{"id":720,"date":"2025-10-23T08:03:45","date_gmt":"2025-10-23T08:03:45","guid":{"rendered":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/?page_id=720"},"modified":"2025-10-23T08:03:45","modified_gmt":"2025-10-23T08:03:45","slug":"kortars-magyar-tortenelmi-film","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/kortars-magyar-tortenelmi-film\/","title":{"rendered":"Kort\u00e1rs magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi film \u00e9s eml\u00e9kezetpolitika"},"content":{"rendered":"
K\u00e1n\u00e1si Botond<\/div>\n\n\n

A t\u00f6rt\u00e9nelmi filmek legf\u0151bb szociokultur\u00e1lis funkci\u00f3j\u00e1nak tekinthet\u0151 a m\u00falttal val\u00f3 szemben\u00e9z\u00e9s \u00e9s ez\u00e1ltal a trauma-feldolgoz\u00e1s, a k\u00f6z\u00f6s (nemzeti) identit\u00e1s \u00e9s m\u00edtosz megteremt\u00e9s\u00e9re tett k\u00eds\u00e9rlet, illetve a t\u00e1rsadalmi folyamatok \u2013 teh\u00e1t egy adott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g m\u00falthoz val\u00f3 viszonyainak a v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak \u2013 t\u00fckr\u00f6z\u00e9se, azaz tekinthet\u00fcnk ezen alkot\u00e1sokra mint a t\u00e1rsadalmi eml\u00e9kezet hordoz\u00f3ira. Mindezzel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s, hogy milyen viszonyban van a t\u00f6rt\u00e9nelmi filmek eml\u00e9kezete a hivatalos eml\u00e9kezetpolitik\u00e1val, ut\u00f3bbi mennyiben befoly\u00e1solja el\u0151bbit, ez\u00e1ltal a filmm\u0171v\u00e9szetben a jelen politikai narrat\u00edv\u00e1j\u00e1t \u00e9s \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t megjelen\u00edtve.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A t\u00f6rt\u00e9nelmi filmek a m\u00falt t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seit besz\u00e9lik el, t\u00f6bbnyire popul\u00e1ris form\u00e1ban. Amennyiben kicsit pontosabban akarjuk meghat\u00e1rozni a m\u0171fajt, azt mondhatjuk, hogy az ide tartoz\u00f3 filmek \u00e1ltal\u00e1ban valamely jeles t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyt dolgozz\u00e1k fel, \u00e9s\/vagy ismert t\u00f6rt\u00e9nelmi szem\u00e9lyt tesznek meg h\u0151s\u00fcknek. Jelen \u00edr\u00e1s azonban kev\u00e9sb\u00e9 a defin\u00edci\u00f3s \u00e9s m\u0171fajkategoriz\u00e1ci\u00f3s k\u00e9rd\u00e9seket helyezi el\u0151t\u00e9rbe, hanem azt vizsg\u00e1lja, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmet t\u00e1rgyul v\u00e1laszt\u00f3 alkot\u00e1sok milyen szociokultur\u00e1lis funkci\u00f3kkal rendelkeznek. Amennyiben egy film a m\u00falt egy bizonyos korszak\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja, \u00fagy eml\u00e9kezik \u2013 vagy \u00e9ppen eml\u00e9keztet \u2013 arra, \u00e9s ennek a peri\u00f3dusnak az eml\u00e9kezete, illetve a reprezent\u00e1ci\u00f3ja m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban jelz\u00e9s\u00e9rt\u00e9k\u0171, hiszen az, hogy mit (melyik t\u00f6rt\u00e9nelmi korszakot, illetve szem\u00e9lyt) \u00e9s hogyan (pozit\u00edv vagy negat\u00edv sz\u00ednben) \u00e1br\u00e1zol egy m\u0171alkot\u00e1s, nem csak a t\u00f6rt\u00e9nelem bemutat\u00e1s\u00e1t foglalja mag\u00e1ban, hanem \u2013 sokkalta ink\u00e1bb \u2013 a jelen viszony\u00e1t mutatja meg a m\u00falttal kapcsolatban.<\/p>\n\n\n\n

