{"id":399,"date":"2025-05-04T12:02:32","date_gmt":"2025-05-04T12:02:32","guid":{"rendered":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/?page_id=399"},"modified":"2025-05-04T12:28:04","modified_gmt":"2025-05-04T12:28:04","slug":"1_2_al","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/1_2_al\/","title":{"rendered":"A v\u00edzgazd\u00e1lkod\u00e1s \u00faj perspekt\u00edv\u00e1i"},"content":{"rendered":"
Arzberger L\u00e1szl\u00f3<\/div>\n\n\n

Tudat\u00e1ban vagyunk-e a v\u00edzfogyaszt\u00e1sunknak? Mennyi vizet ig\u00e9nyel egy cs\u00e9sze k\u00e1v\u00e9? A glob\u00e1lis v\u00edzv\u00e1ls\u00e1g trendjei \u2013 a v\u00edzk\u00f6rforg\u00e1s val\u00f3j\u00e1ban var\u00e1zslatos, fantasztikus jelens\u00e9g, mert a v\u00edz meg\u00fajul. El\u00e9rhet\u0151-e a glob\u00e1lis v\u00edzbiztons\u00e1g? Mit tehet\u00fcnk helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben? A virtu\u00e1lis v\u00edz fogalm\u00e1nak felt\u00e1r\u00e1sa. \u00daj hull\u00e1m a v\u00edzgazd\u00e1lkod\u00e1sban \u2013 interj\u00fa Jampel Dell\u2019Angeloval, a Vrije Universiteit Amsterdam docens\u00e9vel.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Jampel Dell\u2019Angelo<\/em><\/a>, a V\u00edzgazd\u00e1lkod\u00e1s \u00e9s Politika docense a K\u00f6rnyezetpolitikai Elemz\u00e9sek Tansz\u00e9k\u00e9n, a K\u00f6rnyezettudom\u00e1nyi Int\u00e9zetben (IVM), Vrije Universiteit Amsterdam, Hollandia. K\u00f6rnyezeti t\u00e1rsadalomtud\u00f3s, aki k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekl\u0151dik a term\u00e9szeti er\u0151forr\u00e1sok, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a v\u00edz politikai gazdas\u00e1gtana ir\u00e1nt.<\/em><\/p>\n\n\n\n

2021 \u00f3ta a World Development f\u0151szerkeszt\u0151je.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Dell\u2019Angelo az EU Horizon 2020 Marie Sk\u0142odowska-Curie Innovat\u00edv K\u00e9pz\u00e9si H\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak (ITN) NEWAVE vezet\u0151 kutat\u00f3ja \u00e9s koordin\u00e1tora.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mi motiv\u00e1lta szem\u00e9lyesen, hogy elkezdjen kutatni ebben a t\u00e9m\u00e1ban?<\/em><\/p>\n\n\n\n

A tibeti fenns\u00edkon \u00e9l\u0151 p\u00e1sztorokkal v\u00e9gzett kutat\u00e1saim sor\u00e1n arra jutottam, hogy az \u00e9let\u00fcket jelent\u0151sen befoly\u00e1solta a k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi szab\u00e1lyoz\u00e1s.<\/a> Ez a szab\u00e1lyoz\u00e1s K\u00edna f\u0151 foly\u00f3inak a meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re vonatkozott. Ennek egyik r\u00e9sze a tibeti nom\u00e1d n\u00e9pess\u00e9g \u00e1ttelep\u00edt\u00e9se \u00e9s letelep\u00edt\u00e9se volt, hogy meg\u0151rizz\u00e9k a vizet K\u00edna h\u00e1rom legfontosabb foly\u00f3ja sz\u00e1m\u00e1ra. Ekkor \u00e9rtettem meg, hogy a v\u00edz szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak mekkora hat\u00e1sa van az emberekre.<\/p>\n\n\n\n

A v\u00edzgazd\u00e1lkod\u00e1s \u00e9s a v\u00edzpolitika sz\u00e1momra nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9snek t\u0171nik manaps\u00e1g, de m\u00e9gsem tartozik a m\u00e9dia f\u0151sodr\u00e1ba, nem hallunk r\u00f3la t\u00fal sokat. Mit gondol, mi ennek az oka?<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az emberek nincsenek tudat\u00e1ban a v\u00edzfogyaszt\u00e1suknak. Term\u00e9szetesen a v\u00edz alapvet\u0151 az \u00e9let\u00fcnkben, minden \u00f6kosziszt\u00e9ma \u00e9s minden emberi l\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra. De a v\u00edzfogyaszt\u00e1sunk t\u00falmutat azon, amit megiszunk; kiterjed arra is, amit esz\u00fcnk, mivel a v\u00edz alapvet\u0151 az \u00e9lelmiszer-termel\u00e9shez. Ahogy az egyik koll\u00e9g\u00e1m szokta mondani: a v\u00edzhi\u00e1ny nem a szomjas, hanem az \u00e9hes emberek probl\u00e9m\u00e1ja. Glob\u00e1lisan sok t\u00edzmilli\u00e1rd liter vizet haszn\u00e1lnak fel a mez\u0151gazdas\u00e1gban. Sok v\u00edz fogy el annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy valamit el\u0151\u00e1ll\u00edtsunk, ami a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1ssal kapcsolatos. A v\u00edz alapvet\u0151 az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy \u00e9s a higi\u00e9nia szempontj\u00e1b\u00f3l is, \u00edgy azok az emberek, akiknek nincs elegend\u0151 viz\u00fck, sok eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1val szembes\u00fclhetnek. Az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnk \u00e9rdek\u00e9ben is tiszta v\u00edzre van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n

