u00e9p ellen\u00e1ll\u00e1sa az idegen hat\u00e1sokkal szemben nem csup\u00e1n ekkor mutatkozott meg: k\u00e9s\u0151bbi t\u00f6rt\u00e9nelmi korokban v\u00e9gig jelen lesz.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A g\u00f6r\u00f6g jelenl\u00e9t els\u0151sorban a s\u0171r\u0171n lakott ter\u00fcleteken mutatkozott meg, \u00faj alap\u00edt\u00e1s\u00fa v\u00e1rosokban, mint Antiochia vagy Szeleukeia \u00e9s olyan jellegzetes int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151dve, mint az oktat\u00e1s vagy sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s helysz\u00ednei. A h\u00f3d\u00edt\u00f3k nyelv\u00e9t a birodalom ter\u00fclet\u00e9n csak k\u00f6zvet\u00edt\u0151k\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k: az otthonokban \u00e9s a kisebb telep\u00fcl\u00e9seken megmaradtak a helyi nyelvek. Ugyanakkor a g\u00f6r\u00f6g uralkod\u00f3k is t\u00e1volodni kezdtek haz\u00e1juk polisz-kult\u00far\u00e1j\u00e1t\u00f3l \u00e9s a demokratikus szellemt\u0151l: gyakran \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k magukat f\u00e9listenk\u00e9nt, hivalkod\u00f3 pomp\u00e1ban, d\u0151zs\u00f6l\u0151 uralkod\u00f3k\u00e9nt, amellyel az \u00e9gei vil\u00e1gban aligha lettek volna n\u00e9pszer\u0171ek. Ez a keleties nyugatis\u00e1g, amely egy kultur\u00e1lis hibridk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, el\u0151re vet\u00edtette a k\u00e9s\u0151bbi biz\u00e1nci kult\u00far\u00e1t, amely j\u00f3l tapinthat\u00f3an k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt \u2013 nem csup\u00e1n f\u00f6ldrajzi \u00e9rtelemben \u2013 a R\u00f3ma \u00e1ltal k\u00e9pviselt \u00f6r\u00f6ks\u00e9gt\u0151l.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A hell\u00e9n kult\u00fara, a maga v\u00e1rosias vil\u00e1g\u00e1val nem tudta \u00e9s v\u00e9lhet\u0151en nem is akarta export\u00e1lni mag\u00e1t a birodalom keleti v\u00e9geire, \u00edgy nem volt k\u00e9pes g\u00e1tat vetni a p\u00e1rtus, ez az \u00e9szak-keleti, f\u00e9lnom\u00e1d ir\u00e1ni n\u00e9pcsoport felemelked\u00e9s\u00e9nek. J\u00f3l hangozna, de nem a g\u00f6r\u00f6g\u00f6kkel szembeni etnikai alap\u00fa ellen\u00e1ll\u00e1s volt a buk\u00e1s f\u0151 oka, hanem a kisebb-nagyobb hatalmi v\u00e1kuumok, a vezet\u00e9sben felmer\u00fcl\u0151 megosztotts\u00e1g, amely oda vezetett, hogy a meggyeng\u00fcl\u0151, korrump\u00e1l\u00f3dott adminisztr\u00e1ci\u00f3 nem tudott t\u00f6bb\u00e9 tettrek\u00e9szs\u00e9get mutatni. Az eur\u00f3pai szemmel irdatlan \u2013 r\u00e1ad\u00e1sul etnikailag heterog\u00e9n &#8211; ter\u00fcletek korm\u00e1nyz\u00e1sa meghaladta a kisebb l\u00e9pt\u00e9kben hat\u00e9kony g\u00f6r\u00f6g szervez\u00e9s k\u00e9pess\u00e9geit.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A P\u00e1rtus Birodalom, legink\u00e1bb a r\u00f3maiakkal val\u00f3 szemben\u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l ismert az eur\u00f3pai eml\u00e9kezetben, holott val\u00f3j\u00e1ban csak egy komolyabb \u00fctk\u00f6zet zajlott k\u00f6zt\u00fck. A nom\u00e1dok k\u00f6nny\u0171 lovas harcmodorukkal meglept\u00e9k a magabiztos r\u00f3maiakat \u00e9s a carrhaei csat\u00e1ban (Kr. e. 53) megsemmis\u00edtett\u00e9k a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g sereg\u00e9t, meg\u00e1ll\u00edtva ezzel R\u00f3ma keleti expanzi\u00f3j\u00e1t&nbsp;<a>(<\/a>Encyclopaedia Iranica).<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Amikor&nbsp;<em>I. Ardas\u00edr<\/em>&nbsp;perzsa uralkod\u00f3 fell\u00e1zadt az utols\u00f3 p\u00e1rtus kir\u00e1ly ellen, m\u00e9g nem lehetett tudni, hogy r\u00f6videsen \u00faj, meghat\u00e1roz\u00f3 fejezet kezd\u0151dik Ir\u00e1n t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben: a sz\u00e1sz\u00e1nid\u00e1k megjelen\u00e9s\u00e9vel a Kr. u. 3. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdet\u00e9t vette a k\u00f6zpontos\u00edt\u00e1st hirdet\u0151, er\u0151s ideol\u00f3giai alapokon nyugv\u00f3 \u00e1llam id\u0151szaka, amely sor\u00e1n a zoroasztrizmus \u00e1ltal\u00e1nos vall\u00e1ss\u00e1 emelkedett. Az uralkod\u00f3 isteni megb\u00edzat\u00e1sa, mint a hatalom megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen forr\u00e1sa, ekkor jelent meg, illetve v\u00e1lt k\u00f6zponti elemm\u00e9. A hit sz\u00e1mos ismertet\u0151jegye (egy b\u00f6lcs istens\u00e9g l\u00e9tez\u00e9se, j\u00f3 \u00e9s rossz k\u00fczdelme, tiszt\u00edt\u00f3 t\u0171z, menny \u00e9s pokol stb.) visszak\u00f6sz\u00f6n a k\u00e9s\u0151bbi nagy monoteista vall\u00e1sok eszkatol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban, amely mutatja, hogy l\u00e9nyegi hat\u00e1sa volt azok alakul\u00e1s\u00e1ra, s \u00edgy \u00e1tt\u00e9telesen az eur\u00f3pai kult\u00far\u00e1ra is.