Mag\u00e1nak a filmes eml\u00e9kez\u00e9snek \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmi reflexi\u00f3nak legk\u00e9s\u0151bb a K\u00e1d\u00e1r-korszak \u00f3ta jelent\u0151s filmt\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1nya van, azonban az eml\u00e9kez\u00e9s \u00e9s a felejt\u00e9s t\u00e1rgya politikailag motiv\u00e1lt volt. 1956-r\u00f3l nem lehetett ny\u00edltan besz\u00e9lni, az ekkor j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netekben a mag\u00e1n\u00e9let volt el\u0151t\u00e9rben<\/a>, a hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l viszont m\u00e1r \u00e1br\u00e1zolni lehetett a R\u00e1kosi-rendszer terrorj\u00e1t, mindez persze av\u00e9gett t\u00f6rt\u00e9nt, hogy az akkori puha diktat\u00fara elhat\u00e1rol\u00f3dhasson kem\u00e9ny el\u0151dj\u00e9t\u0151l, tagadja a folytonoss\u00e1got, \u00e9s ez\u00e1ltal legitim\u00e1lja mag\u00e1t. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n szint\u00e9n kedvelt t\u00e9ma volt az \u00e1llamszocialista m\u00falt, csak imm\u00e1r pont a R\u00e1kosi- \u00e9s a K\u00e1d\u00e1r-rendszer folytonoss\u00e1g\u00e1t hangs\u00falyozt\u00e1k, \u00e9s a cenz\u00fara hi\u00e1ny\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an feldolgoz\u00e1sra ker\u00fclhetett explicit form\u00e1ban 1956 \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 megtorl\u00e1s is.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e1llamszocialista k\u00f6zegben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 filmek mellett k\u00e9sz\u00fcltek a r\u00e9gm\u00faltat feldolgoz\u00f3, er\u0151sebben mitiz\u00e1l\u00f3 alkot\u00e1sok is, amelyek az el\u0151z\u0151 rendszerben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 okok \u2013 vall\u00e1sos t\u00e9ma, feud\u00e1lis berendezked\u00e9s kritik\u00e1tlan \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa \u2013 v\u00e9gett nem k\u00e9sz\u00fclhettek volna el. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a Julianus bar\u00e1t<\/em> (1991), a Honfoglal\u00e1s<\/em> (1996), a Sacra Corona<\/em> (2001) vagy a B\u00e1nk b\u00e1n<\/em> (2002). Tov\u00e1bb\u00e1 a k\u00e9tezres \u00e9vek elej\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt el kett\u0151 \u00e1llamilag kiemelten t\u00e1mogatott, nagy k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s\u0171 \u2013 filmszakmai \u00e9s kritikai vit\u00e1kat kiv\u00e1lt\u00f3 \u2013 preszt\u00edzsfilm, a H\u00eddember<\/em> (2002), illetve a Sorstalans\u00e1g<\/em> (2005). Ezekkel szinte p\u00e1rhuzamosan elk\u00e9sz\u00fclt M\u00e9sz\u00e1ros M\u00e1rta filmje Nagy Imre per\u00e9r\u0151l, A temetetlen halott<\/em> (2004) c\u00edmmel, amely ut\u00e1n \u2013 1956 jubileuma v\u00e9gett \u2013 a szabads\u00e1gharcr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 filmek \u00e9rkeztek sorban: a Mansfeld<\/em> (2006), a Szabads\u00e1g, szerelem<\/em> (2006), a Budakeszi sr\u00e1cok<\/em> (2006), illetve A Nap utcai fi\u00fak<\/em> (2007). Ezek ut\u00e1n j\u00f3 p\u00e1r \u00e9vig hasonl\u00f3, kult\u00farpolitikailag \u00e9s k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9sileg kiemelt t\u00f6rt\u00e9nelmi film nem k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n

