{"id":1179,"date":"2026-06-25T16:05:26","date_gmt":"2026-06-25T16:05:26","guid":{"rendered":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/?page_id=1179"},"modified":"2026-06-26T05:27:34","modified_gmt":"2026-06-26T05:27:34","slug":"kozossegben-es-megis-anelkul","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/kozossegben-es-megis-anelkul\/","title":{"rendered":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, \u00e9s m\u00e9gis an\u00e9lk\u00fcl:"},"content":{"rendered":"\n<h6 class=\"wp-block-heading\"><a>a t\u00e1rsas mag\u00e1ny jelens\u00e9ge a 21. sz\u00e1zadban<\/a><\/h6>\n\n\n<div class=\"wp-block-post-date\"><time datetime=\"2026-06-25T16:05:26+00:00\">2026. j\u00fan. 25.<\/time><\/div>\n\n<div class=\"wp-block-post-author\"><div class=\"wp-block-post-author__content\"><p class=\"wp-block-post-author__name\"><a href=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/author\/kl\/\" target=\"_self\">K\u00e1rp\u00e1ti L\u00e1szl\u00f3<\/a><\/p><p class=\"wp-block-post-author__bio\">Angoltan\u00e1r \u00e9s \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, kor\u00e1bban gyermekv\u00e9delmi gy\u00e1m. A Kaleidoszk\u00f3p\u00a0irodalmi \u00e9s kultur\u00e1lis foly\u00f3irat volt idegen nyelvi rovatvezet\u0151je. A Magyar \u00dajs\u00e1g\u00edr\u00f3k Orsz\u00e1gos Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek tagja. Szabad\u00fasz\u00f3 ford\u00edt\u00f3, tolm\u00e1cs \u00e9s lektor. Rendszeresen publik\u00e1l tudom\u00e1nyos \u00e9s sz\u00e9pirodalmi \u00edr\u00e1sokat.<\/p><\/div><\/div>\n\n\n<h6 class=\"wp-block-heading has-text-align-center\">Ha \u00e9rt\u00e9kesnek \u00e9s tartalmasnak tal\u00e1lod a munk\u00e1j\u00e1t, k\u00e9rj\u00fck t\u00e1mogasd a szerz\u0151t!<\/h6>\n\n\n\n<script type='text\/javascript' src='https:\/\/www.donably.com\/public\/js\/build\/donablyButton.js'><\/script><script class='donablyButtonJS' type='text\/javascript'>new DonablyButton(true,'T\u00e1mogatom a szerz\u0151t',false,'#119dc1','karpati-laszlo-ujsagiro','36643','https:\/\/www.donably.com'); donablyButton.draw();<\/script>\n\n\n\n<hr class=\"wp-block-separator has-alpha-channel-opacity\"\/>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>K\u00f6zismert, hogy az ember t\u00e1rsas l\u00e9ny, akinek a ment\u00e1lis \u00e9s szoci\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9ge szempontj\u00e1b\u00f3l elengedhetetlen a stabil k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez tartoz\u00e1s \u00e9lm\u00e9nye. A 21. sz\u00e1zad digit\u00e1lis vil\u00e1ga m\u00e9gis egy saj\u00e1tos paradoxont hozott l\u00e9tre e t\u00e9ren is, mert b\u00e1r a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia r\u00e9v\u00e9n szinte b\u00e1rhol \u00e9s b\u00e1rmikor k\u00e9pesek vagyunk embert\u00e1rsainkhoz kapcsol\u00f3dni, az elmag\u00e1nyosod\u00e1s kor\u00e1bban soha nem tapasztalt m\u00e9reteket \u00f6lt\u00f6tt. E folyamat egyik k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen figyelemre m\u00e9lt\u00f3 jelens\u00e9ge az \u00fagynevezett t\u00e1rsas mag\u00e1ny (<em>social loneliness<\/em>), amelynek sor\u00e1n az egy\u00e9n k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi k\u00f6rnyezetben is k\u00e9pes tart\u00f3s mag\u00e1ny\u00e9rzetet tapasztalni. Ez a tanulm\u00e1ny e jelens\u00e9g okait, elterjed\u00e9s\u00e9t, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit \u00e9s lehets\u00e9ges kezel\u00e9si m\u00f3djait tekinti \u00e1t kurrens nemzetk\u00f6zi \u00e9s hazai kutat\u00e1sok t\u00fckr\u00e9ben.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi ember sz\u00e1m\u00e1ra az \u0151sid\u0151kben a t\u00fal\u00e9l\u00e9st, napjainkban pedig a ment\u00e1lis \u00e9s&nbsp;szoci\u00e1lis&nbsp;eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9t jelenti a legal\u00e1bb egy \u00e1lland\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez val\u00f3 tartoz\u00e1s. A 21. sz\u00e1zad a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia v\u00e9gel\u00e1thatatlan h\u00e1l\u00f3jak\u00e9nt sz\u00f6vi \u00e1t az emberi \u00e9let minden sz\u00ednter\u00e9t, \u00edgy szinte b\u00e1rhol \u00e9s b\u00e1rmikor k\u00e9pesek vagyunk m\u00e1sokhoz kapcsol\u00f3dni. Minden adott teh\u00e1t ahhoz, hogy soha ne \u00e9rezz\u00fck magunkat egyed\u00fcl \u00e9s elhagyatva. Ennek ellen\u00e9re az elmag\u00e1nyosod\u00e1s kor\u00e1bban soha nem l\u00e1tott m\u00e9reteket \u00f6lt\u00f6tt, \u00e9s m\u00e1ra a jelens\u00e9gnek komoly eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi k\u00f6vetkezm\u00e9nyei is vannak. E folyamat egyik k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen figyelemre m\u00e9lt\u00f3 vet\u00fclete a&nbsp;<em>t\u00e1rsas mag\u00e1ny<\/em>.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">E jelens\u00e9g&nbsp;tudom\u00e1nyos&nbsp;vizsg\u00e1lat\u00e1nak alapj\u00e1t&nbsp;<em>Robert Weiss<\/em>&nbsp;amerikai szociol\u00f3gus fektette le 1973-ban, amikor elk\u00fcl\u00f6n\u00edtette a mag\u00e1ny k\u00e9t form\u00e1j\u00e1t (Weiss, 1973). Az&nbsp;<em>\u00e9rzelmi mag\u00e1ny<\/em>&nbsp;egy sz\u00e1munkra fontos, bizalmas, intim kapcsolat \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul egy k\u00f6zeli bar\u00e1t vagy p\u00e1r \u2013 tart\u00f3san fenn\u00e1ll\u00f3 hi\u00e1ny\u00e1b\u00f3l fakad. A&nbsp;<em>t\u00e1rsas mag\u00e1ny<\/em>&nbsp;ezzel szemben az, amikor az egy\u00e9n nem tagja semmilyen \u00e1lland\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek \u2013 legyen az bar\u00e1ti t\u00e1rsas\u00e1g, sportklub, vagy vall\u00e1si gy\u00fclekezet \u2013, ahov\u00e1 tartoz\u00f3nak \u00e9rezhetn\u00e9 mag\u00e1t. A fenti k\u00e9t t\u00edpus egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, ugyanakkor egyidej\u0171leg is fenn\u00e1llhat.