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Itt \u201etesztelte\u201d a vil\u00e1g a k\u00f6zpontos\u00edtott \u00e1llamban a vall\u00e1s koh\u00e9zi\u00f3s erej\u00e9t nagyl\u00e9pt\u00e9kben: a p\u00e1rtus id\u0151kh\u00f6z k\u00e9pest a laza sz\u00f6vets\u00e9gek rendszer\u00e9ben m\u0171k\u00f6dtetett soksz\u00edn\u0171 birodalmat felv\u00e1ltotta az er\u0151sebb \u00e1llam, amely hitb\u00e9li k\u00e9rd\u00e9sekben, ha nem is kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1got, de dominanci\u00e1t hirdetett. Ha eltekint\u00fcnk att\u00f3l, hogy ez a k\u00f6zponti akarat nem felt\u00e9tlen\u00fcl hatott egyform\u00e1n minden kis telep\u00fcl\u00e9sen, kijelenthet\u0151, hogy a rendszer mint\u00e1t teremtett, hat\u00e9konynak bizonyult \u00e9s ismertt\u00e9 v\u00e1lt a korabeli vil\u00e1gban. Hogyan? A sz\u00e1sz\u00e1nid\u00e1k \u00e9s a R\u00f3mai, majd pedig a Biz\u00e1nci Birodalom k\u00f6zti csat\u00e1roz\u00e1sok harct\u00e9rr\u00e9 v\u00e1ltoztatt\u00e1k a Tigris \u00e9s az Eufr\u00e1tesz k\u00f6z\u00f6tti t\u00e9rs\u00e9get, a mai \u00c9szak-Irak, valamint Sz\u00edria \u00e9s D\u00e9l-T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g ter\u00fcleteit is. Az \u00f6sszecsap\u00e1sok pedig k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s kultur\u00e1lis hat\u00e1sokkal j\u00e1rtak, amelyek \u00f3hatatlanul befoly\u00e1solt\u00e1k a szemben\u00e1ll\u00f3 felek arculat\u00e1t.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<h4 class=\"wp-block-heading\"><a>Az iszl\u00e1m \u00e9s az olaj<\/a><\/h4>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A Biz\u00e1nc \u00e9s a sz\u00e1sz\u00e1nid\u00e1k k\u00f6zti kimer\u00edt\u0151 h\u00e1bor\u00faskod\u00e1s v\u00e9g\u00fcl k\u00f6nny\u0171 pr\u00e9d\u00e1v\u00e1 gyeng\u00edtette a sz\u00e1sz\u00e1nida \u00e1llamot: amikor az arabok 651-ben v\u00e9gs\u0151 veres\u00e9get m\u00e9rtek a sz\u00e1sz\u00e1nid\u00e1kra, m\u00e1r csak egy valaha volt vir\u00e1gz\u00f3 hatalom v\u00e9gs\u0151 marad\u00e9k\u00e1t gy\u0171rt\u00e9k le.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A R\u00e1sid\u00fan kalif\u00e1tus nem t\u00f6rekedett a z\u00f6m\u00e9ben perzsa etnikum\u00fa ter\u00fcleten \u00e9l\u0151k teljes beolvaszt\u00e1s\u00e1ra: egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st szorgalmazott az elittel, \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k a matematika, az orvostudom\u00e1ny \u00e9s a csillag\u00e1szat m\u0171vel\u00e9s\u00e9t. Szigor\u00fa ad\u00f3politik\u00e1t folytattak ugyan, de vall\u00e1si toleranci\u00e1t is tan\u00fas\u00edtottak. Nem tiltott\u00e1k, de nem is \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k az iszl\u00e1m hit felv\u00e9tel\u00e9t. Megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztett\u00e9k azonban magukat a legy\u0151z\u00f6ttk\u00e9nt iszl\u00e1m hitre t\u00e9rt alattval\u00f3kt\u00f3l. Tal\u00e1n ennek is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a kalif\u00e1tusok mintegy k\u00e9tsz\u00e1z esztend\u0151s uralma alatt sem old\u00f3dott fel a perzsa identit\u00e1s az arab jelenl\u00e9t nyom\u00e1s\u00e1ra: sokkal ink\u00e1bb ism\u00e9t csak egy kultur\u00e1lis hibrid t\u00e1rsadalom alakult ki, egy arab-perzsa vil\u00e1g, amelyben megszil\u00e1rdult az iszl\u00e1m vall\u00e1si keret.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kalif\u00e1tusok vil\u00e1ga ut\u00e1n egy r\u00f6vid perzsa renesz\u00e1nsz k\u00f6vetkezett, majd a t\u00f6r\u00f6k \u00e9s szeldzsuk h\u00f3dt\u00e1s. Az igazi fordultot az orsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben, amely a modern ir\u00e1ni identit\u00e1s kezdet\u00e9nek is tekinthet\u0151, a Szafavida-dinasztia felemelked\u00e9se jelentette 1501-ben, amelyet k\u00f6vet\u0151en Ir\u00e1nban \u00e1llamvall\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt a tizenk\u00e9t im\u00e1mos s\u00edita iszl\u00e1m, \u00f6sszekapcsolva a vall\u00e1si identit\u00e1st a perzsa nyelv\u0171 udvari kult\u00far\u00e1val \u00e9s az \u00e1llamis\u00e1g gondolat\u00e1val oly m\u00f3don, amely m\u00e1ig meghat\u00e1roz\u00f3.