A kort\u00e1rs magyar filmre jellemz\u0151, hogy hangs\u00falyosabb szerepet sz\u00e1n a sz\u00f3rakoztat\u00f3, popul\u00e1ris alkot\u00e1soknak, er\u0151sen forgat\u00f3k\u00f6nyv-k\u00f6zpont\u00fa a filmek fejleszt\u00e9se. 2011-ben hozt\u00e1k l\u00e9tre a Magyar Nemzeti Filmalap int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t Andy Vajna film\u00fcgyi korm\u00e1nybiztos vezet\u00e9s\u00e9vel, amely az el\u0151z\u0151, \u00f6nkorm\u00e1nyzati filmes rendszerhez k\u00e9pest centraliz\u00e1lta a filmgy\u00e1rt\u00e1st, nagyobb \u00f6sszegekkel t\u00e1mogatta az alkot\u00e1sokat, \u00e9s alapvet\u0151en ezt az id\u0151szakot a m\u0171faji diverzit\u00e1s jellemzi<\/a>. Ebben a korszakban a mindig uralkod\u00f3 m\u0171fajnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 v\u00edgj\u00e1t\u00e9k mellett t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a b\u0171n\u00fcgyi filmek is elkezdtek szaporodni, \u00e9s megfigyelhet\u0151, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6zegben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 filmek is valamilyen b\u0171n\u00fcgyi m\u0171fajt haszn\u00e1lnak, legyen sz\u00f3 ak\u00e1r a Horthy-korszakr\u00f3l (pl. Budapest Noir<\/em> [2017]), ak\u00e1r az \u00e1llamszocializmusr\u00f3l (pl. A martf\u0171i r\u00e9m<\/em> [2016]). 2019-ben az MNFA jogut\u00f3dja a Nemzeti Filmint\u00e9zet lett, K\u00e1el Csaba korm\u00e1nybiztos vezet\u00e9s\u00e9vel. Ezt az id\u0151szakot egyre ink\u00e1bb jellemzi a nagy k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s\u0171, m\u00edtosz- \u00e9s h\u00e9roszk\u00e9pz\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9m\u00e1j\u00fa kalandfilmek (Hadik <\/em>[2023], Semmelweis <\/em>[2023], Most vagy soha! <\/em>[2024]), vagy \u00e9ppen t\u00f6rt\u00e9nelmi korszakban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 politikai t\u00e9m\u00e1j\u00fa b\u0171n\u00fcgyi filmek \u00e9s dr\u00e1m\u00e1k (A j\u00e1tszma <\/em>[2022], Blok\u00e1d <\/em>[2022], Mesterj\u00e1tszma <\/em>[2023]) gy\u00e1rt\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Serbelloni gr\u00f3f lej\u00e1rat\u00f3cikket rendel Hadikr\u00f3l (L\u00e1bodi \u00c1d\u00e1m \u00e9s Mucsi Zolt\u00e1n). Forr\u00e1s: NFI<\/em><\/p>\n\n\n\n

Alapvet\u0151en megfigyelhet\u0151, hogy az elm\u00falt 35 \u00e9vben a \u2013 nem felt\u00e9tlen\u00fcl szigor\u00faan vett t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u0171faj\u00fa \u2013 m\u00falt id\u0151ben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 filmekben fel\u00fclreprezent\u00e1lt az \u00e1llamszocializmus korszaka, a filmek majdnem fele ebben az id\u0151szakban j\u00e1tsz\u00f3dik. Ennek okai k\u00f6z\u00f6tt lehet, hogy ez az id\u0151szak jelenti a k\u00f6zelm\u00faltat mint az el\u0151z\u0151, nagy \u00e9s lez\u00e1rt politikai berendezked\u00e9s korszak\u00e1t, amely korszakr\u00f3l viszont a mai napig nincsen t\u00e1rsadalmi konszenzus. Tov\u00e1bb\u00e1 a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni politikai elit az \u00e1llamszocialista m\u00falttal szemben hat\u00e1rozta meg mag\u00e1t, tagadta az azzal val\u00f3 folytonoss\u00e1got, \u00e9s az eml\u00e9kezetpolitik\u00e1ban alapvet\u0151en egy negat\u00edv k\u00e9p alakult ki ezen id\u0151szakr\u00f3l, ezen viszony pedig elker\u00fclhetetlen\u00fcl artikul\u00e1l\u00f3dott a filmm\u0171v\u00e9szetben is.<\/p>\n\n\n\n

