{"id":488,"date":"2025-06-18T12:22:52","date_gmt":"2025-06-18T12:22:52","guid":{"rendered":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/?page_id=488"},"modified":"2026-04-24T05:42:01","modified_gmt":"2026-04-24T05:42:01","slug":"ujgurok","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/ujgurok\/","title":{"rendered":"Modern koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bor a 21. sz\u00e1zadban"},"content":{"rendered":"<div class=\"wp-block-post-author\"><div class=\"wp-block-post-author__content\"><p class=\"wp-block-post-author__name\"><a href=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/author\/mag\/\" target=\"_self\">Moln\u00e1r \u00c1kos Gergely<\/a><\/p><p class=\"wp-block-post-author__bio\">\u00dajs\u00e1g\u00edr\u00f3 \u00e9s szerkeszt\u0151, a M\u00daOSz tagja. Els\u0151sorban k\u00fclpolitikai \u00e9s nemzetk\u00f6zi emberi jogi t\u00e9m\u00e1kban publik\u00e1l. \u00cdr\u00e1saiban dokument\u00e1lt forr\u00e1sokra t\u00e1maszkodva vizsg\u00e1lja a hatalmi rendszerek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit.<\/p><\/div><\/div>\n\n<div class=\"wp-block-post-date\"><time datetime=\"2025-06-18T12:22:52+00:00\">2025. j\u00fan. 18.<\/time><\/div>\n\n\n<hr class=\"wp-block-separator has-alpha-channel-opacity\"\/>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Az elm\u00falt \u00e9vekben sz\u00e1mos jelent\u00e9s l\u00e1tott napvil\u00e1got az ujgur kisebbs\u00e9g k\u00ednai hat\u00f3s\u00e1gok \u00e1ltali s\u00falyos elnyom\u00e1s\u00e1r\u00f3l Xinjiang tartom\u00e1nyban. Ezekben az ENSZ, a humanit\u00e1rius szervezetek \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a Human Rights Watch \u00e9s az Amnesty International \u2013 valamint demokratikus korm\u00e1nyok egyar\u00e1nt emberiess\u00e9g elleni b\u0171ncselekm\u00e9nyekkel v\u00e1dolj\u00e1k K\u00edn\u00e1t. A legf\u0151bb v\u00e1dak k\u00f6z\u00e9 tartozik az intern\u00e1l\u00f3t\u00e1borokban val\u00f3 t\u00f6meges fogva tart\u00e1s, a k\u00e9nyszermunka, a szisztematikus szexu\u00e1lis er\u0151szak \u2013 bele\u00e9rtve a nemi er\u0151szakot \u00e9s a k\u00e9nyszersteriliz\u00e1ci\u00f3t \u2013 valamint egy\u00e9b vissza\u00e9l\u00e9sek, \u00fagymint a kultur\u00e1lis \u00e9s vall\u00e1si elnyom\u00e1s. Az ENSZ emberi jogi f\u0151biztosa 2022-ben kiadott jelent\u00e9s\u00e9ben meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy az ujgurok \u00f6nk\u00e9nyes t\u00f6meges fogva tart\u00e1sa \u00e9s alapvet\u0151 jogaikt\u00f3l val\u00f3 megfoszt\u00e1sa nemzetk\u00f6zi b\u0171ncselekm\u00e9nyeknek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen emberiess\u00e9g elleni b\u0171ntetteknek min\u0151s\u00fclhet.&nbsp;<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">2017-t\u0151l kezd\u0151d\u0151en Xinjiangban t\u00f6meges intern\u00e1l\u00f3t\u00e1bor-h\u00e1l\u00f3zatot \u00e9p\u00edtettek ki, amelyekben becsl\u00e9sek szerint egymilli\u00f3t meghalad\u00f3 sz\u00e1m\u00fa ujgurt \u00e9s m\u00e1s muszlim kisebbs\u00e9get tartanak fogva akarata ellen\u00e9re. A besz\u00e1mol\u00f3k szerint ezek a l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek val\u00f3j\u00e1ban \u00e1tnevel\u0151 t\u00e1borok, ahov\u00e1 az embereket nem b\u00edr\u00f3s\u00e1gi \u00edt\u00e9let alapj\u00e1n, hanem \u00f6nk\u00e9nyesen z\u00e1rj\u00e1k be, puszt\u00e1n olyan h\u00e9tk\u00f6znapi cselekedetek\u00e9rt is, mint egy iszl\u00e1m im\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 hangfelv\u00e9tel megoszt\u00e1sa vagy ujgur nyelv\u0171 e-k\u00f6nyv let\u00f6lt\u00e9se. A foglyokat politikai \u00e1tnevel\u00e9snek vetik al\u00e1, tiltj\u00e1k nekik vall\u00e1suk gyakorl\u00e1s\u00e1t, \u00e9s a k\u00ednai nyelv \u00e9s propaganda elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00edtik \u0151ket. Sz\u00e1mos jelent\u00e9s besz\u00e1mol k\u00ednz\u00e1sr\u00f3l \u00e9s embertelen b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dr\u00f3l is a t\u00e1borokban \u2013 bele\u00e9rtve ver\u00e9st, stresszpoz\u00edci\u00f3kba k\u00e9nyszer\u00edt\u00e9st, \u00e9heztet\u00e9st \u2013 amelyekkel megt\u00f6rik a foglyok ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1t. Az \u0151rizetbe v\u00e9telek t\u00f6meges \u00e9s diszkriminat\u00edv jelleg\u00e9t jelzi, hogy 2017-ben Xinjiang adta K\u00edna letart\u00f3ztat\u00e1sainak 21%-\u00e1t, mik\u00f6zben a tartom\u00e1ny lakoss\u00e1ga csak ~1,5%-a az orsz\u00e1g\u00e9nak. Szak\u00e9rt\u0151k szerint ez a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00f3ta nem l\u00e1tott l\u00e9pt\u00e9k\u0171 etnikai \u00e9s vall\u00e1si kisebbs\u00e9gek elleni fogva tart\u00e1si kamp\u00e1ny.