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A Szafavid\u00e1k hanyatl\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a 19. sz\u00e1zadban Ir\u00e1n az eur\u00f3pai nagyhatalmak nyom\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fclt, amely csak tov\u00e1bb fokoz\u00f3dott amikor a nyersanyagok \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az olaj \u2013 ir\u00e1nti \u00e9hs\u00e9g egyre n\u0151tt. Amikor a&nbsp;<em>Mozaffar ad-Din sah<\/em>&nbsp;olajkutat\u00e1si \u00e9s kitermel\u00e9si koncesszi\u00f3t adott a brit&nbsp;<em>William Knox D\u2019Arcynek<\/em>&nbsp;(1901), tudhat\u00f3 volt, hogy a meg\u00e1llapod\u00e1s s\u00falyosan el\u0151nytelen Ir\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra, amely \u00edgy elvesz\u00edti rendelkez\u00e9s\u00e9t saj\u00e1t olajk\u00e9szlete felett, ami\u00e9rt cser\u00e9be apr\u00f3p\u00e9nzt kap ahhoz a nyeres\u00e9ghez k\u00e9pest, amely a kitermel\u0151k mark\u00e1t \u00fcti. A kezdeti sikertelen f\u00far\u00e1si k\u00eds\u00e9rletek ut\u00e1n 1908-ban nagyobb mennyis\u00e9g\u0171 olajra bukkantak az orsz\u00e1g d\u00e9l-nyugati r\u00e9sz\u00e9n. A kitermel\u00e9st az Angol-ir\u00e1ni Olajt\u00e1rsas\u00e1g kezdte meg, a mai British Petrol el\u0151dje. Nem neh\u00e9z kital\u00e1lni, hogy a legnagyobb olajfelhaszn\u00e1l\u00f3k k\u00f6z\u00e9 tartoz\u00f3 brit hadsereg sz\u00e1m\u00e1ra elemi \u00e9rdek volt, hogy olcs\u00f3n jusson \u00fczemanyaghoz, ez\u00e9rt az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9sekor a brit \u00e1llam r\u00e9szesed\u00e9st v\u00e1s\u00e1rolt az olajt\u00e1rsas\u00e1gban, ezzel l\u00e9nyeg\u00e9ben r\u00e1t\u00e9ve kez\u00e9t az ir\u00e1ni olajra, s egyben elvetve az orsz\u00e1gban a nyugat-ellenes ir\u00e1ni nacionalista \u00e9rzelmek magv\u00e1t, amely m\u00e1ra azz\u00e1 \u00e9rlel\u0151d\u00f6tt, ami.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A k\u00fclf\u00f6ldiek t\u00fal\u00e1rad\u00f3 gazdas\u00e1gi befoly\u00e1sa ugyanakkor \u00f6szt\u00f6nz\u0151 hat\u00e1ssal is b\u00edrt az ir\u00e1ni alkotm\u00e1nyos folyamatokra: az 1905 \u00e9s 1911 zajl\u00f3 alkotm\u00e1nyos forradalom c\u00e9lja az volt, hogy az orsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra nem mindig el\u0151ny\u00f6s d\u00f6nt\u00e9seket hoz\u00f3 sah uralm\u00e1t parlament\u00e1ris \u00faton korl\u00e1tozz\u00e1k. A Mad\u017elesz, vagyis az ir\u00e1ni parlament legf\u0151bb c\u00e9lja a k\u00fclf\u00f6ldi befoly\u00e1s korl\u00e1toz\u00e1sa volt, \u00e1m a britek egy birodalmat \u00e9p\u00edtettek az oszd meg \u00e9s uralkodj \u0151si elv\u00e9re \u00e9s siker\u00fclt oly m\u00f3don meggyeng\u00edteni\u00fck a sah ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1val \u00e9s az orosz bet\u00f6r\u00e9sekkel k\u00fczd\u0151, az alkotm\u00e1nyos szellemet bel\u00fcl is megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151 er\u0151ket, hogy az 1919-ben megk\u00f6t\u00f6tt angol-perzsa egyezm\u00e9nnyel megk\u00eds\u00e9relt\u00e9k Ir\u00e1nt protektor\u00e1tusi st\u00e1tuszba k\u00e9nyszer\u00edteni (Encyclopaedia Iranica).<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A koz\u00e1k mint\u00e1ra szervezett perzsa elit alakultban harcol\u00f3&nbsp;<em>Reza Kahn Szav\u00e1dkuhi<\/em>&nbsp;elsz\u00e1nt katonatiszt volt, aki r\u00e9szese lett 1921-ben annak a katonai puccsnak, amely Teher\u00e1n elfoglal\u00e1s\u00e1hoz, majd az \u00faj, k\u00f6zpontos\u00edtott ir\u00e1ni \u00e1llam megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9hez vezetett.&nbsp;<em>Reza Kahn<\/em>&nbsp;el\u0151sz\u00f6r had\u00fcgyminisztere, majd minisztereln\u00f6ke lett az \u00faj \u00e1llamnak. A K\u00e1dzs\u00e1r dinasztia uralkod\u00f3j\u00e1nak gyengekez\u0171s\u00e9ge megnyitotta az utat egy \u00faj er\u0151 felemelked\u00e9se el\u0151tt: a parlament 1925-ben&nbsp;<em>Reza Pahlavit<\/em>ki\u00e1ltotta ki sahh\u00e1, aki uralkod\u00f3i n\u00e9vv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1val is az iszl\u00e1m el\u0151tti t\u00f6rt\u00e9nelmi perzsa hagyom\u00e1nyok er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t hirdette, ir\u00e1nyt mutatva er\u0151sen nemzeti jelleg\u0171 politik\u00e1j\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00e1llam \u00fajj\u00e1szervez\u00e9se indokolt volt, \u00e1m a lehet\u0151s\u00e9gek t\u00e1rh\u00e1za korl\u00e1tozott. Az alkotm\u00e1nyos \u00e1talakul\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se tov\u00e1bbra is megosztotta az elitet, amely f\u00e9ltette el\u0151jogait \u00e9s kultur\u00e1lis identit\u00e1s\u00e1t.