&nbsp;<em>Perlman \u00e9s Peplau<\/em>&nbsp;(1981) kutat\u00e1sai alapj\u00e1n a mag\u00e1ny az az \u00e9lm\u00e9ny, amelyet az egy\u00e9n akkor tapasztal meg, amikor t\u00e1rsas kapcsolatainak valamilyen fontos aspektusa \u2013 legyen sz\u00f3 ak\u00e1r annak mennyis\u00e9g\u00e9r\u0151l vagy min\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l \u2013 elmarad att\u00f3l, amit \u0151 szeretne. Fontos l\u00e1tni teh\u00e1t, hogy a mag\u00e1ny nem egyenl\u0151 az egyed\u00fcll\u00e9ttel: az egyed\u00fcl t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 lehet kellemes \u201e\u00e9n-id\u0151\u201d, amelyet mindennem\u0171 \u00f6nfejleszt\u00e9sre \u00e9s pihen\u00e9sre ford\u00edtunk, a mag\u00e1ny ezzel szemben egy k\u00ednz\u00f3 hi\u00e1ny\u00e1llapot, amely a m\u00e9ly, \u0151szinte kapcsol\u00f3d\u00e1s n\u00e9lk\u00fclis\u00e9gb\u0151l fakad.<\/p>\n\n\n\n<h4 class=\"wp-block-heading\"><a>A mag\u00e1ny kett\u0151ss\u00e9ge a kapcsolatok kor\u00e1ban<\/a><\/h4>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A t\u00e1rsas mag\u00e1ny teh\u00e1t egy l\u00e1tsz\u00f3lag paradox helyzetet \u00edr le: valaki t\u00e1rsas\u00e1gban, ak\u00e1r sz\u00e1mos ismer\u0151ssel k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve is mag\u00e1nyosnak \u00e9rzi mag\u00e1t. E meglep\u0151 kett\u0151ss\u00e9g m\u00f6g\u00f6tt az \u00e1ll, hogy a fizikai t\u00e9rben val\u00f3 puszta megjelen\u00e9s (apperance) \u00f6nmag\u00e1ban nem min\u0151s\u00fcl val\u00f3di jelenl\u00e9tnek (presence), mivel ez ut\u00f3bbihoz sz\u00fcks\u00e9ges, hogy a m\u00e1sik ember \u201etestileg \u00e9s lelkileg\u201d egyar\u00e1nt r\u00e9szt vegyen a kapcsol\u00f3d\u00e1sban. A mag\u00e1ny ezzel szemben egy olyan szubjekt\u00edv \u00e9rz\u00e9s, amely akkor jelentkezik, ha t\u00e1rsas kapcsolataink nem olyan mennyis\u00e9g\u0171ek vagy min\u0151s\u00e9g\u0171ek, mint amilyenekre sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk lenne. Lehet\u00fcnk teh\u00e1t mag\u00e1nyosak a csal\u00e1dunk vagy p\u00e1runk jelenl\u00e9t\u00e9ben is, hiszen nem az egyed\u00fcll\u00e9t puszta t\u00e9nye, hanem a m\u00e9ly kapcsol\u00f3d\u00e1s hi\u00e1nya okozza ezt a fajta bels\u0151 \u00fcress\u00e9get.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A glob\u00e1lis t\u00e1rsadalom kor\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fog\u00e9konyak vagyunk erre az ellentmond\u00e1sra. B\u00e1r rohamosan n\u0151 az online ismer\u0151seink \u00e9s virtu\u00e1lis kapcsolataink sz\u00e1ma, ha ezek nem val\u00f3sulnak meg a fizikai t\u00e9rben (\u00e9rtsd: nincs rendszeres szem\u00e9lyes tal\u00e1lkoz\u00e1s), \u00e9s nem k\u00e9pesek k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s intimit\u00e1st \u00e9s t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajtani, akkor csup\u00e1n virtu\u00e1lis k\u00f6tel\u00e9kek maradnak. Ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnket azonban jobb\u00e1ra nem kapcsolataink mennyis\u00e9ge, hanem azok min\u0151s\u00e9ge \u00e9s m\u00e9lys\u00e9ge befoly\u00e1solja. A&nbsp;<em>Meta \u00e9s a Gallup<\/em>&nbsp;k\u00f6z\u00f6s glob\u00e1lis felm\u00e9r\u00e9se szerint nincs \u00e9rdemi korrel\u00e1ci\u00f3 a bar\u00e1tok sz\u00e1ma \u00e9s a mag\u00e1ny\u00e9rzet k\u00f6z\u00f6tt (Gallup \u00e9s Meta, 2023), vagyis nem az ismer\u0151s\u00f6k sz\u00e1m\u00e1t kell adott esetben tov\u00e1bb n\u00f6velni, hanem a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 kapcsolatok min\u0151s\u00e9g\u00e9t kell fokozni. A modern ember azonban, noha sokszor eg\u00e9sz nap emberekkel van k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve, \u00e1lland\u00f3 szem\u00e9lyes \u00e9s online kommunik\u00e1ci\u00f3 veszi k\u00f6r\u00fcl, m\u00e9gis hi\u00e1nyoznak az igaz\u00e1n m\u00e9ly, bizalmas kapcsolatok. \u00cdgy fordulhat el\u0151, hogy valaki \u201eegyed\u00fcl \u00e9rzi mag\u00e1t a t\u00f6meg kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n\u201d.<\/p>\n\n\n<div class=\"wp-block-image\">\n<figure class=\"aligncenter size-full\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"236\" height=\"176\" src=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/freepik.png\" alt=\"\" class=\"wp-image-1198\"\/><\/figure>\n<\/div>\n\n\n<h4 class=\"wp-block-heading\"><a>Riaszt\u00f3 statisztik\u00e1k: a mag\u00e1nyoss\u00e1g terjed\u00e9se<\/a><\/h4>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Azt, hogy a mag\u00e1nyoss\u00e1g kor\u00e1ntsem elszigetelt jelens\u00e9g, azt a gyarapod\u00f3 nemzetk\u00f6zi kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek is l\u00e1tv\u00e1nyosan bizony\u00edtj\u00e1k. A legfrissebb adatok szerint a vil\u00e1g n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek mintegy egynegyede (!) mag\u00e1nyos; a&nbsp;<em>Gallup \u00e9s a Meta<\/em>&nbsp;142 orsz\u00e1gra kiterjed\u0151 felm\u00e9r\u00e9se alapj\u00e1n a megk\u00e9rdezettek 24%-a nap mint nap meglehet\u0151sen mag\u00e1nyosnak \u00e9rzi mag\u00e1t (Gallup \u00e9s Meta, 2023). Ezzel p\u00e1rhuzamosan, eur\u00f3pai szinten hasonl\u00f3 k\u00e9p rajzol\u00f3dik ki: a STADA Health Report 2024 szerint az eur\u00f3paiak t\u00f6bb mint fele (52%) alkalomszer\u0171en vagy \u00e1lland\u00f3an mag\u00e1nyosnak \u00e9rzi mag\u00e1t (STADA, 2024). Magyarorsz\u00e1g e tekintetben az \u00e1tlagn\u00e1l is rosszabbul \u00e1ll: a magyarok 56%-a vallja mag\u00e1t mag\u00e1nyosnak, amivel haz\u00e1nk a hetedik legmag\u00e1nyosabb nemzet Eur\u00f3p\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Egy\u00fattal k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen aggaszt\u00f3, hogy min\u00e9l fiatalabb valaki, ann\u00e1l nagyobb es\u00e9llyel \u00e9l \u00e1t mag\u00e1nyoss\u00e1got. A STADA-felm\u00e9r\u00e9s szerint a 18\u201324 \u00e9ves koroszt\u00e1ly 70%-a (!) valamilyen form\u00e1ban mag\u00e1nyosnak vallja mag\u00e1t, ami riaszt\u00f3an magas ar\u00e1ny. A&nbsp;<em>Gallup\u2013Meta<\/em>&nbsp;felm\u00e9r\u00e9s szint\u00e9n meger\u0151s\u00edtette, hogy a 19\u201329 \u00e9ves koroszt\u00e1ly a legmag\u00e1nyosabb, m\u00edg a 65 \u00e9v felettiek k\u00f6r\u00e9ben mind\u00f6ssze 17% sz\u00e1molt be tart\u00f3s mag\u00e1nyr\u00f3l, ezzel megc\u00e1folva a kor\u00e1bbi sztereot\u00edpi\u00e1t, miszerint a mag\u00e1ny els\u0151sorban az id\u0151skor velej\u00e1r\u00f3ja (Gallup \u00e9s Meta, 2023).