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A k\u00ednai korm\u00e1ny eleinte tagadta a t\u00e1borok l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t, k\u00e9s\u0151bb azonban retorik\u00e1t v\u00e1ltott. Hivatalos narrat\u00edv\u00e1juk szerint Xinjiangban csak \u201eszakk\u00e9pz\u00e9si \u00e9s oktat\u00e1si k\u00f6zpontok\u201d m\u0171k\u00f6dnek, amelyek c\u00e9lja a terrorizmus \u00e9s a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gess\u00e9g elleni k\u00fczdelem, illetve a muszlim kisebbs\u00e9gek sz\u00e1m\u00e1ra munkahelyi k\u00e9szs\u00e9gek oktat\u00e1sa. Peking azt \u00e1ll\u00edtja, hogy ezekbe az int\u00e9zm\u00e9nyekbe csak olyan szem\u00e9lyek ker\u00fcltek, akik apr\u00f3bb b\u0171ncselekm\u00e9nyeket k\u00f6vettek el, \u00e9s \u00edgy lehet\u0151s\u00e9get kapnak a rehabilit\u00e1ci\u00f3ra \u00e9s egy szakma elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A val\u00f3s\u00e1gban azonban 2017 \u00f3ta \u00f6nk\u00e9nyes t\u00f6meges letart\u00f3ztat\u00e1sok zajlanak: egy kisziv\u00e1rgott bels\u0151 jelent\u00e9s szerint p\u00e9ld\u00e1ul egyetlen h\u00e9t leforg\u00e1sa alatt 15&nbsp;000 ujgurt vettek \u0151rizetbe mindenf\u00e9le b\u00edr\u00f3s\u00e1gi elj\u00e1r\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. Az intern\u00e1l\u00f3t\u00e1borok sz\u00e1m\u00e1t 300\u2013400 k\u00f6z\u00e9 teszik, de nem tudj\u00e1k teljes bizonyoss\u00e1ggal megmondani, hogy pontosan h\u00e1ny ilyen t\u00e1bor van, mert sok titkos l\u00e9tes\u00edtm\u00e9ny is lehet, vagy \u00e9pp \u00e1talak\u00edtott\u00e1k \u0151ket. Nemzetk\u00f6zi megfigyel\u0151k \u00e9s sz\u00f6k\u00f6tt foglyok egybehangz\u00f3 tan\u00favallom\u00e1sai szerint ezekben a t\u00e1borokban h\u00f3napokra vagy \u00e9vekre z\u00e1rnak be embereket an\u00e9lk\u00fcl, hogy tudn\u00e1k, mi a v\u00e1dpont, \u00e9s a rabok t\u00f6bbs\u00e9ge semmilyen t\u00f6rv\u00e9nys\u00e9rt\u00e9st nem k\u00f6vetett el. A t\u00e1borok lak\u00f3it a vall\u00e1suk \u00e9s kult\u00far\u00e1juk felad\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00edtik, K\u00edna-bar\u00e1t dalokat \u00e9s jelszavakat kell skand\u00e1lniuk, \u00e9s aki nem m\u0171k\u00f6dik egy\u00fctt, azt s\u00falyosan megb\u00fcntetik. Az \u00f6nk\u00e9nyes t\u00f6meges fogva tart\u00e1s t\u00e9nye m\u00e1ra j\u00f3l dokument\u00e1lt: az ENSZ Emberi Jogi Hivatala jelent\u00e9s\u00e9ben is elismeri, hogy a k\u00ednai jog \u00e9s politika \u00e1ltal vez\u00e9relt, diszkriminat\u00edv fogva tart\u00e1si gyakorlat emberiess\u00e9g elleni b\u0171ntettnek tekinthet\u0151.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>R\u00e9szletes forr\u00e1sjegyz\u00e9k a cikk v\u00e9g\u00e9n.<\/em><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>K\u00e9nyszermunka<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A t\u00e1borokhoz \u00e9s a region\u00e1lis elnyom\u00e1shoz szorosan kapcsol\u00f3d\u00f3 v\u00e1d a k\u00e9nyszermunka rendszerszint\u0171 alkalmaz\u00e1sa Xinjiangban. Sz\u00e1mos hiteles jelent\u00e9s t\u00e1masztja al\u00e1, hogy az ujgurokat \u2013 a t\u00e1borok rabjait \u00e9s a szabadl\u00e1bon l\u00e9v\u0151 lakosokat egyar\u00e1nt \u2013 akaratuk ellen\u00e9re munk\u00e1ra fogj\u00e1k k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e1llami programok keret\u00e9ben. A foglyokat a t\u00e1borokban t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 alatt is dolgoztatj\u00e1k: m\u0171helyeket \u00e9s gy\u00e1rakat \u00e9p\u00edtettek sz\u00e1mos intern\u00e1l\u00f3t\u00e1bor mell\u00e9 vagy azok ter\u00fclet\u00e9n bel\u00fcl, ahol az \u0151rizetesek olcs\u00f3 vagy ingyenes munkaer\u0151t biztos\u00edtanak. Emellett a hat\u00f3s\u00e1gok a t\u00e1boron k\u00edv\u00fcl \u00e9l\u0151 vid\u00e9ki ujgur lakoss\u00e1got is szervezetten \u00e1tcsoportos\u00edtj\u00e1k gy\u00e1rakba \u00e9s \u00fcltetv\u00e9nyekre \u2013 gyakran K\u00edna m\u00e1s tartom\u00e1nyaiba is \u2013 az \u00fagynevezett \u201elust\u00e1lkod\u00f3 munkaer\u0151 hasznos\u00edt\u00e1sa\u201d jelsz\u00f3val. Val\u00f3j\u00e1ban ezek a programok sok esetben akaratuk ellen\u00e9re mozg\u00f3s\u00edtj\u00e1k a kisebbs\u00e9gi lakosokat, akik nem mernek nemet mondani a hat\u00f3s\u00e1gi utas\u00edt\u00e1sra.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A k\u00e9nyszermunka legjellemz\u0151bb ter\u00fclete a mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s a feldolgoz\u00f3ipar. Xinjiang K\u00edna vezet\u0151 gyapottermel\u0151 vid\u00e9ke, \u00e9s jelent\u00e9sek szerint a gyapotf\u00f6ldeken \u00e9s textil\u00fczemekben ujgurok ezreit dolgoztatj\u00e1k k\u00e9nyszerrel, hogy olcs\u00f3 nyersanyagot \u00e9s k\u00e9szterm\u00e9ket \u00e1ll\u00edtsanak el\u0151. Emellett olyan ipar\u00e1gakban is az ujgur k\u00e9nyszermunk\u00e1ra t\u00e1maszkodnak, mint a b\u00e1ny\u00e1szat, a \u00e9p\u00edt\u0151ipar, s\u0151t a napenergia-ipar (pl. napelemekhez sz\u00fcks\u00e9ges alapanyagok gy\u00e1rt\u00e1sa) \u2013 ut\u00f3bbi miatt nemzetk\u00f6zi figyelem ir\u00e1nyult a glob\u00e1lis ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1ncokra is. F\u00fcggetlen kutat\u00f3k m\u0171holdfelv\u00e9telek alapj\u00e1n dokument\u00e1lt\u00e1k, hogy 2017 \u00f3ta t\u00f6bb sz\u00e1z \u00faj ipari l\u00e9tes\u00edtm\u00e9ny \u00e9p\u00fclt Xinjiangban a t\u00e1borok k\u00f6zel\u00e9ben, ami arra utal, hogy a hat\u00f3s\u00e1gok a fogvatartottakat nagy sz\u00e1mban vez\u00e9nylik \u00e1t k\u00f6zvetlen\u00fcl a termel\u00e9sbe.