&nbsp;<em>Reza sah<\/em>&nbsp;\u2013 poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3an \u2013 nem volt demokrata \u00e9s nem t\u00e1mogatta a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g gondolat\u00e1t, ami azonban nem jelentette, hogy politikai r\u00f6vidl\u00e1t\u00e1s jellemezte volna. Sz\u00e1mos, Ir\u00e1n t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben m\u00e1ig meghat\u00e1roz\u00f3 reformok eg\u00e9sz sora f\u0171z\u0151dik nev\u00e9hez: modern b\u00fcrokr\u00e1cia, vas\u00fati \u00e9s k\u00f6z\u00fati infrastrukt\u00fara fejleszt\u00e9sek, vil\u00e1gi igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s \u00e9s oktat\u00e1s bevezet\u00e9se, a t\u00f6rzsi megosztotts\u00e1g \u00e9s a vall\u00e1s szerep\u00e9nek cs\u00f6kkent\u00e9se mind olyan t\u00f6rekv\u00e9sek voltak, amelyek Ir\u00e1nt k\u00f6zelebb hozt\u00e1k ugyan a fejlett nyugati vil\u00e1ghoz, de a sahot elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k n\u00e9pe \u00e9s politikai sz\u00f6vets\u00e9gesei egy r\u00e9sz\u00e9t\u0151l.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>Reza Pahlavi<\/em>&nbsp;felismerte, hogy orsz\u00e1ga versenyk\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek fenntart\u00e1sa kulcsfontoss\u00e1g\u00fa annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy Ir\u00e1n \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt, saj\u00e1t jog\u00e1n \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhessen a vil\u00e1ggazdas\u00e1gi k\u00f6rforg\u00e1sban. Ehhez azonban meg kell szabadulnia azokt\u00f3l a terhes, vall\u00e1si eredet\u0171 trad\u00edci\u00f3kt\u00f3l, amelyek b\u00e9kly\u00f3k\u00e9nt visszafogj\u00e1k teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t: tanult \u00e9s k\u00e9pzett \u00faj gener\u00e1ci\u00f3kat, m\u0171velt f\u00e9rfiakat \u00e9s n\u0151ket akart, akik rendelkeznek azzal a tud\u00e1ssal, amely ha p\u00e1rosul az orsz\u00e1gban rejl\u0151 energiaforr\u00e1sokkal, p\u00e1ratlan lehet\u0151s\u00e9geket nyit meg az orsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s ezzel a nagym\u00falt\u00fa perzsa hatalom ism\u00e9t elfoglalhatja m\u00e9lt\u00f3 hely\u00e9t a vil\u00e1gban.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">B\u00e1r a sah pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sa a dics\u0151 perzsa m\u00falt felt\u00e1maszt\u00e1s\u00e1ra a korban jellemz\u0151 \u00e9s sz\u00e1mos eur\u00f3pai p\u00e9ld\u00e1val megt\u00e1maszthat\u00f3 nemzeti t\u00f6rekv\u00e9snek t\u0171nhetett, val\u00f3j\u00e1ban a preiszl\u00e1m gondolatnak t\u00e1rsadalmi talaja a 20. sz\u00e1zadi Ir\u00e1nban m\u00e1r kev\u00e9ss\u00e9 volt. Az iszl\u00e1mnak az emberi \u00e9letr\u0151l \u00e9s a t\u00e1rsadalmi m\u0171k\u00f6d\u00e9s alapvet\u0151 norm\u00e1ir\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 tan\u00edt\u00e1sai m\u00e1sk\u00e9nt mutattak egy nyugati vil\u00e1got megj\u00e1rt, korszer\u0171bb gondolatvil\u00e1g\u00fa tiszt szem\u00e9ben, mint egy ir\u00e1ni \u00e1tlagember sz\u00e1m\u00e1ra, aki j\u00f3 es\u00e9llyel sosem l\u00e1tott m\u00e1st, mint azt az \u00e9letet, amit maga k\u00f6r\u00fcl megismert, \u00e9s amelyet az apja, \u00e9s annak az apja is \u00e9lt. \u00cdgy&nbsp;<em>Reza sah<\/em>&nbsp;t\u00f6rekv\u00e9seinek, jobb\u00edt\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak \u2013 amelyet mindenkor saj\u00e1t monarchikus uralm\u00e1val p\u00e1ros\u00edtott \u2013 egyszer\u0171en nem volt \u00e9rdemi t\u00e1rsadalmi b\u00e1zisa. Reformjai csak r\u00e9szben \u00e9s fejlettebb r\u00e9gi\u00f3kban hatottak, nem voltak \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rv\u00e9ny\u0171ek, sok hely\u00fctt szabot\u00e1lt\u00e1k \u0151ket. K\u00f6zben a britekkel 1933-ban egy nem kell\u0151en el\u0151ny\u00f6s egyezm\u00e9ny k\u00f6ttetett az olajkitermel\u00e9sr\u0151l, ami tov\u00e1bb cs\u00f6kkentette a sah t\u00e1mogatotts\u00e1g\u00e1t&nbsp;<a>(<\/a>Backgrounder: History of Iran).