<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00e9letkor mellett a nemek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek is jelent\u0151sek. Noha glob\u00e1lis szinten a f\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k mag\u00e1nyoss\u00e1ga hasonl\u00f3 ar\u00e1ny\u00fa, az egyes orsz\u00e1gok eredm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt jelent\u0151s kultur\u00e1lis elt\u00e9r\u00e9sek mutatkoznak. A magyar adatok alapj\u00e1n az \u00e9rzelmi mag\u00e1ny els\u0151sorban a f\u00e9rfiakat s\u00fajtja, mivel \u0151k nehezebben ny\u00edlnak meg \u00e9rzelmileg, \u00e9s jellemz\u0151en kevesebb bizalmas kapcsolatot tartanak fenn. A t\u00e1rsas mag\u00e1ny ter\u00e9n viszont nem mutatkozott \u00e9rdemi nemi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g: a sz\u00e9lesebb bar\u00e1ti t\u00e1rsas\u00e1g hi\u00e1nya mindk\u00e9t nemet hasonl\u00f3an \u00e9rinti. A n\u0151k ugyanakkor gyakrabban eml\u00edtik a gyermekgondoz\u00e1si feladatokat a mag\u00e1ny okak\u00e9nt (STADA, 2024). Ehhez t\u00e1rsul az is, hogy a WHO becsl\u00e9se szerint glob\u00e1lisan minden hatodik ember tart\u00f3san mag\u00e1nyos (WHO, 2024).<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Haz\u00e1nkban a jelens\u00e9g kiemelt figyelmet \u00e9rdemel a demogr\u00e1fiai v\u00e1ltoz\u00e1sok t\u00fckr\u00e9ben. A 2022-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s szerint rekordmagas az egyszem\u00e9lyes h\u00e1ztart\u00e1sok ar\u00e1nya: a magyar h\u00e1ztart\u00e1sok 35%-\u00e1ban csup\u00e1n egyetlen ember \u00e9l, ami \u00f6sszesen k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 1,4\u20131,5 milli\u00f3 egyed\u00fcl \u00e9l\u0151 embert jelent (KSH, 2023). A mag\u00e1nyosan \u00e9l\u0151k sz\u00e1ma az elm\u00falt h\u00fasz \u00e9vben megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg megdupl\u00e1z\u00f3dott. Ezzel p\u00e1rhuzamosan cs\u00f6kkent a h\u00e1zass\u00e1gban \u00e9l\u0151k ar\u00e1nya (k\u00e9t \u00e9vtized alatt 43,5%-r\u00f3l 37%-ra) \u00e9s n\u0151tt az elv\u00e1ltak ar\u00e1nya (2022-re a n\u00e9pess\u00e9g 10%-a). Ezen t\u00falmen\u0151en, a hazai fiatalok kapcsolati helyzete folyamatosan roml\u00f3 tendenci\u00e1t mutat: a&nbsp;<em>Magyar Ifj\u00fas\u00e1g 2023<\/em>&nbsp;kutat\u00e1s \u201eelmag\u00e1nyosodott v\u00e1ls\u00e1gnemzed\u00e9knek\u201d nevezi a mai 16\u201329 \u00e9veseket, akik a COVID-id\u0151szak \u00e9s m\u00e1s v\u00e1ls\u00e1gok nyom\u00e1n jelent\u0151s ment\u00e1lis teherrel \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi elszigetel\u0151d\u00e9ssel k\u00fczdenek (Sz\u00e9kely \u00e9s Nagy, 2023). A kutat\u00f3k szerint a pand\u00e9mia hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa hat\u00e1sai k\u00f6z\u00fcl a legjelent\u0151sebb \u00e9ppen a fiataloknak a szocializ\u00e1ci\u00f3s k\u00f6zegeikb\u0151l val\u00f3 kies\u00e9se volt, l\u00e9v\u00e9n a lez\u00e1r\u00e1sok alatt elvesz\u00edtett\u00e9k a kort\u00e1rs kapcsolatok \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek szok\u00e1sos sz\u00edntereit \u00e9s az azokhoz k\u00f6thet\u0151 ismerked\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geket is.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben elmondhat\u00f3, hogy a t\u00e1rsas mag\u00e1ny jelens\u00e9ge az elm\u00falt \u00e9vtizedben beker\u00fclt a glob\u00e1lis figyelem \u00e9s a ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9 k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba. A jelens\u00e9get gyakran \u201emag\u00e1nyj\u00e1rv\u00e1nyk\u00e9nt\u201d eml\u00edtik. Szimbolikus p\u00e9lda erre, hogy 2018-ban az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1g k\u00fcl\u00f6n \u201emag\u00e1ny\u00fcgyi minisztert\u201d nevezett ki, miut\u00e1n a&nbsp;<em>Jo Cox Bizotts\u00e1g<\/em>&nbsp;jelent\u00e9se meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy mintegy kilencmilli\u00f3 brit szenved a tart\u00f3s mag\u00e1nyt\u00f3l (Jo Cox Commission on Loneliness, 2017). 2023-ban a WHO is glob\u00e1lis k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi fenyeget\u00e9snek nyilv\u00e1n\u00edtotta a mag\u00e1nyt, \u00e9s nemzetk\u00f6zi bizotts\u00e1got hozott l\u00e9tre a t\u00e1rsadalmi kapcsol\u00f3d\u00e1s er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re (WHO, 2024). A bizotts\u00e1g t\u00e1rseln\u00f6ke&nbsp;<em>Vivek Murthy<\/em>, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok tisztif\u0151orvosa hangs\u00falyozta, hogy a mag\u00e1ny mortalit\u00e1si kock\u00e1zata egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 a napi 15 sz\u00e1l cigaretta elsz\u00edv\u00e1s\u00e1val, \u00e9s nagyobb eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kock\u00e1zatot jelent, mint az elh\u00edz\u00e1s (Murthy, 2023).<\/p>\n\n\n\n<h4 class=\"wp-block-heading\"><a>Digitaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia hat\u00e1sa<\/a><\/h4>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A digitaliz\u00e1ci\u00f3 robban\u00e1sszer\u0171 fejl\u0151d\u00e9se napjainkra alapjaiban v\u00e1ltoztatta meg a kapcsolattart\u00e1s form\u00e1it. Ennek eredm\u00e9nye, hogy ma m\u00e1r f\u00f6ldrajzi t\u00e1vols\u00e1gokt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl b\u00e1rkivel kapcsolatba l\u00e9phet\u00fcnk, ami elvileg soha nem l\u00e1tott kapcsolati h\u00e1l\u00f3zatot tesz lehet\u0151v\u00e9 b\u00e1rki sz\u00e1m\u00e1ra. Paradox m\u00f3don m\u00e9gis egyre t\u00f6bben \u00e9rzik magukat elszigeteltnek. Ennek egyik oka, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gim\u00e9dia-haszn\u00e1lat gyakran nem val\u00f3di t\u00e1rsas interakci\u00f3t, hanem passz\u00edv szeml\u00e9l\u0151d\u00e9st jelent: sokan nem akt\u00edv kommunik\u00e1ci\u00f3ra haszn\u00e1lj\u00e1k a platformokat, hanem m\u00e1sok \u00e9let\u00e9nek csendes k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re, a h\u00edrcsatorn\u00e1k g\u00f6rget\u00e9s\u00e9re. Ez k\u00f6nnyen vezethet negat\u00edv \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9shez \u00e9s irigys\u00e9ghez, hiszen hajlamosak vagyunk a saj\u00e1t h\u00e9tk\u00f6znapjainkat m\u00e1sok gondosan megsz\u0171rt, idealiz\u00e1lt pillanataival \u00f6sszehasonl\u00edtani.