Tov\u00e1bb\u00e1 a k\u00f6zleked\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l is nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk. Sok foly\u00f3t p\u00e9ld\u00e1ul sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sra \u00e9s kereskedelemre haszn\u00e1lnak. A v\u00edz kulcsszerepet j\u00e1tszik az energiatermel\u00e9sben is. Ez nem csak a v\u00edzer\u0151m\u0171vekre korl\u00e1toz\u00f3dik; szinte minden ipari folyamat v\u00edzh\u0171t\u00e9st ig\u00e9nyel. Ez\u00e9rt mind energetikai, mind ipari szempontb\u00f3l alapvet\u0151en a v\u00edzre t\u00e1maszkodunk. Elegend\u0151 v\u00edz hi\u00e1ny\u00e1ban elkezden\u00e9nk szembes\u00fclni a gazdas\u00e1gi \u00e9s ipari termel\u00e9st \u00e9rint\u0151 sz\u00e1mos probl\u00e9m\u00e1val. Ennek ellen\u00e9re gyakran figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyjuk a v\u00edzhi\u00e1ny hat\u00e1sait, ez\u00e9rt a foly\u00f3k \u00e1llapota egyre romlik, egyre szennyezettebb\u00e9 v\u00e1lnak. Fogyaszt\u00e1si mint\u00e1ink szint\u00e9n hozz\u00e1j\u00e1rulnak a felsz\u00edn alatti \u00e9s felsz\u00edni vizek min\u0151s\u00e9groml\u00e1s\u00e1hoz. A v\u00edzk\u00f6rforg\u00e1s alapvet\u0151 minden f\u00f6ldi \u00e9let sz\u00e1m\u00e1ra, nem csup\u00e1n az emberi \u00e9let sz\u00e1m\u00e1ra, hanem minden \u00e9letforma sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben az emberek egyre t\u00f6bbet besz\u00e9lnek a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l. Mi a kapcsolat?<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az elm\u00falt \u00e9vekben jelent\u0151s figyelmet ford\u00edtottunk a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re. Azonban a val\u00f3di v\u00e1ls\u00e1g t\u00falmutat a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1son, bele\u00e9rtve a v\u00edz- kl\u00edmav\u00e1ls\u00e1got is, mivel ezek a jelens\u00e9gek \u00f6sszefon\u00f3dnak. Ezt a n\u00e9z\u0151pontot csak kevesen veszik figyelembe. P\u00e9ld\u00e1ul az ENSZ nemr\u00e9giben v\u00edz-konferenci\u00e1t szervezett, ami az 1977-ben Mar Del Plat\u00e1ban, Argent\u00edn\u00e1ban tartott rendezv\u00e9ny \u00f3ta az els\u0151 ilyen esem\u00e9ny. Szomor\u00fa, hogy t\u00f6bb mint 40 \u00e9vbe telt, mire ism\u00e9t ilyen szinten napirendre ker\u00fclt az ENSZ-ben a v\u00edz \u00fcgye. R\u00e1ad\u00e1sul nincs dedik\u00e1lt ENSZ-\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g ebben a t\u00e9m\u00e1ban; csak egy ENSZ-v\u00edzprogram van. Ez a program, b\u00e1r fontos, nem rendelkezik egy \u00fcgyn\u00f6ks\u00e9ghez hasonl\u00f3 er\u0151forr\u00e1sokkal \u00e9s infrastrukt\u00far\u00e1val, \u00fagymint \u00e1lland\u00f3 sz\u00e9khely, vagy olyan kutat\u00f3kkal, akik kiz\u00e1r\u00f3lag a v\u00edz\u00fcgyi k\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkozhatnak. Hat\u00e1rozottan \u00fagy v\u00e9lem, hogy a v\u00edz sokkal t\u00f6bb figyelmet \u00e9rdemel.<\/p>\n\n\n\n