<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban a sz\u00f6vets\u00e9geseknek sz\u00fcks\u00e9ge volt Ir\u00e1n \u00fatvonalaira a szovjet h\u00e1bor\u00fas ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, ez\u00e9rt az orsz\u00e1g 1941-ben brit-szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt, amely a sah elmozd\u00edt\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s fi\u00e1nak,&nbsp;<em>Mohammad Reza Pahlavinak<\/em>&nbsp;a tr\u00f3nra ker\u00fcl\u00e9s\u00e9hez vezetett. Miut\u00e1n&nbsp;<em>Mosaddegh<\/em>&nbsp;minisztereln\u00f6k \u00e1llamos\u00edtotta az ir\u00e1ni olajat, a britek puccsot gener\u00e1ltak \u00e9s megd\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k a korm\u00e1nyt. A sah sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sbe k\u00e9nyszer\u00fclt, majd 1953-ban a CIA \u00e9s a britek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val ism\u00e9t tr\u00f3nra ker\u00fclt. Ezt k\u00f6vet\u0151en egyre hangosabban szorgalmazta a t\u00e1rsadalom \u201enyugatos\u00edt\u00e1s\u00e1t\u201d. Mivel azonban a hatalm\u00e1t k\u00fclf\u00f6ldi seg\u00edts\u00e9ggel szil\u00e1rd\u00edtotta meg, ez a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny s\u00falyos \u00e1rny\u00e9kot vetett uralm\u00e1ra. Amikor 1963-ben meghirdette&nbsp;<em>Feh\u00e9r Forradalom<\/em>&nbsp;elnevez\u00e9s\u0171 programj\u00e1t, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt n\u0151i v\u00e1laszt\u00f3jogot, f\u00f6ld- \u00e9s oktat\u00e1si, valamint ipari reformokat \u00edg\u00e9rt. T\u00f6rekv\u00e9sei, amelyekkel l\u00e9nyeg\u00e9ben apja nyomdokaiban j\u00e1rt, val\u00f3ban seg\u00edtett\u00e9k az ir\u00e1ni t\u00e1rsadalom fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t: felgyorsult az urbaniz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s b\u0151v\u00fclt a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly. Ugyanakkor n\u0151tt az el\u00e9gedetlenked\u0151k sz\u00e1ma is, akik \u00fagy \u00e9rezt\u00e9k idegen kult\u00fara fenyegeti \u0151si hagyom\u00e1nyaikat, identit\u00e1sukat. Az \u00e1llam olyannyira fontosnak tartotta a reformok \u00e9rv\u00e9nyre juttat\u00e1s\u00e1t, hogy \u00fcld\u00f6zte az ellenz\u00e9ket, korl\u00e1tozta a m\u00e1sk\u00e9nt gondolkod\u00f3k politikai szerepl\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-large\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"1024\" height=\"825\" src=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/Sah-es-Kennedy-1024x825.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-1194\" srcset=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/Sah-es-Kennedy-1024x825.jpg 1024w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/Sah-es-Kennedy-300x242.jpg 300w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/Sah-es-Kennedy-768x619.jpg 768w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/Sah-es-Kennedy.jpg 1200w\" sizes=\"auto, (max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><\/figure>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>Ir\u00e1n nyugati arca &#8211; Mohammad Reza Pahlavi sah \u00e9s feles\u00e9ge Kennedy eln\u00f6k vend\u00e9gei a Feh\u00e9r H\u00e1zban, 1962\u00a0Forr\u00e1s: Pbs.org<\/em><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A rendk\u00edv\u00fcl heterog\u00e9n ellenz\u00e9ki palett\u00e1n csak egy volt a vall\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek szerep\u00e9nek korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1t ellenz\u0151&nbsp;<em>Ruhollah Khomeini<\/em>&nbsp;mozgalma, amely a hatvanas \u00e9vekt\u0151l egyre hat\u00e1rozottabban szembe helyezkedett a sahhal \u00e9s politik\u00e1j\u00e1val. B\u00e1r az olajb\u00f3l az \u00e1llam jelent\u0151s bev\u00e9telekre tett szert, a f\u00e9ny\u0171z\u0151 uralkod\u00f3i reprezent\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a nyugatos k\u00fcls\u0151s\u00e9gek ny\u00edlt demonstr\u00e1l\u00e1sa sokak szem\u00e9ben ink\u00e1bb ellenszenvess\u00e9 tette a sahot \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi hatalmak kiszolg\u00e1l\u00f3jak\u00e9nt t\u00fcntette fel. T\u00f6megt\u00fcntet\u00e9sek kezd\u0151dtek, amelyekkel szemben az \u00e1llam helyenk\u00e9nt er\u0151szakosan l\u00e9pett fel. A franciaorsz\u00e1gi sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sben l\u00e9v\u0151&nbsp;<em>Khomeini<\/em>&nbsp;sikerrel igyekezett t\u00e1volr\u00f3l felt\u00fczelni az el\u00e9gedetlenked\u0151ket \u00e9s az ellen\u00e1ll\u00e1s vez\u00e9ralakj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Amikor a sah 1979. janu\u00e1r 16-\u00e1n elhagyni k\u00e9nyszer\u00fclt az orsz\u00e1got, t\u00e1voz\u00e1s\u00e1nak f\u0151 oka nem annyira&nbsp;<em>Khomeini<\/em>&nbsp;mindent els\u00f6pr\u0151 t\u00e1mogatotts\u00e1ga, mint ink\u00e1bb szem\u00e9ly\u00e9nek \u00e9s rendszer\u00e9nek