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>Olivia Remes<\/em>, a Cambridge-i Egyetem kutat\u00f3ja figyelmeztet, hogy a fiatal feln\u0151ttek k\u00f6r\u00e9ben a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia passz\u00edv haszn\u00e1lata \u2013 az \u00fagynevezett scrolling (g\u00f6rget\u00e9s) \u2013 ink\u00e1bb \u00e1rt, mint haszn\u00e1l, mert torz \u00f6nk\u00e9phez \u00e9s fokozott elszigetelts\u00e9g\u00e9rz\u00e9shez vezethet (Remes, 2023). Ezzel szemben a tudatos, akt\u00edv k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi r\u00e9szv\u00e9tel \u2013 saj\u00e1t tartalmak megoszt\u00e1sa, ismer\u0151s\u00f6k bejegyz\u00e9seire val\u00f3 reag\u00e1l\u00e1s, priv\u00e1t besz\u00e9lget\u00e9sek kezdem\u00e9nyez\u00e9se \u2013 k\u00e9pes jav\u00edtani a k\u00f6z\u00e9rzeten, mivel nem maga a haszn\u00e1lt platform, hanem annak haszn\u00e1lati m\u00f3dja a d\u00f6nt\u0151. Egy val\u00f3di besz\u00e9lget\u00e9snek tekinthet\u0151 online cseveg\u00e9s is k\u00e9pes valamelyest enyh\u00edteni a mag\u00e1ny\u00e9rzetet, szemben a g\u00e9piesen t\u00f6rt\u00e9n\u0151 l\u00e1jkolgat\u00e1ssal.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia hat\u00e1sa teh\u00e1t kett\u0151s. Pozit\u00edvum, hogy lehet\u0151v\u00e9 teszi a kapcsolattart\u00e1st olyan ismer\u0151s\u00f6kkel, akikkel egy\u00e9bk\u00e9nt ritk\u00e1n tal\u00e1lkozn\u00e1nk. Negat\u00edvum ugyanakkor, hogy sok online interakci\u00f3 felsz\u00ednes marad, \u00e9s nem tudja p\u00f3tolni a val\u00f3di intimit\u00e1st. Egyes vizsg\u00e1latok szerint a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gim\u00e9dia-f\u00fcgg\u0151s\u00e9g hossz\u00fa t\u00e1von n\u00f6velheti a mag\u00e1nyoss\u00e1got, mert az \u00e9rintettek az online l\u00e9tbe menek\u00fclve elszigetel\u0151dhetnek a val\u00f3 \u00e9letben. M\u00e1s eredm\u00e9nyek viszont azt jelzik, hogy a k\u00e9pk\u00f6zpont\u00fa alkalmaz\u00e1sok \u2013 mint az Instagram vagy a Snapchat \u2013 cs\u00f6kkenthetik a mag\u00e1ny\u00e9rzetet, amennyiben azokat az egy\u00e9n val\u00f3di interakci\u00f3ra haszn\u00e1lja, mivel audiovizu\u00e1lis k\u00f6zels\u00e9g\u00e9rzetet \u00e9s azonnali visszajelz\u00e9st biztos\u00edtanak, ak\u00e1rcsak egy szem\u00e9lyes besz\u00e9lget\u00e9s teszi.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A fentiekhez kapcsol\u00f3d\u00f3an gyakori jelens\u00e9g a FoMO (<em>fear of missing out<\/em>, a kimarad\u00e1st\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem): a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9di\u00e1ban l\u00e1tottak nyom\u00e1n sok fiatal att\u00f3l szorong, hogy n\u00e9lk\u00fcle t\u00f6rt\u00e9nnek izgalmas dolgok, \u0151 pedig kimarad azok meg\u00e9l\u00e9s\u00e9b\u0151l.&nbsp;<em>Przybylski \u00e9s munkat\u00e1rsai<\/em>&nbsp;(2013) \u00fatt\u00f6r\u0151 kutat\u00e1sa kimutatta, hogy a magas FoMO-szint rendszerint alacsonyabb \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9ssel \u00e9s fokozott mag\u00e1ny\u00e9rzettel j\u00e1r egy\u00fctt, ami f\u0151k\u00e9nt intenz\u00edv k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gim\u00e9dia-haszn\u00e1lat mellett jelentkezik. Napjainkra kialakult e jelens\u00e9g ellent\u00e9tes v\u00e1ltozata is, a FoJI (<em>fear of joining in<\/em>, a csatlakoz\u00e1st\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem): ilyenkor a szeml\u00e9l\u0151d\u0151 \u00fagy \u00e9rzi, az \u0151 \u00e9lete nem tartogat el\u00e9g izgalmat ahhoz, hogy r\u00e9szt vegyen a t\u00e1rsalg\u00e1sban. \u00cdgy ink\u00e1bb \u2013 prevent\u00edv jelleggel \u2013 \u201ebe sem l\u00e9p a klubba\u201d.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A digit\u00e1lis kor teh\u00e1t egy \u00faj t\u00e1rsas helyzetet teremtett: mik\u00f6zben az \u00e1lland\u00f3 online jelenl\u00e9t \u00e9s az \u00f6sszekapcsolts\u00e1g (<em>connectedness<\/em>) mellett \u00e9ppen a val\u00f3di, m\u00e9ly emberi kapcsol\u00f3d\u00e1sok sz\u00e1ma ritkul meg. A virtu\u00e1lis t\u00e9rben k\u00f6nnyen elker\u00fclhetj\u00fck a szem\u00e9lyes tal\u00e1lkoz\u00f3k k\u00e9nyelmetlen r\u00e9szeit \u2013 az els\u0151 ismerked\u00e9sek bizonytalans\u00e1g\u00e1t, a k\u00ednos csendeket \u2013, s\u0151t egyetlen kattint\u00e1ssal kisz\u0171rhetj\u00fck a sz\u00e1munkra kellemetlen besz\u00e9lget\u00e9seket. Ez k\u00e9nyelmes megold\u00e1s, \u00e1m egyben megfoszt a val\u00f3di intimit\u00e1s \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t\u0151l.<\/p>\n\n\n\n<h4 class=\"wp-block-heading\"><a>V\u00e1rosi l\u00e9t, mobilit\u00e1s, sz\u00e9thull\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek<\/a><\/h4>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A mag\u00e1nyoss\u00e1g terjed\u00e9s\u00e9nek m\u00e1sik fontos \u00f6sszetev\u0151je a t\u00e1rsadalmi-gazdas\u00e1gi v\u00e1ltoz\u00e1sokban \u00e9s a v\u00e1rosi \u00e9letm\u00f3dban keresend\u0151. A vil\u00e1g n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek jelenleg t\u00f6bb mint a fele m\u00e1r nagyv\u00e1rosokban \u00e9l, 2050-re pedig ez az ar\u00e1ny a becsl\u00e9sek szerint 70%-ra n\u0151het. A v\u00e1rosi l\u00e9t azonban sz\u00e1mos ment\u00e1lis kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151t hordoz.&nbsp;<em>Lederbogen \u00e9s munkat\u00e1rsai<\/em>&nbsp;(2011) a&nbsp;<em>Nature<\/em>&nbsp;foly\u00f3iratban publik\u00e1lt kutat\u00e1sukban igazolt\u00e1k, hogy az urbaniz\u00e1ci\u00f3 magasabb stresszterhel\u00e9ssel \u00e9s bizonyos ment\u00e1lis zavarok \u2013 k\u00f6zt\u00fck jellemz\u0151en szorong\u00e1sos t\u00fcnetek \u00e9s hangulatingadoz\u00e1sok \u2013 gyakoribb el\u0151fordul\u00e1s\u00e1val j\u00e1r egy\u00fctt. A jelens\u00e9get olykor \u201emag\u00e1nyos t\u00f6meg\u201d (<em>lonely crowd<\/em>) effektusnak is nevezik. Ennek l\u00e9nyege, hogy a zs\u00fafolt nagyv\u00e1rosi k\u00f6rnyezetben az emberek sokszor pszich\u00e9sen \u201ekikapcsolnak\u201d, tudattalanul kiz\u00e1rj\u00e1k a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck l\u00e9v\u0151 t\u00f6meget, \u00edgy paradox m\u00f3don egy t\u00f6bbmilli\u00f3s v\u00e1ros is tele lehet mag\u00e1nyos emberekkel.