Az emberek kezdenek r\u00e1\u00e9bredni, hogy v\u00e1ls\u00e1gban vagyunk, amelyet \u00e1ltal\u00e1ban k\u00e9t t\u00edpus\u00fa kr\u00edzis jellemez: asz\u00e1lyok \u00e9s \u00e1rvizek. L\u00e9nyeg\u00e9ben vagy a v\u00edz t\u00falzott mennyis\u00e9g\u00e9vel, vagy annak hi\u00e1ny\u00e1val szembes\u00fcl\u00fcnk. A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s miatt az asz\u00e1lyok \u00e9s \u00e1rvizek k\u00f6z\u00f6tti ingadoz\u00e1s, ahogy az id\u0151j\u00e1r\u00e1si mint\u00e1k egyre extr\u00e9mebb\u00e9 v\u00e1lnak, egyre gyakoribbak. P\u00e9ld\u00e1ul a mediterr\u00e1n r\u00e9gi\u00f3kban intenz\u00edv asz\u00e1lyok jellemz\u0151k ny\u00e1ron, majd az eg\u00e9sz \u00e9ves csapad\u00e9k egy h\u00f3nap alatt esik le \u0151sszel, ami s\u00falyos \u00e1rvizekhez vezet. Ezt megfigyelt\u00e9k Olaszorsz\u00e1gban, G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban \u00e9s Spanyolorsz\u00e1gban is. A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s fokozza ezeket a kileng\u00e9seket, ami jelent\u0151s katasztr\u00f3f\u00e1t jelez glob\u00e1lisan.<\/p>\n\n\n\n

Pontosan ezt l\u00e1tjuk a magyar Alf\u00f6ld\u00f6n, amely az orsz\u00e1g legakt\u00edvabb mez\u0151gazdas\u00e1gi ter\u00fclete. Val\u00f3j\u00e1ban ez t\u00f6rt\u00e9nik eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban, bele\u00e9rtve Hollandi\u00e1t is, ahol tavaly h\u00f3napokig szinte es\u0151 n\u00e9lk\u00fcl voltunk, majd hirtelen olyan h\u00f3napok k\u00f6vetkeztek, amelyek a valaha m\u00e9rt legnedvesebb h\u00f3napok k\u00f6z\u00e9 tartoztak. Ez a jelens\u00e9g \u00fajnak t\u0171nik; k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 20 \u00e9vvel ezel\u0151tt az emberek \u00fagy tekintettek erre a probl\u00e9m\u00e1ra, mint amely kiz\u00e1r\u00f3lag Afrik\u00e1t, D\u00e9l-Amerik\u00e1t vagy Kaliforni\u00e1t \u00e9rinti. De most m\u00e1r mindenki kezdi \u00e9rezni ezeket az extr\u00e9m kileng\u00e9seket \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyeiket.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Abszol\u00fat, ez glob\u00e1lis tendenci\u00e1nak tekinthet\u0151. Amit az emberek tal\u00e1n nem tudnak, hogy a v\u00edzk\u00f6rforg\u00e1s val\u00f3j\u00e1ban var\u00e1zslatos; fantasztikus jelens\u00e9g, mert a v\u00edz meg\u00fajul. Ha egy \u00e9vet vesz\u00fcnk figyelembe, a v\u00edzk\u00f6rforg\u00e1s \u00f6nmag\u00e1t t\u00f6lti \u00fajra. Teh\u00e1t az az elk\u00e9pzel\u00e9s, hogy kifogyunk a v\u00edzb\u0151l, hogy v\u00edzhi\u00e1ny van, nem teljesen pontos. A val\u00f3di probl\u00e9ma a v\u00edz eloszl\u00e1s\u00e1ban rejlik. A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1ssal a v\u00edz m\u00e1r nem \u00fagy oszlik el, ahogy kor\u00e1bban; ehelyett extr\u00e9mebb mint\u00e1kban oszlik meg. Glob\u00e1lisan az \u00f6sszes csapad\u00e9k mennyis\u00e9ge viszonylag konstans marad, de a helyett, hogy ez j\u00f3l elosztva esne, vagy intenz\u00edven esik, vagy nem esik. A v\u00edzk\u00f6rforg\u00e1s fizik\u00e1j\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9se l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa ebben.<\/p>\n\n\n\n

Ezenk\u00edv\u00fcl van egy gyakori t\u00e9vhit, amit \u00e9rdemes megjegyezni. Gyakran mondj\u00e1k, hogy Afrika s\u00falyos v\u00edzhi\u00e1nnyal k\u00fczd. Egyes szervezetek kiemelik a v\u00edz ir\u00e1nti k\u00e9ts\u00e9gbeesett sz\u00fcks\u00e9gletet, bemutatva azokat az embereket, akik szomjasak \u00e9s nincs hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00fck v\u00edzhez. Ez az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s azonban er\u0151s\u00edt egy jelent\u0151s f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9st. Afrika val\u00f3j\u00e1ban nagyon gazdag v\u00edzk\u00e9szletekben; b\u0151s\u00e9ges \u2018k\u00e9k v\u00edz\u2019 \u00e1ll rendelkez\u00e9sre, bele\u00e9rtve a foly\u00f3kat, tavakat \u00e9s belvizeket. Az afrikai probl\u00e9ma nem a v\u00edz hi\u00e1nya, hanem az, hogy a v\u00edzhez val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s f\u0151k\u00e9nt a gazdagabb n\u00e9pess\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rhet\u0151 el. Ez gazdas\u00e1gi igazs\u00e1goss\u00e1gi probl\u00e9ma. A szeg\u00e9nyekn\u00e9l gyakran hi\u00e1nyozik a sz\u00fcks\u00e9ges infrastrukt\u00fara.<\/p>\n\n\n\n