s\u00falyos legitim\u00e1ci\u00f3s v\u00e1ls\u00e1ga volt: honi h\u00edvei elhagyt\u00e1k \u00e9s a nyugati er\u0151k t\u00e1mogat\u00e1sa m\u00e1r ink\u00e1bb gyeng\u00edtette, mint er\u0151s\u00edtette poz\u00edci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<h4 class=\"wp-block-heading\"><a>K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g &#8211; n\u00e9vleg<\/a><\/h4>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Amikor 1979-ben l\u00e9trej\u00f6tt az Iszl\u00e1m K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g, az \u00e1llam csak nev\u00e9ben hirdetett n\u00e9pszuverenit\u00e1st: b\u00e1r tartottak v\u00e1laszt\u00e1sokat, l\u00e9tezett parlament \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyrendszer, a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 hatalom felett ott \u00e1llt a Legfels\u0151bb Vezet\u0151,&nbsp;<em>Ruhollah Khomeini<\/em>, akinek tekint\u00e9lye megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen volt. A \u201egy\u0151zelmet\u201d kiv\u00edv\u00f3&nbsp;<em>Forradalmi G\u00e1rda<\/em>&nbsp;\u00e9s a vall\u00e1si b\u00edr\u00f3s\u00e1gok az \u00e1llami szervek mell\u00e9, majd f\u00f6l\u00e9 ker\u00fcltek. A kor\u00e1bbi ellenz\u00e9ki csoportokat ugyan\u00fagy \u00fcld\u00f6ztek, tiltott\u00e1k. A \u201edemokratikus fordulatb\u00f3l\u201d teh\u00e1t csak a fordulat teljes\u00fclt, a demokr\u00e1cia \u00fat k\u00f6zben \u2013 mint m\u00e1r oly sokszor a t\u00f6rt\u00e9nelemben \u2013 megint csak elsikkadt, mert az \u00faj elitnek kev\u00e9ss\u00e9 volt ig\u00e9nye a hatalom megoszt\u00e1s\u00e1ra.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az USA-val val\u00f3 szemben\u00e1ll\u00e1s, amely kics\u00facsosodott a teher\u00e1ni k\u00f6vets\u00e9gi t\u00faszdr\u00e1m\u00e1ban (Khomeini k\u00f6vet\u0151i megsz\u00e1llt\u00e1k az USA nagyk\u00f6vets\u00e9g\u00e9t, ami\u00e9rt a nyugati orsz\u00e1g beutaz\u00e1si enged\u00e9lyt adott a r\u00e1kos beteg Pahlavi sahnak orvosi kezel\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l), majd az Irakkal v\u00edvott h\u00e1bor\u00faban, er\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s igazoltnak mutatt\u00e1k Khomeini rendszer\u00e9nek forradalmi, h\u00e1bor\u00fas, nyugatellenes retorik\u00e1j\u00e1t: Ir\u00e1n sz\u00fcntelen\u00fcl hadban \u00e1llt \u00e9s a bizonytalans\u00e1gban ki lehet jobb vezet\u0151, mint a pr\u00f3f\u00e9ta \u00fatj\u00e1t j\u00e1r\u00f3 Legfels\u0151bb Vezet\u0151? A h\u00e1bor\u00fas pszich\u00f3zis, mint a politikai status quo fenntart\u00e1s\u00e1nak seg\u00e9deszk\u00f6ze, nem el\u0151sz\u00f6r \u00e9s nem is utolj\u00e1ra bizony\u00edtott ekkor a t\u00f6rt\u00e9nelemben.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>Ruhollah Khomeinit<\/em>&nbsp;1989-ben bek\u00f6vetkez\u0151 hal\u00e1la ut\u00e1n&nbsp;<em>Ali Khomenei<\/em>&nbsp;k\u00f6vette a Legfels\u0151bb Vezet\u0151 posztj\u00e1n (a Khomenei elnevez\u00e9s nem rokoni kapcsolatra, hanem Khomein v\u00e1ros\u00e1ra utal). Az \u00faj vezet\u0151t a&nbsp;<em>Szak\u00e9rt\u0151k Gy\u0171l\u00e9se<\/em>&nbsp;v\u00e1lasztotta meg, \u00edgy legitimit\u00e1sa m\u00e1r kev\u00e9sb\u00e9 volt er\u0151s, mint el\u0151dj\u00e9\u00e9, akit a forradalom emelt fel, ez\u00e9rt igyekezett a rendszer egys\u00e9g\u00e9t fenntart\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyrendszert er\u0151s\u00edteni. Az iraki h\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en azonban az \u00e1llam gyeng\u00fclni l\u00e1tszott, a forradalmi hev\u00fclet \u00e9rezhet\u0151en al\u00e1bb hagyott \u00e9s a&nbsp;<em>Mohammad Khatami<\/em>&nbsp;eln\u00f6k nev\u00e9hez k\u00f6thet\u0151 90-es, 2000-es \u00e9vek a gazdas\u00e1gi felkapaszkod\u00e1s, a reformok \u00e9s meg\u00e9l\u00e9nk\u00fcl\u0151 k\u00f6z\u00e9leti vit\u00e1k id\u0151szak\u00e1t hozta el. Demokratikus \u00e1tt\u00f6r\u00e9s m\u00e9gsem k\u00f6vetkezhetett be, mert a Legfels\u0151bb Vezet\u0151, \u00e9s az \u00e1ltala j\u00f3v\u00e1hagyott tagokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 \u0150r\u00f6k Tan\u00e1csa, valamint a Forradalmi G\u00e1rda minden \u00e9rdemi v\u00e1ltoztat\u00e1si k\u00eds\u00e9rletet blokkolt&nbsp;<a>(<\/a>Abbas Amanat: Iran: A Modern History).