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ezzel szemben vid\u00e9ken jellemz\u0151en m\u00e9g er\u0151sebb a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi h\u00e1l\u00f3zat \u00e9s annak megtart\u00f3 ereje, ami annak tudhat\u00f3 be, hogy a kisebb lakoss\u00e1gsz\u00e1m miatt az emberek jobban ismerik egym\u00e1st, \u00e9s a hagyom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kapcsok \u2013 csal\u00e1d, szomsz\u00e9ds\u00e1g, egyh\u00e1zi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u2013 er\u0151sebb v\u00e9d\u0151h\u00e1l\u00f3t ny\u00fajtanak. Term\u00e9szetesen vid\u00e9ken is l\u00e9tezik a mag\u00e1ny jelens\u00e9ge \u2013 kiv\u00e1ltk\u00e9ppen az eln\u00e9ptelened\u0151 falvakban, az id\u0151s lakosok k\u00f6r\u00e9ben \u2013, de a v\u00e1rosiasod\u00e1s gyakrabban j\u00e1r egy\u00fctt a hagyom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek sz\u00e9thull\u00e1s\u00e1val. Jellemz\u0151, hogy a nagycsal\u00e1dok hely\u00e9t ink\u00e1bb kisebb, agilisebb \u00e9letvitel\u0171 h\u00e1ztart\u00e1sok \u00e9s lak\u00f3k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek veszik \u00e1t, mik\u00f6zben a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k egym\u00e1st\u00f3l t\u00e9rben elszakadnak, a rendszeresen ism\u00e9tl\u0151d\u0151 k\u00f6lt\u00f6z\u00e9sek pedig tov\u00e1bbsz\u00e1lazz\u00e1k az am\u00fagy is meggyeng\u00fclt szoci\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatokat. \u00cdgy a modern v\u00e1rosban k\u00f6nnyen \u201eelszigetelt kism\u00e9ret\u0171 emberi szigetek\u201d alakulhatnak ki: egy t\u00e1rsash\u00e1zban \u00e9l\u0151 lak\u00f3k gyakran alig ismerik egym\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A n\u00f6vekv\u0151 mobilit\u00e1s \u00e9s individualizmus mellett a gazdas\u00e1gi t\u00e9nyez\u0151k is szerepet j\u00e1tszanak az izol\u00e1l\u00f3d\u00e1sban. Sok fiatal ugyanis a karrier\u00e9p\u00edt\u00e9s \u00e9veiben szinte kiz\u00e1r\u00f3lag a munk\u00e1j\u00e1nak \u00e9l, emiatt gyakoriak a t\u00fal\u00f3r\u00e1k, \u00e9s nem marad id\u0151 a t\u00e1rsas kapcsolatokra. A STADA felm\u00e9r\u00e9s\u00e9ben a mag\u00e1ny leggyakoribb okak\u00e9nt a v\u00e1laszad\u00f3k a t\u00fal sok munk\u00e1t \u00e9s az id\u0151hi\u00e1nyt jel\u00f6lt\u00e9k meg; az eur\u00f3pai megk\u00e9rdezettek mintegy egynegyede mondta, hogy munkaterhe miatt nem jut elegend\u0151 id\u0151 bar\u00e1taira vagy csal\u00e1dj\u00e1ra (STADA, 2024). A pand\u00e9mia alatt elterjedt otthoni munkav\u00e9gz\u00e9s (<em>home office<\/em>) pedig egy k\u00e9t\u00e9l\u0171 fegyverr\u00e9 v\u00e1lt: egyfel\u0151l k\u00e9nyelmess\u00e9 tette az eg\u00e9sznapos tev\u00e9kenys\u00e9get, m\u00e1sfel\u0151l a szem\u00e9lyes interakci\u00f3k hi\u00e1nya hossz\u00fa t\u00e1von hozz\u00e1j\u00e1rulhat a dolgoz\u00f3k elszigetel\u0151d\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A folyamatosan zajl\u00f3 demogr\u00e1fiai v\u00e1ltoz\u00e1sok tov\u00e1bb s\u00falyosb\u00edtj\u00e1k az eddig is ijeszt\u0151 helyzetet. Egyre t\u00f6bb az egyed\u00fcl \u00e9l\u0151, f\u0151leg a v\u00e1rosokban: Stockholmban a h\u00e1ztart\u00e1sok d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge egyszem\u00e9lyes, de Budapest bels\u0151 ker\u00fcleteiben is rendk\u00edv\u00fcl magas ez az ar\u00e1ny. A fiatalok jellemz\u0151en k\u00e9s\u0151bbre tolj\u00e1k a csal\u00e1dalap\u00edt\u00e1st, m\u00edg az id\u0151sek k\u00f6z\u00fcl sokan \u00f6zvegyen, egyed\u00fcl t\u00f6ltik utols\u00f3 \u00e9veiket. K\u00fcl\u00f6n eml\u00edt\u00e9st \u00e9rdemel a gyermekgondoz\u00e1s miatti mag\u00e1ny, ami miatt sok sz\u00fcl\u0151 \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az any\u00e1k \u2013 \u00fagy \u00e9rzik, hogy a kicsi k\u00f6r\u00fcli teend\u0151k miatt elszakadnak a bar\u00e1ti k\u00f6zegt\u0151l \u00e9s \u201eperif\u00e9ri\u00e1ra ker\u00fclnek\u201d.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-large\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"1024\" height=\"585\" src=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/Loneliness-Vector-1-1024x585.png\" alt=\"\" class=\"wp-image-1199\" srcset=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/Loneliness-Vector-1-1024x585.png 1024w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/Loneliness-Vector-1-300x171.png 300w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/Loneliness-Vector-1-768x439.png 768w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/Loneliness-Vector-1.png 1500w\" sizes=\"auto, (max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><\/figure>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A fentieken t\u00falmen\u0151en, a kultur\u00e1lis t\u00e9nyez\u0151k is meghat\u00e1roz\u00f3k a mag\u00e1ny f\u00f6ldrajzi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geiben. Az individualista nyugati t\u00e1rsadalmakban \u00e1ltal\u00e1ban magasabb az elmag\u00e1nyosod\u00e1s ar\u00e1nya, mint a kollektivista kult\u00far\u00e1kban. A&nbsp;<em>Gallup\u2013Meta felm\u00e9r\u00e9s<\/em>&nbsp;szerint p\u00e9ld\u00e1ul Vietn\u00e1mban mind\u00f6ssze 5% mondta mag\u00e1t mag\u00e1nyosnak, m\u00edg egyes afrikai orsz\u00e1gokban ez az ar\u00e1ny 50% f\u00f6l\u00e9 emelkedett (Gallup \u00e9s Meta, 2023). \u00c9rdekes adat, hogy a STADA szerint a magyar v\u00e1laszad\u00f3k 77%-a nem tartja s\u00falyos probl\u00e9m\u00e1nak a saj\u00e1t mag\u00e1ny\u00e1t, holott ez a sz\u00e1m az eur\u00f3pai \u00e1tlagn\u00e1l (63%) j\u00f3val magasabb ar\u00e1ny, \u00e9s a belet\u00f6r\u0151d\u00e9s vagy a probl\u00e9ma bagatelliz\u00e1l\u00e1sa fel\u00e9 mutat.