L\u00e9tezik egy ter\u00fclet, amit kutattam, a f\u00f6ldh\u00f3d\u00edt\u00e1s.<\/a> R\u00e1j\u00f6ttem, hogy sok multinacion\u00e1lis c\u00e9g a szubszaharai r\u00e9gi\u00f3ban, Afrik\u00e1ban fektet be f\u00f6ldbe. Nem az\u00e9rt, mert mag\u00e1t a f\u00f6ldet haszn\u00e1lja, hanem mert hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st akar a v\u00edzhez. Miut\u00e1n megszerezt\u00e9k a f\u00f6ldet, rendelkez\u00e9s\u00fckre \u00e1llnak az infrastrukt\u00fara-fejleszt\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges er\u0151forr\u00e1sok is, p\u00e9ld\u00e1ul a cs\u0151h\u00e1l\u00f3zat. A munk\u00e1m sokat foglalkozik ezzel a f\u00f6ldh\u00f3d\u00edt\u00e1s fogalm\u00e1val, ami l\u00e9nyeg\u00e9ben egyfajta v\u00edzh\u00f3d\u00edt\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n

Mit gondol a v\u00edzbiztons\u00e1g \u00e9s a v\u00edzigazs\u00e1goss\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatr\u00f3l? <\/em>Ahogy Jan Selby professzor mondta, tulajdonk\u00e9ppen a kett\u0151 ugyanaz.<\/em><\/a><\/p>\n\n\n\n

A v\u00edzbiztons\u00e1g tulajdonk\u00e9ppen igazs\u00e1goss\u00e1g k\u00e9rd\u00e9se. A v\u00edzbiztons\u00e1g hi\u00e1nya nem csak f\u00f6ldrajzi felt\u00e9teleken alapul, hanem a v\u00edzhez val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1n is. A legsebezhet\u0151bb emberek, a legszeg\u00e9nyebbek mindig neh\u00e9zs\u00e9gekkel szembes\u00fclnek a v\u00edzhez val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s \u00e9s el\u00e9rhet\u0151s\u00e9g ter\u00e9n. Ez\u00e9rt a vizet nem szabad spekul\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6znek tekinteni; \u00fagy kell elosztani, hogy kiel\u00e9g\u00edtse minden emberi l\u00e9ny \u00e9s minden \u00e9l\u0151l\u00e9ny sz\u00fcks\u00e9gleteit. Ahogy eml\u00edtettem, nem csak az emberek sz\u00e1m\u00e1ra fontos ez, teh\u00e1t a v\u00edzbiztons\u00e1g \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f6rnyezeti igazs\u00e1goss\u00e1gi k\u00e9rd\u00e9s, \u00e9s \u00e1t kell t\u00e9rn\u00fcnk egy olyan szab\u00e1lyoz\u00e1sra, amely nem egocentrikus, hanem tiszteletben tartja a bolyg\u00f3n \u00e9l\u0151 \u00f6sszes \u00e9letform\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Most jutottunk el arra a pontra, ahol, ahogy Jan Selby professzor eml\u00edtette, a v\u00edzbiztons\u00e1g \u00e9s a v\u00edzigazs\u00e1goss\u00e1g v\u00e9g\u00fcl \u00f6sszeolvad, \u00e9s m\u00e1r <\/em>nem lehets\u00e9ges ezt a k\u00e9rd\u00e9st apolitikus szemsz\u00f6gb\u0151l megk\u00f6zel\u00edteni<\/em><\/a>.  Felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s: Hogyan m\u0171k\u00f6dik ez a jelenleg? \u00dagy t\u0171nik, hogy a nemzetk\u00f6zi v\u00e1llalatok lobbiznak a v\u00edz privatiz\u00e1ci\u00f3ja mellett. Val\u00f3s vesz\u00e9lye van annak, hogy ez s\u00falyosb\u00edthatja a v\u00edzhi\u00e1nyt a szeg\u00e9ny r\u00e9gi\u00f3kban, \u00e9rintve a szeg\u00e9ny embereket \u00e9s orsz\u00e1gokat?<\/em><\/p>\n\n\n\n