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az ENSZ k\u00fcl\u00f6nleges, a kort\u00e1rs rabszolgas\u00e1g form\u00e1ival foglalkoz\u00f3 szak\u00e9rt\u0151je 2022 augusztus\u00e1ban k\u00f6zz\u00e9tett jelent\u00e9s\u00e9ben meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy megalapozottan lehet k\u00f6vetkeztetni a k\u00e9nyszermunka alkalmaz\u00e1s\u00e1ra Xinjiangban. A jelent\u00e9s szerint b\u00e1r a hivatalos k\u00ednai programok pap\u00edron munkahelyteremt\u00e9sr\u0151l \u00e9s szeg\u00e9nys\u00e9gcs\u00f6kkent\u00e9sr\u0151l sz\u00f3lnak, val\u00f3j\u00e1ban sok esetben \u00f6nk\u00e9ntess\u00e9g l\u00e1tszat\u00e1t kelt\u0151 k\u00e9nyszermunk\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. Az \u00e9rintett munk\u00e1sokat szigor\u00fa megfigyel\u00e9s alatt tartj\u00e1k, gyakran embertelen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt dolgoztatj\u00e1k, mozg\u00e1sukat korl\u00e1tozz\u00e1k (intern\u00e1l\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyekben vagy sz\u00e1ll\u00e1sokon tartva \u0151ket), megtorl\u00e1ssal \u00e9s er\u0151szakkal fenyegetik, mindez egy\u00fctt a rabszolgas\u00e1g egy modern form\u00e1j\u00e1nak tekinthet\u0151 \u2013 az ENSZ-szak\u00e9rt\u0151 szerint mindez kimer\u00edtheti az emberiess\u00e9g elleni b\u0171ntettk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151 rabszolgas\u00e1g fogalm\u00e1t. A becsl\u00e9sek alapj\u00e1n t\u00f6bb sz\u00e1zezer ujgur lehet \u00e9rintett k\u00e9nyszermunk\u00e1ban, ak\u00e1r a t\u00e1borokban, ak\u00e1r az azokon k\u00edv\u00fcli munkaer\u0151-\u00e1ttelep\u00edt\u00e9si programok r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Szexu\u00e1lis er\u0151szak \u00e9s k\u00e9nyszersteriliz\u00e1ci\u00f3<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen felkavar\u00f3 v\u00e1dak sz\u00f3lnak az ujgur n\u0151k elleni szexu\u00e1lis er\u0151szakr\u00f3l \u00e9s a sz\u00fclet\u00e9sek er\u0151szakos korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. T\u00f6bb volt fogvatartott n\u0151 \u2013 \u00e9s egy t\u00e1bori \u0151r \u2013 megd\u00f6bbent\u0151 tan\u00favallom\u00e1sokat osztott meg arr\u00f3l, hogy a t\u00e1borokban rendszeres a nemi er\u0151szak \u00e9s a szexu\u00e1lis k\u00ednz\u00e1s. Egy 2021 elej\u00e9n nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fclt oknyomoz\u00f3 riport szerint a n\u0151ket a t\u00e1borokban az \u0151r\u00f6k csoportosan meger\u0151szakolt\u00e1k, elektrosokkos eszk\u00f6z\u00f6kkel szexu\u00e1lisan b\u00e1ntalmazt\u00e1k, \u00e9s mindezt szervezett rendszer keret\u00e9ben k\u00f6vett\u00e9k el.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok korm\u00e1nya \u201em\u00e9lys\u00e9gesen nyugtalan\u00edt\u00f3nak\u201d nevezte ezeket a h\u00edreket. A t\u00e1borokb\u00f3l szabadult n\u0151k besz\u00e1mol\u00f3i szerint a szexu\u00e1lis er\u0151szak a megt\u00f6r\u00e9s\u00fck eszk\u00f6ze: egyeseket meztelenre vetk\u0151ztetve faggattak, m\u00e1sokat meger\u0151szakoltak vagy szexu\u00e1lis k\u00ednz\u00e1soknak vetettek al\u00e1. B\u00e1r az ilyen b\u0171ncselekm\u00e9nyekr\u0151l neh\u00e9z pontos adatot szerezni a t\u00fal\u00e9l\u0151k stigmatiz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s a titkosszolg\u00e1lati ellen\u0151rz\u00e9s miatt, a v\u00e1dak s\u00falya rendk\u00edv\u00fcl aggaszt\u00f3, \u00e9s egybecsengenek t\u00f6bb tan\u00fa elmond\u00e1s\u00e1val. A Human Rights Watch hangs\u00falyozza, hogy az ilyen nemi er\u0151szak vagy egy\u00e9b szexu\u00e1lis er\u0151szak \u2013 amennyiben a civil lakoss\u00e1g elleni t\u00e1mad\u00e1s r\u00e9szek\u00e9nt k\u00f6vetik el \u2013 emberiess\u00e9g elleni b\u0171ntettnek min\u0151s\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az ujgur n\u0151k elleni er\u0151szak nem korl\u00e1toz\u00f3dik a szexu\u00e1lis b\u00e1ntalmaz\u00e1sra \u2013 a k\u00ednai hat\u00f3s\u00e1gokat azzal is v\u00e1dolj\u00e1k, hogy szisztematikusan akad\u00e1lyozz\u00e1k a ujgur n\u00e9pess\u00e9g reprodukci\u00f3j\u00e1t. 2017 \u00f3ta dr\u00e1mai m\u00e9rt\u00e9kben visszaesett a sz\u00fclet\u00e9si r\u00e1ta Xinjiang egyes r\u00e9szein: a k\u00e9t f\u0151 ujgur t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 prefekt\u00far\u00e1ban, Hotanban \u00e9s Kashgarban 2015 \u00e9s 2018 k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bb mint 60%-kal zuhant a sz\u00fclet\u00e9sek sz\u00e1ma a hivatalos statisztik\u00e1k szerint. \u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1sul: ugyanezen id\u0151 alatt orsz\u00e1gosan