<\/p>\n\n\n\n<h4 class=\"wp-block-heading\"><a>Lelki teherb\u0151l k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kock\u00e1zat<\/a><\/h4>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A mag\u00e1ny azonban nem csup\u00e1n egyfajta m\u00fal\u00f3 rosszkedv vagy mag\u00e1n\u00fcgy. Kutat\u00e1sok sokas\u00e1ga igazolja, hogy a tart\u00f3s mag\u00e1ny komoly ment\u00e1lis \u00e9s fizikai \u00e1rtalmakkal j\u00e1r. Kr\u00f3nikus form\u00e1ja az emberi szervezet sz\u00e1m\u00e1ra olyan konstans stresszhelyzet, amely evol\u00faci\u00f3s gy\u00f6kereinkre vezethet\u0151 vissza: \u0151seink sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l val\u00f3 kirekesztetts\u00e9g a t\u00fal\u00e9l\u00e9s k\u00f6zvetlen vesz\u00e9lyeztet\u00e9s\u00e9t jelentette. Emiatt a mag\u00e1ny\u00e9rz\u00e9s egy intenz\u00edven meg\u00e9lt negat\u00edv ingerk\u00e9nt figyelmeztet arra, hogy v\u00e1ltoztassunk a jelenlegi helyzet\u00fcnk\u00f6n. Ha azonban ez az \u00e1llapot tart\u00f3ss\u00e1 v\u00e1lik, a szervezet kimer\u00fcl a folyamatos stresszv\u00e1lasz miatt \u00e9s belef\u00e1sul, belet\u00f6r\u0151dik az aktu\u00e1lis \u00e1llapotba.&nbsp;<em>Holt-Lunstad \u00e9s munkat\u00e1rsai<\/em>&nbsp;(2015) \u00e1tfog\u00f3 meta-anal\u00edzise kimutatta, hogy a mag\u00e1ny 26%-kal, a t\u00e1rsas elszigetelts\u00e9g pedig 29%-kal n\u00f6veli a korai hal\u00e1loz\u00e1s kock\u00e1zat\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>Cacioppo \u00e9s Hawkley<\/em>&nbsp;(2009) szoci\u00e1lis idegtudom\u00e1nyi kutat\u00e1sai kimutatt\u00e1k, hogy a mag\u00e1nyos emberekn\u00e9l egyfajta fokozott \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g \u2013 \u00fagynevezett hipervigilancia \u2013 figyelhet\u0151 meg a t\u00e1rsas fenyeget\u00e9sekkel szemben. Az \u00e9rintettek emiatt gyakrabban \u00e9rtelmeznek ak\u00e1r semleges helyzeteket is ellens\u00e9ges vagy elutas\u00edt\u00f3 keretben. Ez az evol\u00faci\u00f3s szempontb\u00f3l egykor hasznos mechanizmus a modern vil\u00e1gban azt eredm\u00e9nyezheti, hogy a mag\u00e1nyos ember m\u00e9g nehezebben nyit m\u00e1sok fel\u00e9, tov\u00e1bb m\u00e9ly\u00edtve ezzel a saj\u00e1t elszigetelts\u00e9g\u00e9t. Ezzel egy\u00fctt szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s mutathat\u00f3 ki a mag\u00e1nyoss\u00e1g \u00e9s a depresszi\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt: a tart\u00f3san mag\u00e1nyos emberekn\u00e9l nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel alakulhat ki klinikai depresszi\u00f3 vagy szorong\u00e1sos zavar. A mag\u00e1ny \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s-rombol\u00f3 hat\u00e1sa \u2013 az \u00e9rz\u00e9s, hogy \u201eengem senki nem \u00e9rt meg\u201d \u2013 hossz\u00fa t\u00e1von torz gondolatokhoz vezethet. Mivel a depresszi\u00f3s ember hajlamos kivonni mag\u00e1t a t\u00e1rsas helyzetekb\u0151l, ami m\u00e9g jobban fokozza \u00f6nn\u00f6n elmag\u00e1nyosod\u00e1s\u00e1t, \u00edgy ind\u00edtva el, vagy tartva fenn egy \u00f6rd\u00f6gi k\u00f6rt.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kor\u00e1bban le\u00edrt ment\u00e1lis hat\u00e1sok mellett a mag\u00e1ny sz\u00e1mos testi betegs\u00e9g kock\u00e1zat\u00e1t is k\u00e9pes n\u00f6velni. A WHO \u00e9s az amerikai eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hat\u00f3s\u00e1gok adatai szerint az id\u0151skori demencia kock\u00e1zata mintegy 50%-kal magasabbra tehet\u0151 a mag\u00e1nyos emberekn\u00e9l (WHO, 2024). A sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek ter\u00e9n&nbsp;<em>Valtorta \u00e9s munkat\u00e1rsai<\/em>&nbsp;(2016) szisztematikus szakirodalmi \u00e1ttekint\u00e9se kimutatta, hogy a mag\u00e1nyhoz 29%-kal magasabb koszor\u00fa\u00e9r-betegs\u00e9g- \u00e9s 32%-kal magasabb stroke-kock\u00e1zat t\u00e1rsul. A tart\u00f3s stressz \u00e9s a gyullad\u00e1sos folyamatok hozz\u00e1j\u00e1rulnak a magas v\u00e9rnyom\u00e1s \u00e9s az immunrendszer gyeng\u00fcl\u00e9s\u00e9hez. Kutat\u00e1sok azt is igazolj\u00e1k, hogy a mag\u00e1nyos emberek hajlamosabbak az eg\u00e9szs\u00e9gtelen \u00e9letm\u00f3d folytat\u00e1s\u00e1ra, mint p\u00e9ld\u00e1ul alkoholizmus, doh\u00e1nyz\u00e1s vagy \u00e9ppen elh\u00edz\u00e1s, r\u00e9szben a t\u00e1rsas t\u00e1mogat\u00e1s hi\u00e1nya, r\u00e9szben az azt kompenz\u00e1l\u00f3 szenved\u00e9lyek miatt (Murthy, 2023).<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Mindez t\u00e1rsadalmi szinten is komoly k\u00f6lts\u00e9gekkel j\u00e1r. A mag\u00e1nyos emberek ugyanis gyakrabban szorulnak eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1sra, ami megn\u00f6vekedett kiad\u00e1sokat eredm\u00e9nyez. Egy brit becsl\u00e9s szerint az id\u0151skori t\u00e1rsas izol\u00e1ci\u00f3 \u00e9vente t\u00f6bb milli\u00e1rd font plusz kiad\u00e1st jelent az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgynek. Ezzel p\u00e1rhuzamosan a munk\u00e1ltat\u00f3k is meg\u00e9rzik ezt a fajta munkaer\u0151piaci hat\u00e1st, mivel a kr\u00f3nikusan mag\u00e1nyos dolgoz\u00f3k kev\u00e9sb\u00e9 produkt\u00edvak \u00e9s gyakrabban mennek betegszabads\u00e1gra is. Egyes korm\u00e1nyok m\u00e1r k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le innovat\u00edv megold\u00e1sokkal k\u00eds\u00e9rleteznek a helyzet megold\u00e1s\u00e1ra: az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban a h\u00e1ziorvosok \u201et\u00e1rsadalmi recept\u00edr\u00e1ssal\u201d (<em>social prescribing<\/em>) \u00e9lhetnek, mag\u00e1nyos betegeiket k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi programokra ir\u00e1ny\u00edtva, m\u00edg Jap\u00e1nban k\u00fcl\u00f6n miniszter foglalkozik a mag\u00e1ny \u00e9s az izol\u00e1ci\u00f3 probl\u00e9m\u00e1j\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n<h4 class=\"wp-block-heading\"><a>F\u00e9ny az alag\u00fat v\u00e9g\u00e9n?