Pontosan ez t\u00f6rt\u00e9nik, ami tavaly az ENSZ konferenci\u00e1n is kider\u00fclt. Kezdetben \u00f6r\u00fcltem, hogy az ENSZ a v\u00edz k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re figyel. Azonban az ott szerzett tapasztalataim felnyitott\u00e1k a szemem, milyen jelent\u0151s kih\u00edv\u00e1sok el\u0151tt \u00e1llunk. Sajnos az \u00fczleti befoly\u00e1s nagy szerepet j\u00e1tszik ezeken a konferenci\u00e1kon, er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket t\u00e9ve a glob\u00e1lis v\u00edzszab\u00e1lyoz\u00e1s privatiz\u00e1ci\u00f3s \u00e9s kereskedelmi szempontjainak \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9re. Ez \u00f6sszhangban van az \u00f6n \u00e1ltal felvetett aggodalmakkal. L\u00e1tok egy ir\u00e1nyt, amely er\u0151sen a v\u00edz privatiz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s \u00e1rucikk\u00e9 v\u00e1l\u00e1sa fel\u00e9 tolja a nemzetk\u00f6zi szab\u00e1lyoz\u00e1st, ami a neoliberalizmus narrat\u00edv\u00e1j\u00e1t testes\u00edti meg. Ez lehet\u0151v\u00e9 teszi a v\u00e1llalatok sz\u00e1m\u00e1ra, hogy ellen\u0151rz\u00e9s\u00fck al\u00e1 vonj\u00e1k a v\u00edzk\u00e9szleteket \u00e9s profit\u00e1ljanak bel\u0151l\u00fck. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint, ez a helyi lakoss\u00e1g \u00e9s a k\u00f6rnyezet rov\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9nik. Amikor nyeres\u00e9gmaximaliz\u00e1l\u00e1s a c\u00e9l, azt mindig megfizeti valaki. Sajnos gyakran spekulat\u00edv m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9nik mindez, mert a mai kapitalizmus nincs er\u0151sen szab\u00e1lyozva. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a neoliber\u00e1lis modell, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a nemzetk\u00f6zi v\u00e1llalatok sz\u00e1m\u00e1ra, hogy gyakorlatilag korl\u00e1toz\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl m\u0171k\u00f6djenek. Ez mindig a t\u00e1rsadalmi \u00e9s k\u00f6rnyezeti szempontok rov\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9nik. Teh\u00e1t \u00fagy gondolom, hogy ami most t\u00f6rt\u00e9nik, nagyon nagy gond.<\/p>\n\n\n\n

Mit gondol, mi lenne a megold\u00e1s? Milyen szerepet j\u00e1tszanak a kutat\u00f3k ebben a helyzetben? Hogyan lehet meg\u00e1ll\u00edtani a v\u00edzh\u00f3d\u00edt\u00e1st \u00e9s a v\u00edz privatiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t?<\/em><\/p>\n\n\n\n

A v\u00edzh\u00f3d\u00edt\u00e1s \u00e9s a v\u00edz privatiz\u00e1ci\u00f3ja k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 dolog. Term\u00e9szetesen a v\u00edzh\u00f3d\u00edt\u00e1st meg kell \u00e1ll\u00edtani. Ami a privatiz\u00e1ci\u00f3t illeti, bizonyos esetekben nem gondolom, hogy felt\u00e9tlen\u00fcl rossz, de nagyon szigor\u00fa szab\u00e1lyoz\u00e1s \u00e9s k\u00f6zfel\u00fcgyelet mellett kell t\u00f6rt\u00e9nnie. Vannak olyan orsz\u00e1gok, ahol a v\u00edzpiac m\u00e1r l\u00e9trej\u00f6tt. De a v\u00edz, \u00e9s ahhoz val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s alapvet\u0151 emberi jog; a term\u00e9szet joga, teh\u00e1t a vizet az emberek \u00e9s a k\u00f6rnyezet \u00e9rdek\u00e9ben kell kezelni, nem a profit \u00e9rdek\u00e9ben. Sok alternat\u00edv megold\u00e1s l\u00e9tezik; a v\u00edz sokf\u00e9lek\u00e9ppen kezelhet\u0151. A v\u00e1rosi ell\u00e1t\u00e1s tekintet\u00e9ben a v\u00edzell\u00e1t\u00e1s \u00f6nkorm\u00e1nyzati kezel\u00e9se, vagy \u00fajra abba val\u00f3 bevon\u00e1sa er\u0151sen aj\u00e1nlott. Pozit\u00edv p\u00e9lda az olaszorsz\u00e1gi n\u00e9pszavaz\u00e1s, ahol az emberek a v\u00edz k\u00f6zj\u00f3k\u00e9nt val\u00f3 elismer\u00e9s\u00e9re szavaztak. Ez kulcsfontoss\u00e1g\u00fa, mert lehet\u0151v\u00e9 teszi a mag\u00e1nszektorral val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st, de mindig fel\u00fcgyelet mellett. A szektor k\u00e9pes kell hogy legyen a k\u00f6lts\u00e9geket fenntarthat\u00f3 \u00fczleti modellen kereszt\u00fcl megt\u00e9r\u00edteni, de soha nem szabad elmenni a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s fel\u00e9, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen egy ilyen kritikus er\u0151forr\u00e1s, mint a v\u00edz eset\u00e9ben. Hiszem, hogy a v\u00edzzel k\u00f6z\u00f6s \u00e9rt\u00e9kk\u00e9nt kell gazd\u00e1lkodni, \u00e9s ehhez k\u00f6zfel\u00fcgyeletre, hat\u00f3s\u00e1gokra van sz\u00fcks\u00e9g. A kutat\u00f3k fontosak az inform\u00e1ci\u00f3k biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s ennek a bonyolult folyamatnak az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Szak\u00e9rt\u0151kre van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, hogy megmutass\u00e1k nek\u00fcnk a helyes utat.<\/p>\n\n\n\n