csup\u00e1n ~10%-kal cs\u00f6kkent a sz\u00fclet\u00e9si r\u00e1ta. Xinjiang eg\u00e9sz\u00e9t tekintve 2018-ban k\u00f6zel egyharmad\u00e1val esett vissza a sz\u00fclet\u00e9ssz\u00e1m, 2019-ben pedig tov\u00e1bbi 24%-kal, m\u00edg orsz\u00e1gosan csak 4% k\u00f6r\u00fcli volt a cs\u00f6kken\u00e9s. Ezek az adatok egy c\u00e9lzott sz\u00fclet\u00e9sszab\u00e1lyoz\u00e1si kamp\u00e1nyra utalnak. A jelent\u00e9sek szerint az ujgur \u00e9s m\u00e1s muszlim n\u0151k ezreit steriliz\u00e1lt\u00e1k akaratuk ellen\u00e9re, vagy k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa fogamz\u00e1sg\u00e1tl\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6k (pl. m\u00e9hen bel\u00fcli eszk\u00f6z\u00f6k) alkalmaz\u00e1s\u00e1ra. Sok n\u0151t fenyeget\u00e9ssel vettek r\u00e1 az abortuszra, amennyiben az enged\u00e9lyezett gyermeksz\u00e1m felett voltak terhesek. Egy kisziv\u00e1rgott megyei terv p\u00e9ld\u00e1ul csak 2019-ben majdnem 15&nbsp;000 steriliz\u00e1ci\u00f3t ir\u00e1nyzott el\u0151 Hotan v\u00e1ros\u00e1ban, ami a h\u00e1zas kor\u00fa n\u0151k 34%-\u00e1t \u00e9rintette volna. Ezek a k\u00e9nyszersteriliz\u00e1ci\u00f3k \u00e9s abortuszok egyes jogi elemz\u0151k szerint a n\u00e9pirt\u00e1s sz\u00e1nd\u00e9kos n\u00e9pess\u00e9gcs\u00f6kkent\u0151 form\u00e1j\u00e1nak is tekinthet\u0151k, mivel egy csoport l\u00e9leksz\u00e1m\u00e1nak er\u0151szakos visszafog\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozz\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">K\u00edna ezeket a v\u00e1dakat is tagadja. A k\u00ednai tisztvisel\u0151k azt hangoztatj\u00e1k, hogy egyr\u00e9szt nincs sz\u00f3 sz\u00fclet\u00e9sek er\u0151szakos korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, csup\u00e1n az orsz\u00e1gos csal\u00e1dtervez\u00e9si t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l, m\u00e1sr\u00e9szt hogy az elm\u00falt \u00e9vtizedekben az ujgur n\u00e9pess\u00e9g gyors n\u00f6veked\u00e9st mutatott (ellent\u00e9tben a n\u00e9pirt\u00e1s v\u00e1dj\u00e1val). Ugyanakkor a k\u00ednai hat\u00f3s\u00e1gok maguk is elismert\u00e9k, hogy 2018-ban csaknem egyharmad\u00e1val esett vissza a sz\u00fclet\u00e9sek sz\u00e1ma Xinjiangban \u2013 igaz, tov\u00e1bbra is tagadj\u00e1k, hogy ennek h\u00e1tter\u00e9ben k\u00e9nyszersteriliz\u00e1ci\u00f3 vagy n\u00e9pirt\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k \u00e1llna. Mindezek a demogr\u00e1fiai trendek \u2013 a sz\u00fclet\u00e9ssz\u00e1m drasztikus cs\u00f6kken\u00e9se, a fiatal koroszt\u00e1ly ar\u00e1ny\u00e1nak visszaes\u00e9se \u2013 aggodalomra adnak okot, \u00e9s t\u00f6bb demokratikus orsz\u00e1g t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1sa szerint \u201eegy n\u00e9pcsoport elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9ka\u201d is kiolvashat\u00f3 a k\u00ednai politika ezen eredm\u00e9nyeib\u0151l.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">2021-ben az Egyes\u00fclt \u00c1llamok korm\u00e1nya hivatalosan n\u00e9pirt\u00e1snak min\u0151s\u00edtette az ujgurok elleni b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot, \u00e9s Kanada, Hollandia, az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1g parlamentjei is hasonl\u00f3 nyilatkozatokat fogadtak el. (A Human Rights Watch ugyanakkor megjegyezte, hogy a n\u00e9pirt\u00e1s sz\u00e1nd\u00e9koss\u00e1g\u00e1nak jogi bizony\u00edt\u00e1s\u00e1hoz tov\u00e1bbi vizsg\u00e1latok sz\u00fcks\u00e9gesek. Ugyanakkor ha a bizony\u00edt\u00e9kok \u00f6ssze\u00e1llnak, a jelenlegi cselekm\u00e9nyek is megalapozhatj\u00e1k a n\u00e9pirt\u00e1s meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t.)<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Kultur\u00e1lis \u00e9s vall\u00e1si elnyom\u00e1s, t\u00f6meges megfigyel\u00e9s<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A fizikai atrocit\u00e1sok mellett sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 kultur\u00e1lis \u00e9s vall\u00e1si elnyom\u00e1s zajlik Xinjiangban, amely szint\u00e9n s\u00falyos emberi jogi agg\u00e1lyokat vet fel. C\u00e9lpontt\u00e1 v\u00e1lt az ujgurok identit\u00e1sa \u2013 minden, ami a hagyom\u00e1nyos \u00e9letform\u00e1juk r\u00e9sze, gyan\u00fass\u00e1 v\u00e1lhat a hat\u00f3s\u00e1gok szem\u00e9ben. <a href=\"https:\/\/www.ohchr.org\/sites\/default\/files\/documents\/countries\/2022-08-31\/22-08-31-final-assesment.pdf\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Nemzetk\u00f6zi kutat\u00e1sok szerint<\/a> a k\u00ednai korm\u00e1ny szisztematikusan rombolja le az ujgur kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9get: 2017 \u00f3ta hozz\u00e1vet\u0151leg 16&nbsp;000 mecsetet (a tartom\u00e1ny mecseteinek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t) rong\u00e1ltak meg vagy puszt\u00edtottak el Xinjiang-szerte. Rengeteg iszl\u00e1m szent helyet \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul temet\u0151ket, kegyhelyeket \u2013 f\u00f6ldig romboltak vagy \u00e1talak\u00edtottak, \u00e9s sok helyen megtiltott\u00e1k a vall\u00e1sos gyakorlatokat. Az ujguroknak nem enged\u00e9lyezik szabadon gyakorolni vall\u00e1sukat: sz\u00e1mos helyen betiltott\u00e1k a nyilv\u00e1nos im\u00e1dkoz\u00e1st, a ramad\u00e1ni b\u00f6jt megtart\u00e1s\u00e1t, a vall\u00e1si \u00f6lt\u00f6zetek (pl. fejkend\u0151, hossz\u00fa szak\u00e1ll) visel\u00e9s\u00e9t, s\u0151t a gyermekek vall\u00e1si nevel\u00e9s\u00e9t is akad\u00e1lyozz\u00e1k. M\u00edg Peking azt \u00e1ll\u00edtja, hogy Xinjiangban 24&nbsp;000 mecset m\u0171k\u00f6dik \u00e9s a vall\u00e1sszabads\u00e1g garant\u00e1lt, <a href=\"https:\/\/www.amnesty.org\/en\/documents\/asa17\/4137\/2021\/en\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">f\u00fcggetlen elemz\u00e9sek <\/a>r\u00e1mutatnak, hogy sok \u00fajonnan \u00e9p\u00edtett vagy fel\u00faj\u00edtott mecset val\u00f3j\u00e1ban turisztikai l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g vagy m\u00fazeum, \u00e9s a val\u00f3di vall\u00e1si \u00e9letet elfojtott\u00e1k. 2024-ben a k\u00ednai korm\u00e1ny tov\u00e1bb szigor\u00edtotta a vall\u00e1s\u00fcgyi szab\u00e1lyoz\u00e1st Xinjiangban: \u00faj rendeletek \u00edrj\u00e1k el\u0151 a vall\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9gek k\u00ednaias\u00edt\u00e1s\u00e1t, hogy azok jobban t\u00fckr\u00f6zz\u00e9k a kommunista ideol\u00f3gi\u00e1t \u00e9s a han k\u00ednai kult\u00far\u00e1t. Ezek a l\u00e9p\u00e9sek nyilv\u00e1nval\u00f3 c\u00e9lja az ujgur identit\u00e1s er\u0151szakos \u00e1tform\u00e1l\u00e1sa \u00e9s a hagyom\u00e1nyos iszl\u00e1m gyakorlatok visszaszor\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A t\u00f6meges megfigyel\u00e9s \u00e9s a mindennapi \u00e9let kontrol\u00e1l\u00e1sa is p\u00e9lda n\u00e9lk\u00fcli Xinjiangban. A tartom\u00e1ny m\u00e1ra digit\u00e1lis megfigyel\u0151\u00e1llamm\u00e1 v\u00e1lt: minden\u00fctt arcfelismer\u0151 kamer\u00e1k, s\u0171r\u0171 rend\u0151ri ellen\u0151rz\u0151pontok \u00e9s k\u00f6telez\u0151 telefonos k\u00e9mprogramok figyelik az embereket. A hat\u00f3s\u00e1gok \u00f3ri\u00e1si biometrikus adatb\u00e1zist \u00e9p\u00edtettek ki: DNS-mint\u00e1kat, ujjlenyomatokat gy\u0171jt\u00f6ttek milli\u00f3sz\u00e1mra az ujgur lakoss\u00e1gt\u00f3l \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi sz\u0171r\u00e9s leple alatt.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">K\u00edn\u00e1ban a mindennapi \u00e9letet egy\u00e9bk\u00e9nt pontoz\u00f3rendszer fel\u00fcgyeli, amely az \u00e1llam teljes lakoss\u00e1g\u00e1t kontroll\u00e1lja: a megb\u00edzhat\u00f3 \u00e1llampolg\u00e1rok jutalmakat kaphatnak, m\u00edg akit ak\u00e1r a legkisebb dolog miatt gyan\u00fasnak \u00edt\u00e9lnek (pl. k\u00fclf\u00f6ldi rokonnal val\u00f3 kapcsolat, t\u00fal sok ima, alkoholtilalom tart\u00e1sa), azt fenyeget\u00e9sk\u00e9nt regisztr\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Sok ujgur csal\u00e1dot sz\u00e9tszak\u00edtottak: akiknek a sz\u00fcleit vagy hozz\u00e1tartoz\u00f3it t\u00e1borba z\u00e1rt\u00e1k, azok a gyermekek gyakran \u00e1llami \u00e1rvah\u00e1zakba vagy bentlak\u00e1sos iskol\u00e1kba ker\u00fcltek, ahol elszak\u00edtj\u00e1k \u0151ket anyanyelv\u00fckt\u0151l \u00e9s vall\u00e1sukt\u00f3l is. A hat\u00f3s\u00e1gok tov\u00e1bb\u00e1 t\u00f6bb mint egymilli\u00f3 han k\u00ednai k\u00e1dert k\u00fcldtek p\u00e1rtfog\u00f3 csal\u00e1dtagk\u00e9nt ujgur otthonokba a \u201eFogadj rokont\u201d kamp\u00e1ny keret\u00e9ben, amely sor\u00e1n a kijel\u00f6lt hivatalnokok rendszeresen az ujgur csal\u00e1dokn\u00e1l alszanak \u00e9s megfigyelik \u0151ket, jelentve minden gyan\u00fas viselked\u00e9st. Ez a gyakorlat \u2013 amelyet a korm\u00e1ny az etnikai egys\u00e9g er\u0151s\u00edt\u00e9sek\u00e9nt pr\u00f3b\u00e1l be\u00e1ll\u00edtani \u2013 val\u00f3j\u00e1ban m\u00e9lyen behatol a mag\u00e1n\u00e9letbe, \u00e9s egyes jelent\u00e9sek szerint szexu\u00e1lis zaklat\u00e1sokhoz is vezetett (pl. egyed\u00fcl maradt n\u0151k h\u00e1ztart\u00e1saiban) a han vend\u00e9gek r\u00e9sz\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kultur\u00e1lis \u00e9s vall\u00e1si elnyom\u00e1s, a folyamatos megf\u00e9leml\u00edt\u00e9s \u00e9s megfigyel\u00e9s olyan pszichol\u00f3giai terrork\u00f6rnyezetet hozott l\u00e9tre, amelyben az emberek m\u00e9g otthonaikban sem \u00e9rezhetik magukat biztons\u00e1gban. A k\u00ednai vezet\u00e9s egy asszimil\u00e1ci\u00f3s politik\u00e1t folytat Xinjiangban, amely az ujgurok nemzeti, nyelvi \u00e9s vall\u00e1si identit\u00e1s\u00e1nak felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozza, \u00e9s a han k\u00ednai norm\u00e1khoz val\u00f3 idomul\u00e1st er\u0151lteti r\u00e1juk. Ezek a kollekt\u00edv jogfoszt\u00e1sok a nemzetk\u00f6zi jog szerint szint\u00e9n az emberiess\u00e9g elleni b\u0171ntett kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba sorolhat\u00f3k, mint az \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s egy n\u00e9pcsoport ellen kultur\u00e1lis \u00e9s vall\u00e1si alapon.