<\/a><\/h4>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A t\u00e1rsas mag\u00e1ny jelens\u00e9g\u00e9nek \u00e1tfog\u00f3 vizsg\u00e1lata arra h\u00edvja fel a figyelmet, hogy egy komplex, t\u00f6bb szinten kezelend\u0151 probl\u00e9m\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, amely egyar\u00e1nt ig\u00e9nyli az egy\u00e9ni \u00e9s az \u00f6sszt\u00e1rsadalmi szint\u0171 beavatkoz\u00e1st. Ennek n\u00e9h\u00e1ny lehets\u00e9ges mozzanata:<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az els\u0151 \u00e9s legfontosabb l\u00e9p\u00e9s a&nbsp;<strong>tudatos\u00edt\u00e1s \u00e9s a stigma lek\u00fczd\u00e9se<\/strong>. Felismerni, hogy mag\u00e1nyosnak lenni nem sz\u00e9gyellnival\u00f3 \u00e1llapot, hanem sokszor a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sokra adott term\u00e9szetes reakci\u00f3. A STADA-felm\u00e9r\u00e9s r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott, hogy sok magyar nem tekinti s\u00falyos probl\u00e9m\u00e1nak saj\u00e1t mag\u00e1ny\u00e1t, holott annak k\u00f6vetkezm\u00e9nyei igenis k\u00e1rosak lehetnek (STADA, 2024). \u00c9ppen ez\u00e9rt fontos, hogy a jelens\u00e9g beker\u00fclj\u00f6n a k\u00f6zbesz\u00e9dbe, \u00e9s az emberek merjenek seg\u00edts\u00e9get k\u00e9rni. Ahhoz azonban, hogy ez a seg\u00edts\u00e9gk\u00e9r\u00e9s ne legyen hi\u00e1baval\u00f3, n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen, hogy&nbsp;<strong>megfelel\u0151 sz\u00e1m\u00fa \u00e9s felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u0171 ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9s szakember \u00e1lljon rendelkez\u00e9sre<\/strong>&nbsp;<strong>orsz\u00e1gszerte<\/strong>.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Egy\u00e9ni szinten a leghat\u00e9konyabb \u201egy\u00f3gyszer\u201d lehet a&nbsp;<strong>min\u0151s\u00e9gi emberi kapcsolatok \u00e1pol\u00e1sa<\/strong>. A pszichol\u00f3giai vizsg\u00e1latok szerint mind az \u00e9rzelmi, mind a t\u00e1rsas mag\u00e1ny ellen a k\u00f6zeli bar\u00e1ts\u00e1g a leger\u0151sebb v\u00e9d\u0151faktor. Kutat\u00e1sok igazolj\u00e1k, hogy m\u00e1r napi t\u00edz perc m\u00e9ly besz\u00e9lget\u00e9s vagy heti n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1nyi szem\u00e9lyes tal\u00e1lkoz\u00e1s is \u00e9rezhet\u0151en cs\u00f6kkenti a mag\u00e1ny\u00e9rzetet. Nem a kontaktok sz\u00e1m\u00e1ra, hanem a k\u00f6zels\u00e9g\u00e9rz\u00e9sre kell f\u00f3kusz\u00e1lni:&nbsp;<strong>egy \u0151szinte besz\u00e9lget\u00e9s sokkal t\u00f6bbet \u00e9r t\u00edz felsz\u00ednes cseveg\u00e9sn\u00e9l<\/strong>. Ha valaki mag\u00e1nyos, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos, hogy \u0151 kezdem\u00e9nyezzen: h\u00edvjon meg egy r\u00e9gi ismer\u0151st k\u00e1v\u00e9zni, csatlakozzon egy klubhoz, vagy menjen el k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi esem\u00e9nyekre.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A&nbsp;<strong>digit\u00e1lis di\u00e9ta \u00e9s tudatos online jelenl\u00e9t<\/strong>&nbsp;szint\u00e9n kulcsfontoss\u00e1g\u00fa. A digitaliz\u00e1ci\u00f3t nem sz\u00fcks\u00e9ges \u00e9s nem is lehets\u00e9ges megsz\u00fcntetni, de az eszk\u00f6zeit meg kell tanulnunk okosan haszn\u00e1lni. \u00c9ppen ez\u00e9rt \u00e9rdemes szab\u00e1lyozni a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gim\u00e9dia-fogyaszt\u00e1sunkat: rendszeres \u201ek\u00fcty\u00fcmentes\u201d id\u0151szakokat tartani, a h\u00e1l\u00f3zatot akt\u00edvan \u2013 esem\u00e9nyek keres\u00e9s\u00e9re, tal\u00e1lkoz\u00f3k szervez\u00e9s\u00e9re \u2013 haszn\u00e1lni ahelyett, hogy passz\u00edvan fogyasszuk m\u00e1sok tartalmait. A technol\u00f3gia lehet a sz\u00f6vets\u00e9ges\u00fcnk: seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00faj k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket tal\u00e1lhatunk, majd a virtu\u00e1lis ismerets\u00e9geket \u00e1tvihetj\u00fck a val\u00f3s \u00e9letbe.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">T\u00e1rsadalmi szinten fontosak az \u00fagynevezett&nbsp;<strong>harmadik helyek<\/strong>: az otthonon \u00e9s munkahelyen k\u00edv\u00fcli k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi terek, mint k\u00e1v\u00e9z\u00f3k, parkok, k\u00f6nyvt\u00e1rak, templomok, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi h\u00e1zak. A v\u00e1rostervez\u00e9sben pedig kiemelt figyelmet kell ford\u00edtani az \u00e9lhet\u0151 z\u00f6ldterek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra, ahol a lak\u00f3k inform\u00e1lisan tal\u00e1lkozhatnak. A WHO is kiemeli a szomsz\u00e9ds\u00e1gi koh\u00e9zi\u00f3 fontoss\u00e1g\u00e1t: ha egy v\u00e1rosr\u00e9szben er\u0151s a lak\u00f3k k\u00f6zti kapcsolat, az m\u00e9rs\u00e9kli az urbaniz\u00e1ci\u00f3 negat\u00edv hat\u00e1sait (WHO, 2024). Helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi programok, mint az ingyenes sportfoglalkoz\u00e1sok, nyugd\u00edjasklubok, baba-mama k\u00f6r\u00f6k, ifj\u00fas\u00e1gi t\u00e1borok, mind lehet\u0151s\u00e9get teremtenek a val\u00f3di t\u00e1rsas\u00e9let meg\u00e9l\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">V\u00e9g\u00fcl meg kell eml\u00edteni, hogy a tart\u00f3s mag\u00e1ny sokszor kiz\u00e1r\u00f3lag szakember seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kezelhet\u0151 eredm\u00e9nyesen. Ha valaki hossz\u00fa ideje elszigeteltnek \u00e9rzi mag\u00e1t, \u00e9s ez m\u00e1r az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00e9t rontja \u2013 depresszi\u00f3s t\u00fcnetei vannak, motiv\u00e1latlann\u00e1 v\u00e1lt, rem\u00e9nytelens\u00e9get \u00e9rez \u2013, \u00e9rdemes pszichol\u00f3gushoz vagy pszichoterapeut\u00e1hoz fordulnia. L\u00e9teznek csoportter\u00e1pi\u00e1k is, amelyekben a sorst\u00e1rsakkal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s nemcsak az egy\u00e9ni mag\u00e1nyt cs\u00f6kkenti, hanem egyben es\u00e9lyt adhat \u00faj bar\u00e1ts\u00e1gok k\u00f6t\u00e9s\u00e9re is.