Ez vil\u00e1goss\u00e1 teszi, hogy nagy szerepe van a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geknek. Mit tehetnek az emberek helyben, hogy biztos\u00edts\u00e1k a tiszta vizet mindenki sz\u00e1m\u00e1ra a saj\u00e1t k\u00f6rnyezet\u00fckben?<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az alapprobl\u00e9ma az, hogy nem \u00e9rtj\u00fck, mennyi vizet ig\u00e9nyel a t\u00e1rsadalmunk. Felteszek egy k\u00e9rd\u00e9st.  Mit gondol, mennyi v\u00edzre van sz\u00fcks\u00e9g egy cs\u00e9sze k\u00e1v\u00e9hoz?<\/p>\n\n\n\n

Mintegy sz\u00e1z liter?<\/em><\/p>\n\n\n\n

Sz\u00e1z \u2013 sz\u00e1z-tizenk\u00e9t liter v\u00edz. Mennyi v\u00edzre van sz\u00fcks\u00e9g egy kilogramm marhah\u00fas el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz?<\/p>\n\n\n\n

Mennyire?<\/em><\/p>\n\n\n\n

Tizenhatezer literre. L\u00e1tja, hol a probl\u00e9ma? Gy\u0171jthet\u00fcnk es\u0151vizet a konyhakerthez, vagy csin\u00e1lhatunk egy es\u0151v\u00edz-gy\u0171jt\u0151 rendszert a tet\u0151n. Ez hasznos megold\u00e1s, \u00e9s javaslom, hogy mindenki gy\u0171jts\u00f6n es\u0151vizet, amikor csak tud. Azonban ha v\u00e1rosokban \u00e9l az ember, a lehet\u0151s\u00e9gek korl\u00e1tozottabbak lehetnek. A probl\u00e9ma az, hogy sokkal t\u00f6bb vizet fogyasztunk, mint amennyinek tudat\u00e1ban vagyunk. Sz\u00e1momra nagyon fontos, hogy a vizet j\u00f3l kezelj\u00fck mez\u0151gazdas\u00e1gi \u00e9s ipari felhaszn\u00e1l\u00e1sra is. A v\u00e1rosi ell\u00e1t\u00e1s nagyon fontos, de a legt\u00f6bb vizet a mez\u0151gazdas\u00e1gi \u00e9s ipari folyamatok haszn\u00e1lj\u00e1k fel. Meg kell tal\u00e1lni a m\u00f3dot a megfelel\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 v\u00edz biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A legjobb, ha a gazd\u00e1knak hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st biztos\u00edtanak a talajv\u00edzhez, ugyanakkor a t\u00falzott szivatty\u00faz\u00e1s a v\u00edzforr\u00e1sok kimer\u00edt\u00e9s\u00e9hez vezet. Vannak karbantart\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek, de nem csak arr\u00f3l van sz\u00f3, hogyan tartjuk karban a v\u00edzk\u00e9szletet; hanem arr\u00f3l is, milyen t\u00edpus\u00fa mez\u0151gazdas\u00e1gr\u00f3l van sz\u00f3. Egyes orsz\u00e1gokban a gazd\u00e1k fenntarthat\u00f3 m\u00f3don haszn\u00e1lj\u00e1k a vizet, megtakar\u00edtva, amit csak lehet. Ez nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a v\u00e1llalati, ipari jelleg\u0171 mez\u0151gazdas\u00e1gt\u00f3l, amely nagyon intenz\u00edv. A mez\u0151gazdas\u00e1g jellege nagyon fontos v\u00edz\u00fcgyi szempontb\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00f3val azt mondja, hogy az intenz\u00edv, monokult\u00far\u00e1s mez\u0151gazdas\u00e1g helyett a fenntarthat\u00f3, diverz mez\u0151gazdas\u00e1gra val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s is fontos?<\/em><\/p>\n\n\n\n

\u00dagy \u00e9rtem, hogy a mez\u0151gazdas\u00e1g a piac r\u00e9sze, \u00e9s a hangs\u00faly a p\u00e9nz\u00fcgyi priorit\u00e1son van, ehelyett az emberi j\u00f3l\u00e9tet kellene t\u00e1mogatnia \u00fagy, hogy tiszteletben tartja a k\u00f6rnyezetet is.<\/p>\n\n\n\n

Van egy kifejez\u00e9s, amely teljesen \u00faj volt sz\u00e1momra, \u00e9s nagyon \u00e9rdekesnek tal\u00e1ltam. Ez a \u2018virtu\u00e1lis v\u00edz\u2019, amelyet az \u00e9lelmiszerekben sz\u00e1ll\u00edtanak. Amikor l\u00e1ttam egy \u00e1br\u00e1t err\u0151l, megd\u00f6bbentem a hatalmas mennyis\u00e9g\u0171 v\u00edzen, amit ilyen m\u00f3don sz\u00e1ll\u00edtunk. El tudn\u00e1 ezt magyar\u00e1zni? Mi\u00e9rt olyan fontos ez a kifejez\u00e9s? Ha jobban tudat\u00e1ban lenn\u00e9nk ennek, meg kellene v\u00e1ltoztatnunk a viselked\u00e9s\u00fcnket. Ne fogyasszunk m\u00e1s vil\u00e1gr\u00e9szr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00e9lelmiszereket, p\u00e9ld\u00e1ul itt Amszterdamban ausztr\u00e1l gy\u00f6mb\u00e9rs\u00f6rt? Van m\u00f3d ennek a cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re?<\/em><\/p>\n\n\n\n