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>K\u00edna hivatalos \u00e1ll\u00e1spontja \u00e9s c\u00e1folatai<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">K\u00edna hat\u00e1rozottan visszautas\u00edtja az \u00f6sszes fenti v\u00e1dat, \u00e9s k\u00f6vetkezetesen azt hangoztatja, hogy Xinjiangban nincsenek emberi jogi vissza\u00e9l\u00e9sek, csup\u00e1n a terrorizmus \u00e9s a szeparatizmus elleni t\u00f6rv\u00e9nyes int\u00e9zked\u00e9sek zajlanak. A k\u00ednai korm\u00e1nyzati retorika szerint Xinjiang ma stabil \u00e9s fejl\u0151d\u0151 r\u00e9gi\u00f3, ahol az elm\u00falt \u00e9vekben egyetlen terrorcselekm\u00e9ny sem t\u00f6rt\u00e9nt, \u00e9ppen a szigor\u00fa biztons\u00e1gi int\u00e9zked\u00e9seknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Wang Yi k\u00ednai k\u00fcl\u00fcgyminiszter egy ENSZ f\u00f3rumon 2021-ben kijelentette, hogy Xinjiangban soha nem k\u00f6vettek el n\u00e9pirt\u00e1st, nem alkalmaztak k\u00e9nyszermunk\u00e1t vagy vall\u00e1si elnyom\u00e1st, \u00e9s hogy az ilyen \u00e1ll\u00edt\u00e1sok tudatlans\u00e1gb\u00f3l \u00e9s el\u0151\u00edt\u00e9letb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 rosszindulat\u00fa politikai h\u00edrver\u00e9sek, amelyeknek semmi k\u00f6z\u00fck a val\u00f3s\u00e1ghoz. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen Wang Wenbin k\u00fcl\u00fcgyi sz\u00f3viv\u0151 egy 2022-es nyilatkozat\u00e1ban a sz\u00e1zad hazugs\u00e1g\u00e1nak nevezte a Xinjianggal kapcsolatos k\u00e9nyszermunka-v\u00e1dakat, amelyeket szerinte n\u00e9h\u00e1ny nyugati orsz\u00e1g \u00e9s K\u00edna-ellenes er\u0151 terjeszt K\u00edna lej\u00e1rat\u00e1s\u00e1ra. Peking rendszeresen r\u00e1galomkamp\u00e1nynak min\u0151s\u00edti a nyugati sajt\u00f3ban \u00e9s f\u00f3rumokon elhangz\u00f3 kritik\u00e1kat, \u00e9s azt \u00e1ll\u00edtja, hogy k\u00fcls\u0151 er\u0151k sz\u00edtanak fesz\u00fclts\u00e9get K\u00edna szuver\u00e9n ter\u00fclet\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">K\u00edna hivatalos \u00e1ll\u00e1spontja szerint Xinjiangban minden a t\u00f6rv\u00e9nyeknek megfelel\u0151en t\u00f6rt\u00e9nik, a gazdas\u00e1g fejl\u0151dik, \u00e9s az ott \u00e9l\u0151 etnikumok (bele\u00e9rtve az ujgurokat) \u00e9lvezik a t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal garant\u00e1lt jogokat. A korm\u00e1ny gyakran hangoztatja p\u00e9ld\u00e1ul, hogy a tartom\u00e1nyban t\u00f6bb ezer mecset m\u0171k\u00f6dik \u00e9s biztos\u00edtott a vall\u00e1sszabads\u00e1g, illetve az ujgurok n\u00e9pess\u00e9ge az elm\u00falt \u00e9vtizedekben n\u0151tt, nem pedig cs\u00f6kkent. Emellett hangs\u00falyozz\u00e1k az \u00e9letsz\u00ednvonal emelked\u00e9s\u00e9t Xinjiangban: szerint\u00fck a biztons\u00e1gi int\u00e9zked\u00e9seknek \u00e9s oktat\u00e1si programoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en cs\u00f6kkent a szeg\u00e9nys\u00e9g, \u00faj munkahelyek j\u00f6ttek l\u00e9tre, \u00e9s a r\u00e9gi\u00f3 b\u00e9k\u00e9t \u00e9s prosperit\u00e1st \u00e9lvez. A k\u00ednai hat\u00f3s\u00e1gok propagandafilmeken \u00e9s szervezett l\u00e1togat\u00e1sokon igyekeznek bemutatni a Nyugat sz\u00e1m\u00e1ra, hogy az ujgurok h\u00e1l\u00e1sak a korm\u00e1nynak \u00e9s boldogan \u00e9lnek \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul j\u00f3l megrendezett jelenetekkel a szakk\u00e9pz\u0151 k\u00f6zpontokban, ahol a bentlak\u00f3k t\u00e1ncolnak, \u00e9nekelnek \u00e9s szakm\u00e1t tanulnak a kamer\u00e1k el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Nemzetk\u00f6zi reakci\u00f3k \u00e9s legfrissebb fejlem\u00e9nyek (2024\u20132025)<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A nemzetk\u00f6zi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g megosztottan reag\u00e1l az ujgurok helyzet\u00e9re, de a demokratikus orsz\u00e1gok \u00e9s emberi jogi szervezetek t\u00f6bbs\u00e9ge egyre hat\u00e1rozottabban \u00edt\u00e9li el K\u00edna politik\u00e1j\u00e1t. Az ENSZ emberi jogi mechanizmusai k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bb is foglalkozik az \u00fcggyel: m\u00e1r 2018-ban az ENSZ Rasszizmus \u00e9s Intolerancia Elleni Bizotts\u00e1ga arr\u00f3l sz\u00e1molt be, miszerint egymilli\u00f3 ujgur lehet t\u00e1borokban.