<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>Mahm\u00fad Ahmadinezs\u00e1d<\/em>&nbsp;eln\u00f6ks\u00e9ge (2005-2013) egyfajta immunreakci\u00f3ja volt az \u00e1llamnak a progressz\u00edv t\u00f6rekv\u00e9sek ellens\u00falyoz\u00e1s\u00e1ra: a nyugatellenes retorik\u00e1t, a nukle\u00e1ris program fontoss\u00e1g\u00e1t hangs\u00falyozta, \u00e9s a t\u00f6megpropaganda fa\u00e9k egyszer\u0171s\u00e9g\u0171 jelszavait, \u201eszeg\u00e9nyp\u00e1rtis\u00e1got\u201d \u00e9s \u201eelitelleness\u00e9get\u201d hirdetett, mik\u00f6zben k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl elnyomta a Z\u00f6ld Mozgalmat, amely a politikai berendezked\u00e9s demokratikus \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1t szorgalmazta. A politikai rendszerek ingatag term\u00e9szet\u00e9nek t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9ge szerint n\u00e9mi enyh\u00fcl\u00e9snek kellett k\u00f6vetkeznie: Ir\u00e1n 2015-ben v\u00e1llalta nukle\u00e1ris programja korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1t, \u00e9s \u00fagy t\u0171nt megindulhat ism\u00e9t a p\u00e1rbesz\u00e9d. \u00c1m amikor&nbsp;<em>Donald Trump<\/em>&nbsp;amerikai eln\u00f6k kil\u00e9pett a nemzetk\u00f6zi meg\u00e1llapod\u00e1sb\u00f3l (2018), az orsz\u00e1g retorik\u00e1ja ism\u00e9t harciasabb\u00e1 v\u00e1lt, k\u00fcl- \u00e9s belpolitik\u00e1ban egyar\u00e1nt.&nbsp;<em>Jina Mahsa Amini<\/em>erk\u00f6lcsrend\u00e9szek \u00e1ltali beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6z\u00e9se, majd tragikus hal\u00e1la orsz\u00e1gos t\u00fcntet\u00e9shull\u00e1mot eredm\u00e9nyezett. B\u00e1r az \u00e1llam elfojtotta a megmozdul\u00e1sokat, a t\u00e1rsadalmi el\u00e9gedetlens\u00e9get megsz\u00fcntetni nem tudta.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-full\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"650\" height=\"486\" src=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/Iranian-woman.avif\" alt=\"\" class=\"wp-image-1195\" srcset=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/Iranian-woman.avif 650w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/Iranian-woman-300x224.avif 300w\" sizes=\"auto, (max-width: 650px) 100vw, 650px\" \/><\/figure>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>Egy t\u00fcntet\u0151 meggy\u00fajtja Ali H\u00e1menei ajatollah fot\u00f3j\u00e1t \u2013 Meddig lesz m\u00e9g sz\u00fcks\u00e9g Legfels\u0151bb Vezet\u0151re?&nbsp;Forr\u00e1s: economictimes.indiatimes.com<\/em><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ir\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra a Nyugattal val\u00f3 szemben\u00e1ll\u00e1s ma kulcsfontoss\u00e1g\u00fa, identit\u00e1sk\u00e9pz\u0151 t\u00e9nyez\u0151. A nemzeti \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g kifejez\u0151 eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1l\u00f3 nukle\u00e1ris program \u00e9s a zsid\u00f3 \u00e1llam felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekv\u0151 terrorcsoportok t\u00e1mogat\u00e1sa els\u0151dleges fontoss\u00e1ggal b\u00edr politik\u00e1j\u00e1ban. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokkal val\u00f3 f\u0151k\u00e9nt ideol\u00f3giai szemben\u00e1ll\u00e1s Ir\u00e1nt r\u00e9g\u00f3ta gazdas\u00e1gi h\u00e1tr\u00e1nyban tartja, szankci\u00f3kkal terheli. A napjainkban ny\u00edlt katonai konfliktuss\u00e1 eszkal\u00e1l\u00f3d\u00f3 helyzet, amely a Hormuzi-szoros lez\u00e1r\u00e1shoz vezetett, az id\u0151r\u0151l-id\u0151re ki\u00fajul\u00f3 k\u00f6zel-keleti diplom\u00e1ciai \u00e9s katonai konfliktusok \u00e9s v\u00e1ltoz\u00f3 hangfekv\u00e9s\u0171 kardcs\u00f6rtet\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek \u00fajabb fejezete. Az olaj \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l finansz\u00edrozz\u00e1k ugyan katonai \u00e9s nukle\u00e1ris terveiket, \u00e1m a t\u00e1rsadalmi j\u00f3l\u00e9t megteremt\u00e9s\u00e9re kev\u00e9ss\u00e9 k\u00f6ltenek. Ugyanakkor a globaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az inform\u00e1ci\u00f3 \u00e1raml\u00e1s felgyorsul\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en egyre mark\u00e1nsabb v\u00e9lem\u00e9nyk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g alakult ki a n\u00e9pess\u00e9g \u00e9s a politikai elit k\u00f6z\u00f6tt a teokratikus hatalom \u00e1ltal hirdetett \u00e9letelvek, a t\u00e1rsadalom uniformiz\u00e1l\u00e1sa, a n\u0151k jogi \u00e9rtelemben val\u00f3 le\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se kapcs\u00e1n. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a fiatal koroszt\u00e1lyok sz\u00e1m\u00e1ra neh\u00e9z m\u00e1r azonosulni a t\u00f6bb \u00e9vtizedes forradalmi narrat\u00edv\u00e1val, ami \u00e1lland\u00f3 konfliktus gerjeszt\u0151 t\u00f6rekv\u00e9seivel k\u00edv\u00fcl tartja az orsz\u00e1got a sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 nemzetk\u00f6zi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben \u00e9rdekelt orsz\u00e1gok k\u00f6r\u00e9n \u00e9s megb\u00e9kly\u00f3zza mindazokat, akik szeretn\u00e9nek profit\u00e1lni a nyugati vil\u00e1ggal val\u00f3 kapcsolattart\u00e1sb\u00f3l.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Vajon meddig tud m\u00e9g uralkodni Ir\u00e1nban a ma hivatalos politikai szeml\u00e9let? Mikor j\u00f6het el a megb\u00e9k\u00e9l\u00e9s, \u00e9s ha elj\u00f6n, mit hoz majd az ott \u00e9l\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra? Demokratikus \u00e1talakul\u00e1st, prosperit\u00e1st \u00e9s egy szabadabb t\u00e1rsadalmat, vagy \u2013 amint a Legfels\u0151bb Vezet\u0151 \u00e9s h\u00edvei j\u00f3solj\u00e1k &#8211; szolgas\u00e1got \u00e9s nyugati p\u00e9nzszivatty\u00fakat, amelyek a kapitalizmus t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gei szerint kifosztj\u00e1k \u00e9s lealacsony\u00edtj\u00e1k majd Ir\u00e1n nagym\u00falt\u00fa n\u00e9p\u00e9t? Ennek a tanulm\u00e1nynak nem az volt a c\u00e9lja, hogy megv\u00e1laszolja ezt a k\u00e9rd\u00e9st. Ink\u00e1bb csak igyekezt\u00fcnk r\u00e1mutatni, hogy Ir\u00e1n m\u00faltja gazdagabb, sz\u00ednesebb \u00e9s \u00e9rt\u00e9kesebb ann\u00e1l, mint hogy jelenlegi vezet\u0151ir\u0151l \u00edt\u00e9lj\u00fck meg. B\u00edzzunk abban, hogy a 93 milli\u00f3s n\u00e9pess\u00e9g\u0171 perzsa \u00e1llam, amely tal\u00e1n kor\u00e1ntsem viszonyul oly ellens\u00e9gesen a Nyugathoz, mint els\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre gondoln\u00e1nk, k\u00e9pes megtal\u00e1lni fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek \u00fatj\u00e1t ez\u00fattal is, ahogy azt megtette m\u00e1r sz\u00e1mos alkalommal t\u00f6rt\u00e9nelme sor\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">IRODALOM<\/p>\n\n\n\n<ol class=\"wp-block-list\">\n<li>Encyclopaedia Iranica. Ed. Ehsan Yarshater. Routledge &amp; Kegan Paul. London \u2013 Boston, 1982\u20132004.&nbsp;<a href=\"https:\/\/www.iranicaonline.org\/articles\/iran-ii1-pre-islamic-times\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/www.iranicaonline.org\/articles\/iran-ii1-pre-islamic-times<\/a><\/li>\n\n\n\n<li>Backgrounder: History of Iran \u2014 Late 19th century to present. PBS News Classroom, 2026.&nbsp;<a href=\"https:\/\/www.pbs.org\/newshour\/classroom\/classroom-voices\/educator-voices\/2026\/04\/backgrounder-history-of-iran-late-19th-century-to-present\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/www.pbs.org\/newshour\/classroom\/classroom-voices\/educator-voices\/2026\/04\/backgrounder-history-of-iran-late-19th-century-to-present<\/a><\/li>\n\n\n\n<li>Abbas Amanat: Iran: A Modern History. Yale, 2017.&nbsp;<a href=\"https:\/\/macmillan.yale.edu\/middleeast\/publications\/iran-modern-history-0\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/macmillan.yale.edu\/middleeast\/publications\/iran-modern-history-0<\/a><\/li>\n<\/ol>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Ma Ir\u00e1n a nyugati ember sz\u00e1m\u00e1ra az elmaradotts\u00e1g, a k\u00f6z\u00e9pkorias elavult \u00e9letelvek \u00e9s az iszl\u00e1m fundamentalizmust p\u00e9nzel\u0151 anakronisztikus hatalom b\u00e1sty\u00e1ja, ahol megvetik Amerik\u00e1t, Izraelt \u00e9s legal\u00e1bbis tisztes t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1ssal kezelik mindazokat, akik nem a si\u00edta iszl\u00e1m t\u00f6rv\u00e9nyei szerint \u00e9lnek. De meg\u00e9rthetj\u00fck-e Ir\u00e1nt \u00e9s az ir\u00e1ni n\u00e9p m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t puszt\u00e1n az orsz\u00e1got ural\u00f3 [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":17,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"class_list":["post-1175","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1175","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/users\/17"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1175"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1175\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1232,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1175\/revisions\/1232"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1175"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}