Igen, ez mutatja, hogy a kl\u00edmav\u00e1ls\u00e1g \u00e9s a v\u00edzv\u00e1ls\u00e1g pontosan ugyanaz. Gondoljon csak arra, mennyi k\u00e1rosanyag-kibocs\u00e1t\u00e1ssal j\u00e1r, ha avok\u00e1d\u00f3t vagy h\u00fast export\u00e1lunk egy m\u00e1sik orsz\u00e1gb\u00f3l! Ezt cs\u00f6kkenten\u00fcnk kellene. N\u00e9zz\u00fcnk egy gyakorlati p\u00e9ld\u00e1t, a h\u00fas export\u00e1l\u00e1s\u00e1t. Ha a h\u00fas Braz\u00edli\u00e1ban k\u00e9sz\u00fcl, \u00e9s egy kilogramm h\u00fashoz tizenhatezer liter v\u00edzre van sz\u00fcks\u00e9g, k\u00e9pzelje el, mennyi vizet haszn\u00e1lnak fel az \u00e9lelmiszertermel\u00e9sre! Mi t\u00f6rt\u00e9nik ezzel a h\u00fassal? Nem helyi felhaszn\u00e1l\u00e1sra \u00e1ll\u00edtj\u00e1k el\u0151, hanem export\u00e1lj\u00e1k. Teh\u00e1t a \u2018virtu\u00e1lis v\u00edz\u2019 olyan v\u00edzre utal, amelyet egy orsz\u00e1gban haszn\u00e1lnak fel, de azt\u00e1n nem az adott hely jav\u00e1ra v\u00e1lik, hanem m\u00e1shov\u00e1 export\u00e1lj\u00e1k. Ez a v\u00edz export\u00e1l\u00e1s\u00e1nak globaliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t eredm\u00e9nyezi.<\/p>\n\n\n\n

Ha j\u00f3l \u00e9rtem, ez egyfajta rejtett v\u00edz- privatiz\u00e1ci\u00f3s m\u00f3dszer, mert a vizet Braz\u00edli\u00e1ban haszn\u00e1lj\u00e1k fel, de a termelt h\u00fast, p\u00e9ld\u00e1ul Hollandi\u00e1ban fogyasztj\u00e1k.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Pontosan.<\/p>\n\n\n\n

Gyakran halljuk, hogy a v\u00edz az \u00faj olaj. Fentebb besz\u00e9lt\u00fcnk a lobbiz\u00e1sr\u00f3l. Megt\u00f6rt\u00e9nhet, hogy a v\u00edz gazdas\u00e1gilag ugyanolyan fontoss\u00e1got kap, mint az olaj?<\/em><\/p>\n\n\n\n

A v\u00edz \u00e9s az olaj nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151. Van egy sz\u00e9p cikk professzor Jan Selby professzort\u00f3l<\/a>, amely bemutatja a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket.  Ami hasonl\u00f3, az az \u00fczleti \u00e9rdek, amely megpr\u00f3b\u00e1l profit\u00e1lni mindk\u00e9t er\u0151forr\u00e1sb\u00f3l. A v\u00edz \u00e9s az olaj k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 c\u00e9lokat szolg\u00e1l, de v\u00e9g\u00fcl is val\u00f3j\u00e1ban egy olyan er\u0151forr\u00e1s, amelyet k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9s k\u00f6zvetve \u00fagy l\u00e1tnak, mint ami maximaliz\u00e1lhatja a profitot.<\/p>\n\n\n\n

Mit gondol vezethet- e helyi h\u00e1bor\u00fakhoz, konfliktusokhoz a v\u00edzhi\u00e1ny?<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ez egy m\u00e9ly \u00e9s \u00e9rz\u00e9keny t\u00e9ma, \u00f3vatosnak kell lenn\u00fcnk, nem szabad leegyszer\u0171s\u00edten\u00fcnk. \u00cdrtunk err\u0151l egy cikket, \u201eA v\u00edzb\u00e9ke elhanyagolt k\u00f6lts\u00e9gei\u201d<\/a> c\u00edmmel. Aj\u00e1nlom, hogy olvassa el, \u00e9s ut\u00e1na besz\u00e9lgethet\u00fcnk hosszabban r\u00f3la.<\/p>\n\n\n\n

Van es\u00e9ly arra, hogy a glob\u00e1lis v\u00edzbiztons\u00e1g \u00e9s v\u00edzigazs\u00e1goss\u00e1g mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151 legyen a F\u00f6ld\u00f6n?<\/em><\/p>\n\n\n\n