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00e1tt\u00f6r\u00e9st az hozta el, hogy hosszas diplom\u00e1ciai huzavona ut\u00e1n 2022. augusztus 31-\u00e9n az OHCHR kiadott egy r\u00e9szletes jelent\u00e9st Xinjiangr\u00f3l. Ez a jelent\u00e9s meger\u0151s\u00edtette a s\u00falyos jogs\u00e9rt\u00e9sek t\u00e9ny\u00e9t, \u00e9s arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy K\u00edna felel\u0151s lehet komoly emberi jogi jogs\u00e9rt\u00e9sek\u00e9rt, amelyek ak\u00e1r emberiess\u00e9g elleni b\u0171ntetteknek is min\u0151s\u00fclhetnek. K\u00edna mindent megtett a jelent\u00e9s megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1\u00e9rt (\u00e1ll\u00edt\u00f3lag megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k el\u00e9rni, hogy az ENSZ ne hozza nyilv\u00e1noss\u00e1gra) \u00e9s hiteltelen\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt, de a dokumentum \u00edgy is napvil\u00e1got l\u00e1tott. 2022 okt\u00f3ber\u00e9ben azonban K\u00edna diplom\u00e1ciai nyom\u00e1sra leszavazta azt a kezdem\u00e9nyez\u00e9st az ENSZ Emberi Jogi Tan\u00e1cs\u00e1ban, hogy a test\u00fclet napirendre t\u0171zze a xinjiangi jelent\u00e9s megvitat\u00e1s\u00e1t \u2013 a javaslat csak sz\u0171k t\u00f6bbs\u00e9ggel bukott el, ami ny\u00edltan r\u00e1vil\u00e1g\u00edt K\u00edna nemzetk\u00f6zi befoly\u00e1s\u00e1ra. T\u00f6bb muszlim t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 orsz\u00e1g \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul Sza\u00fad-Ar\u00e1bia, Pakiszt\u00e1n, Egyiptom \u2013 nyilv\u00e1nosan is v\u00e9delm\u00e9be vette K\u00edna \u201eterrorizmus elleni int\u00e9zked\u00e9seit\u201d Xinjiangban, s\u0151t 2019-ben 50 orsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6s lev\u00e9lben t\u00e1mogatta Peking a \u201eXinjianggal kapcsolatos igazs\u00e1g\u201d-verzi\u00f3j\u00e1t, szembehelyezkedve a nyugati b\u00edr\u00e1latokkal.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A nyugati vil\u00e1g demokratikus korm\u00e1nyai er\u0151teljesen b\u00edr\u00e1lj\u00e1k K\u00edn\u00e1t az ujgurok miatt, \u00e9s t\u00f6bboldal\u00fa fell\u00e9p\u00e9sre t\u00f6rekednek. Az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamok korm\u00e1nya \u2013 mind a Trump, mind a Biden adminisztr\u00e1ci\u00f3 \u2013 \u00e9len j\u00e1r a kem\u00e9ny hangv\u00e9telben: 2021 janu\u00e1rj\u00e1ban az USA hivatalosan n\u00e9pirt\u00e1snak \u00e9s emberiess\u00e9g elleni b\u0171ncselekm\u00e9nynek nyilv\u00e1n\u00edtotta a t\u00f6rt\u00e9nteket. Washington sz\u00e1mos szankci\u00f3t hozott: t\u00f6bb magas rang\u00fa k\u00ednai tisztvisel\u0151 (pl. Chen Quanguo, Xinjiang volt p\u00e1rttitk\u00e1ra) ellen beutaz\u00e1si \u00e9s vagyonbefagyaszt\u00e1si szankci\u00f3kat vezettek be, tov\u00e1bb\u00e1 t\u00f6rv\u00e9nyt fogadtak el a Xinjiangb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 term\u00e9kek importtilalm\u00e1r\u00f3l, hacsak nem bizony\u00edthat\u00f3, hogy azok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban nem vettek r\u00e9szt k\u00e9nyszermunk\u00e1sok. Ennek nyom\u00e1n az amerikai hat\u00f3s\u00e1gok megkezdt\u00e9k a gyan\u00fas importt\u00e9telek \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul napelem-alkatr\u00e9szek, ruh\u00e1zati cikkek, mez\u0151gazdas\u00e1gi term\u00e9kek \u2013 visszatart\u00e1s\u00e1t is.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 kezdetben \u00f3vatosabb volt, de 2021 m\u00e1rcius\u00e1ban az EU is szankci\u00f3kat l\u00e9ptetett \u00e9letbe n\u00e9gy k\u00ednai tisztvisel\u0151vel \u00e9s egy szervezettel szemben az ujgur jogs\u00e9rt\u00e9sek miatt. K\u00edna erre agressz\u00edv ellenint\u00e9zked\u00e9sekkel reag\u00e1lt, t\u00f6bb eur\u00f3pai parlamenti k\u00e9pvisel\u0151t \u00e9s akad\u00e9mikust szankcion\u00e1lva, ami az EU\u2013K\u00edna kapcsolatok jelent\u0151s roml\u00e1s\u00e1hoz vezetett. Az EU parlamentje t\u00f6bb hat\u00e1rozatot elfogadott, amely el\u00edt\u00e9li a k\u00ednai vissza\u00e9l\u00e9seket \u00e9s n\u00e9pirt\u00e1snak min\u0151s\u00edti azokat, tov\u00e1bb\u00e1 felsz\u00f3l\u00edtotta az uni\u00f3s tag\u00e1llamokat, hogy fogadj\u00e1k el az ujgurok v\u00e9delm\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 int\u00e9zked\u00e9seket.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Mindek\u00f6zben a sz\u00ednfalak m\u00f6g\u00fcl kisziv\u00e1rg\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k arra utalnak, hogy K\u00edna n\u00e9mileg m\u00f3dos\u00edtotta taktik\u00e1j\u00e1t Xinjiangban: egyes jelent\u00e9sek szerint a h\u00edrhedt t\u00e1borok egy r\u00e9sz\u00e9t bez\u00e1rt\u00e1k vagy \u00e1talak\u00edtott\u00e1k, \u00e9s a fogvatartottak egy r\u00e9sz\u00e9t form\u00e1lis b\u00edr\u00f3s\u00e1gi elj\u00e1r\u00e1sokkal hossz\u00fa b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9sekre \u00edt\u00e9lt\u00e9k, m\u00edg m\u00e1sokat szigor\u00fa h\u00e1zi \u0151rizet al\u00e1 helyeztek. Ez azt jelentheti, hogy a t\u00f6meges intern\u00e1l\u00e1s ny\u00edlt gyakorlata visszaszorulhat, de az elnyom\u00e1s m\u00e1s form\u00e1kban folytat\u00f3dik. 2024-ben tov\u00e1bb szigor\u00edtott\u00e1k a vall\u00e1sgyakorl\u00e1s szab\u00e1lyait Xinjiangban, \u00e9s a k\u00ednaias\u00edt\u00e1s politik\u00e1ja jegy\u00e9ben m\u00e9g ink\u00e1bb ellen\u0151rz\u00e9s al\u00e1 vont\u00e1k a mecseteket \u00e9s egyh\u00e1zi szem\u00e9lyeket. A nemzetk\u00f6zi civil t\u00e1rsadalom \u00e9s m\u00e9dia figyelme tov\u00e1bbra is \u00e9beren k\u00eds\u00e9ri a r\u00e9gi\u00f3t: 2022-ben p\u00e9ld\u00e1ul kisziv\u00e1rgott a \u201eXinjiang Rend\u0151rs\u00e9gi Akt\u00e1k\u201d n\u00e9ven ismert dokumentumgy\u0171jtem\u00e9ny, amely megr\u00e1z\u00f3 fot\u00f3kat (\u0151rizetesek ezer-sz\u00e1mra k\u00e9sz\u00edtett arck\u00e9pei) \u00e9s parancsokat (pl. l\u0151parancs sz\u00f6k\u00e9si k\u00eds\u00e9rlet eset\u00e9re) tartalmazott, aggaszt\u00f3 bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t adva a rendszer brutalit\u00e1s\u00e1nak. Ezek a leleplez\u00e9sek vil\u00e1gszerte m\u00e9g nagyobb nyom\u00e1st helyeznek a korm\u00e1nyokra \u00e9s v\u00e1llalatokra, hogy szak\u00edts\u00e1k meg az \u00fczleti kapcsolatokat a xinjiangi jogs\u00e9rt\u00e9sekben \u00e9rintett besz\u00e1ll\u00edt\u00f3kkal. K\u00e9rd\u00e9s, hogy vajon eleget tesznek-e ennek?<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">2025-re az ujgurok helyzete tov\u00e1bbra is az egyik legs\u00falyosabb nemzetk\u00f6zi emberi jogi v\u00e1ls\u00e1g. <a href=\"https:\/\/www.hrw.org\/report\/2021\/04\/19\/break-their-lineage-break-their-roots\/chinas-crimes-against-humanity-targeting\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Hiteles jelent\u00e9sek<\/a> szerint sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 \u00e9s s\u00falyos vissza\u00e9l\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9nnek, amelyek az emberiess\u00e9g elleni b\u0171ncselekm\u00e9nyek kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba esnek, \u00e9s egyes korm\u00e1nyok szerint a n\u00e9pirt\u00e1s krit\u00e9riumait is kimer\u00edtik. K\u00edna ezt tagadja \u00e9s nemzetk\u00f6zi t\u00e1mogat\u00f3i (f\u0151leg autoriter rezsimek) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel sikeresen elh\u00e1r\u00edtja a k\u00f6zvetlen ENSZ-beavatkoz\u00e1st. Ugyanakkor a demokratikus vil\u00e1g jelent\u0151s r\u00e9sze szankci\u00f3kkal, diplom\u00e1ciai fell\u00e9p\u00e9ssel \u00e9s nyilv\u00e1nos el\u00edt\u00e9l\u00e9ssel reag\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>F\u0151bb forr\u00e1sok \u00e9s linkek:<\/strong><\/p>\n\n\n\n<ol class=\"wp-block-list\">\n<li>https:\/\/www.ohchr.org\/sites\/default\/files\/documents\/countries\/2022-08-31\/22-08-31-final-assesment.pdf<\/li>\n\n\n\n<li>https:\/\/www.hrw.org\/report\/2021\/04\/19\/break-their-lineage-break-their-roots\/chinas-crimes-against-humanity-targeting<\/li>\n\n\n\n<li>https:\/\/www.amnesty.org\/en\/documents\/asa17\/4137\/2021\/en\/<\/li>\n\n\n\n<li>http:\/\/bbc.com\/news\/world-asia-china-55794071<\/li>\n\n\n\n<li><a href=\"https:\/\/xinjiangpolicefiles.org\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/xinjiangpolicefiles.org\/<\/a><\/li>\n\n\n\n<li><a href=\"https:\/\/www.ohchr.org\/en\/documents\/thematic-reports\/ahrc5165-contemporary-forms-slavery-including-its-causes-and-consequences\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/www.ohchr.org\/en\/documents\/thematic-reports\/ahrc5165-contemporary-forms-slavery-including-its-causes-and-consequences<\/a><\/li>\n\n\n\n<li><a href=\"https:\/\/www.aspi.org.au\/report\/uyghurs-sale\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/www.aspi.org.au\/report\/uyghurs-sale<\/a><\/li>\n\n\n\n<li>https:\/\/www.nytimes.com\/interactive\/2019\/11\/16\/world\/asia\/china-xinjiang-documents.html<\/li>\n\n\n\n<li><a href=\"https:\/\/uyghurtribunal.com\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/uyghurtribunal.com\/<\/a><\/li>\n<\/ol>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az elm\u00falt \u00e9vekben sz\u00e1mos jelent\u00e9s l\u00e1tott napvil\u00e1got az ujgur kisebbs\u00e9g k\u00ednai hat\u00f3s\u00e1gok \u00e1ltali s\u00falyos elnyom\u00e1s\u00e1r\u00f3l Xinjiang tartom\u00e1nyban. Ezekben az ENSZ, a humanit\u00e1rius szervezetek \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a Human Rights Watch \u00e9s az Amnesty International \u2013 valamint demokratikus korm\u00e1nyok egyar\u00e1nt emberiess\u00e9g elleni b\u0171ncselekm\u00e9nyekkel v\u00e1dolj\u00e1k K\u00edn\u00e1t. A legf\u0151bb v\u00e1dak k\u00f6z\u00e9 tartozik az intern\u00e1l\u00f3t\u00e1borokban [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":6,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"class_list":["post-488","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/488","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/users\/6"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=488"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/488\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":954,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/488\/revisions\/954"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=488"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}