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u00d6sszegezve: a t\u00e1rsas mag\u00e1ny a modern vil\u00e1g egyik \u00fajonnan felismert, komplex kih\u00edv\u00e1sa, amely egyar\u00e1nt \u00e9rinti a testi \u00e9s lelki eg\u00e9szs\u00e9get, \u00e9s a fiatalokat, k\u00f6z\u00e9pkor\u00faakat \u00e9s id\u0151seket egyform\u00e1n s\u00fajtja. A jelens\u00e9g m\u00f6g\u00f6tt ott \u00e1ll a digitaliz\u00e1lt \u00e9letm\u00f3d ambivalens hat\u00e1sa, a v\u00e1rosi l\u00e9t kih\u00edv\u00e1sai \u00e9s a t\u00e1rsadalmi-kultur\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1sok sora. A kutat\u00e1sok egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 tett\u00e9k, hogy a mag\u00e1ny nem elhanyagolhat\u00f3 mag\u00e1n\u00fcgy, hanem objekt\u00edv adatokkal kimutathat\u00f3 vesz\u00e9ly az eg\u00e9szs\u00e9gre \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekre n\u00e9zve. Ugyanakkor a megold\u00e1s kulcsa a kez\u00fcnkben van: vissza kell hoznunk a val\u00f3di emberi kapcsolatok \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s tev\u00e9kenys\u00e9gek \u00e9rt\u00e9k\u00e9t a mindennapjainkba.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Fot\u00f3k: freepik.com<\/p>\n\n\n\n<script type='text\/javascript' src='https:\/\/www.donably.com\/public\/js\/build\/donablyButton.js'><\/script><script class='donablyButtonJS' type='text\/javascript'>new DonablyButton(true,'T\u00e1mogatom a szerz\u0151t',false,'#119dc1','karpati-laszlo-ujsagiro','36643','https:\/\/www.donably.com'); donablyButton.draw();<\/script>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">IRODALOM<\/p>\n\n\n\n<ol class=\"wp-block-list\">\n<li>Cacioppo, J.T. \u00e9s Hawkley, L.C. (2009) Perceived social isolation and cognition,&nbsp;<em>Trends in Cognitive Sciences<\/em>, 13(10), pp. 447\u2013454. doi: 10.1016\/j.tics.2009.06.005.<\/li>\n\n\n\n<li>Gallup \u00e9s Meta (2023)&nbsp;<em>The Meta-Gallup State of Social Connections Report<\/em>. Washington, DC: Gallup.<\/li>\n\n\n\n<li>Holt-Lunstad, J., Smith, T.B., Baker, M., Harris, T. \u00e9s Stephenson, D. (2015) Loneliness and social isolation as risk factors for mortality: A meta-analytic review,&nbsp;<em>Perspectives on Psychological Science<\/em>, 10(2), pp. 227\u2013237. doi: 10.1177\/1745691614568352.<\/li>\n\n\n\n<li>Jo Cox Commission on Loneliness (2017)&nbsp;<em>Combatting Loneliness One Conversation at a Time<\/em>. London: Jo Cox Foundation. Link:&nbsp;<a href=\"https:\/\/www.jocoxfoundation.org\/wp-content\/uploads\/2023\/07\/rb_dec17_jocox_commission_finalreport.pdf\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/www.jocoxfoundation.org\/wp-content\/uploads\/2023\/07\/rb_dec17_jocox_commission_finalreport.pdf<\/a>&nbsp;(Let\u00f6ltve: 2026.06.13)<\/li>\n\n\n\n<li>KSH (2023) N\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s 2022 \u2013 A n\u00e9pess\u00e9g f\u0151bb jellemz\u0151i. Budapest: K\u00f6zponti Statisztikai Hivatal.<\/li>\n\n\n\n<li>Lederbogen, F. et al. (2011) City living and urban upbringing affect neural social stress processing in humans,&nbsp;<em>Nature<\/em>, 474(7352), pp. 498\u2013501. doi: 10.1038\/nature10190.<\/li>\n\n\n\n<li>Murthy, V.H. (2023)&nbsp;<em>Our Epidemic of Loneliness and Isolation: The U.S. Surgeon General\u2019s Advisory on the Healing Effects of Social Connection and Community<\/em>. Washington, DC: U.S. Department of Health and Human Services.<\/li>\n\n\n\n<li>Perlman, D. \u00e9s Peplau, L.A. (1981) Toward a social psychology of loneliness, in Duck, S.W. \u00e9s Gilmour, R. (szerk.)&nbsp;<em>Personal Relationships in Disorder<\/em>. London: Academic Press, pp. 31\u201356.<\/li>\n\n\n\n<li>Przybylski, A.K., Murayama, K., DeHaan, C.R. \u00e9s Gladwell, V. (2013) Motivational, emotional, and behavioral correlates of fear of missing out,&nbsp;<em>Computers in Human Behavior<\/em>, 29(4), pp. 1841\u20131848. doi: 10.1016\/j.chb.2013.02.014.<\/li>\n\n\n\n<li>Remes, O. (2023)&nbsp;<em>Loneliness is contagious \u2013 and here\u2019s how to beat it<\/em>. University of Cambridge Research.<\/li>\n\n\n\n<li>STADA (2024)&nbsp;<em>STADA Health Report 2024<\/em>. Bad Vilbel: STADA Group.<\/li>\n\n\n\n<li>Sz\u00e9kely, L. \u00e9s Nagy, \u00c1. (2023)&nbsp;<em>Magyar Ifj\u00fas\u00e1g 2023 kutat\u00e1s<\/em>. Budapest: T\u00e1rsadalomkutat\u00f3 Kft.<\/li>\n\n\n\n<li>Valtorta, N.K. et al. (2016) Loneliness and social isolation as risk factors for coronary heart disease and stroke: systematic review and meta-analysis of longitudinal observational studies,&nbsp;<em>Heart<\/em>, 102(13), pp. 1009\u20131016. doi: 10.1136\/heartjnl-2015-308790.<\/li>\n\n\n\n<li>Weiss, R.S. (1973)&nbsp;<em>Loneliness: The Experience of Emotional and Social Isolation<\/em>. Cambridge, MA: MIT Press.<\/li>\n\n\n\n<li>WHO (2024)&nbsp;<em>From Loneliness to Social Connection: Charting a Path to Healthier Societies. Report of the WHO Commission on Social Connection<\/em>. Geneva: World Health Organization.<\/li>\n<\/ol>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>a t\u00e1rsas mag\u00e1ny jelens\u00e9ge a 21. sz\u00e1zadban Ha \u00e9rt\u00e9kesnek \u00e9s tartalmasnak tal\u00e1lod a munk\u00e1j\u00e1t, k\u00e9rj\u00fck t\u00e1mogasd a szerz\u0151t! K\u00f6zismert, hogy az ember t\u00e1rsas l\u00e9ny, akinek a ment\u00e1lis \u00e9s szoci\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9ge szempontj\u00e1b\u00f3l elengedhetetlen a stabil k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez tartoz\u00e1s \u00e9lm\u00e9nye. A 21. sz\u00e1zad digit\u00e1lis vil\u00e1ga m\u00e9gis egy saj\u00e1tos paradoxont hozott l\u00e9tre e t\u00e9ren [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":9,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"class_list":["post-1179","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1179","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/users\/9"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1179"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1179\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1231,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1179\/revisions\/1231"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1179"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}