Att\u00f3l tartok, hogy az ellenkez\u0151 ir\u00e1nyba haladunk. T\u00f6bb \u00e9rdek f\u0171z\u0151dik a v\u00edzk\u00e9szletek koncentr\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz, mint azok eloszt\u00e1s\u00e1hoz, \u00e9s t\u00f6bb az \u00e9rdek a profitmaximaliz\u00e1l\u00e1sban.<\/p>\n\n\n\n

Mit tehet egy polg\u00e1r a v\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben? Vannak kl\u00edmamenetek \u00e9s hasonl\u00f3 megmozdul\u00e1sok, de \u00fagy t\u0171nik nekem, hogy amikor az emberek hazamennek, v\u00e9g\u00fcl minden ugyan\u00fagy marad.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ez nagyon igaz. Fontosnak tartom, hogy a nyilv\u00e1noss\u00e1g tudat\u00e1ban legyen ezeknek a probl\u00e9m\u00e1knak \u00e9s politikai nyom\u00e1st gyakoroljon. Olaszorsz\u00e1gban volt egy mozgalom, amely elismertette a vizet k\u00f6zj\u00f3k\u00e9nt az alkotm\u00e1ny szintj\u00e9n. Ez j\u00f3 p\u00e9lda. \u00c1ltal\u00e1ban kritikus vagyok az olasz politik\u00e1val szemben, de ez megmutatta, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g hogyan vehet r\u00e9szt a politikai nyom\u00e1sgyakorl\u00e1sban. Az embereknek r\u00e1 kell \u00e9bredni\u00fck, hogy a v\u00edz kritikus mindenki \u00e9let\u00e9ben, \u00e9s k\u00f6vetelni\u00fck kell a tiszta v\u00edzhez val\u00f3 jogukat, nem engedhetik meg az er\u0151sebb hatalmaknak, hogy gazdas\u00e1gi j\u00e1t\u00e9kaik sor\u00e1n saj\u00e1t tulajdonukba vegy\u00e9k a v\u00edzk\u00e9szleteket. A vizet k\u00f6zj\u00f3k\u00e9nt kell kezelni \u00e9s v\u00e9deni kell.<\/p>\n\n\n\n

Mes\u00e9lne egy kicsit a <\/em>Newawe projekt<\/em><\/a>-r\u0151l?<\/em><\/p>\n\n\n\n

N\u00e9gy \u00e9ve kezd\u0151d\u00f6tt. Tettem egy javaslatot, \u00e9s kaptunk p\u00e9nzt az Eur\u00f3pai Uni\u00f3t\u00f3l. L\u00e9trehoztunk egy akad\u00e9miai \u00e9s nem akad\u00e9miai szervezetekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 h\u00e1l\u00f3zatot; most m\u00e1r majdnem 40 szervezet csatlakozott, bele\u00e9rtve n\u00e9h\u00e1ny nagyon ismert kutat\u00f3k\u00f6zpontot, egyetemeket, nagy nemzetk\u00f6zi int\u00e9zm\u00e9nyeket, valamint mag\u00e1nszektorbeli v\u00e1llalatokat is, m\u00e1r nagyon komplex lett. A h\u00e1l\u00f3zat els\u0151 c\u00e9lja tizen\u00f6t PhD-hallgat\u00f3 k\u00e9pz\u00e9se volt; tizen\u00f6t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00edzgazd\u00e1lkod\u00e1si k\u00e9rd\u00e9sen dolgoznak. A disszert\u00e1ci\u00f3jukat is korm\u00e1nyk\u00f6zi k\u00e9rd\u00e9seken, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9m\u00e1kban dolgozz\u00e1k ki. Kutat\u00e1st v\u00e9gz\u00fcnk, de oktat\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9geket is folytatunk, teh\u00e1t ez val\u00f3ban egy platform a tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a gyakorlati tev\u00e9kenys\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra is a v\u00edzgazd\u00e1lkod\u00e1s ter\u00e9n.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Tudat\u00e1ban vagyunk-e a v\u00edzfogyaszt\u00e1sunknak? Mennyi vizet ig\u00e9nyel egy cs\u00e9sze k\u00e1v\u00e9? A glob\u00e1lis v\u00edzv\u00e1ls\u00e1g trendjei \u2013 a v\u00edzk\u00f6rforg\u00e1s val\u00f3j\u00e1ban var\u00e1zslatos, fantasztikus jelens\u00e9g, mert a v\u00edz meg\u00fajul. El\u00e9rhet\u0151-e a glob\u00e1lis v\u00edzbiztons\u00e1g? Mit tehet\u00fcnk helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben? A virtu\u00e1lis v\u00edz fogalm\u00e1nak felt\u00e1r\u00e1sa. \u00daj hull\u00e1m a v\u00edzgazd\u00e1lkod\u00e1sban \u2013 interj\u00fa Jampel Dell\u2019Angeloval, a Vrije Universiteit Amsterdam […]<\/p>\n","protected":false},"author":10,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"class_list":["post-399","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/399","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/users\/10"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=399"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/399\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":400,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/399\/revisions\/400"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=399"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}