Annak ellen\u00e9re viszont, hogy az \u00e1llamszocializmus korszaka fel\u00fclreprezent\u00e1lt a m\u00falt id\u0151ben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 filmek k\u00f6z\u00f6tt, a teljes magyar filmterm\u00e9shez<\/a> viszony\u00edtva cs\u00f6kken a sz\u00e1muk: m\u00edg a kilencvenes \u00e9vekben az \u00f6sszes magyar film 12,8%-a j\u00e1tsz\u00f3dott 1948 \u00e9s 1989 k\u00f6z\u00f6tt, addig a k\u00e9tezres \u00e9s a k\u00e9tezer-t\u00edzes \u00e9vekben 9%-a, az ut\u00f3bbi \u00f6t \u00e9vben pedig m\u00e1r csak az \u00f6sszes magyar film 4%-a. Ez a cs\u00f6kken\u00e9s, mik\u00f6zben a \u2013 r\u00e9gebben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 \u2013 nagy k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s\u0171 t\u00f6rt\u00e9nelmi filmek trendje a meghat\u00e1roz\u00f3 napjainkban, egy v\u00e1ltoz\u00f3 tendenci\u00e1t mutat a kort\u00e1rs magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi filmben, amely v\u00e1ltoz\u00e1s viszont p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edthat\u00f3 az eml\u00e9kezetpolitika \u00e1talakul\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n

Az 1989 ut\u00e1ni eml\u00e9kezetpolitik\u00e1ban<\/a> konszenzus volt azt illet\u0151en, hogy az \u00e1llamszocialista m\u00falt illegitim, amellyel nem v\u00e1llalnak semmif\u00e9le folytonoss\u00e1got, illetve hogy a kanoniz\u00e1land\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9ny az 1956-os szabads\u00e1gharc, amellyel viszont v\u00e1llalj\u00e1k az \u00faj politikai aktorok a kontinuit\u00e1st. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni els\u0151 eml\u00e9kezetpolitikai korszak lez\u00e1r\u00e1s\u00e1t Romsics Ign\u00e1c 1996-ra teszi, amikor a forradalom negyven \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n Nagy Imre szobrot kapott, ugyanis megl\u00e1t\u00e1sa szerint nagyj\u00e1b\u00f3l eddig \u00e1llt fenn a viszonylagos kezdeti egys\u00e9g, ezut\u00e1n viszont egyre megosztottabb\u00e1 v\u00e1ltak az egyes politikai oldalak m\u00falt\u00e9rtelmez\u00e9sei. Az egyik k\u00f6vetkez\u0151 jelent\u0151s fordul\u00f3pont 2002-ben t\u00f6rt\u00e9nt, amikor az els\u0151 Fidesz-korm\u00e1ny utols\u00f3 \u00e9v\u00e9ben megny\u00edlt a Terror H\u00e1za, amely int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett keretek k\u00f6z\u00f6tt mosta \u00f6ssze az 1948 \u00e9s 1989 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakot, a \u201eterror\u201d h\u00edv\u00f3sz\u00f3val f\u00e9mjelezve egyar\u00e1nt a R\u00e1kosi- \u00e9s a K\u00e1d\u00e1r-rendszert, ezzel homogeniz\u00e1lva az elt\u00e9r\u0151 korszakokat, a kem\u00e9ny \u00e9s a puha diktat\u00far\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Ez ut\u00e1n a szocialista-liber\u00e1lis koal\u00edci\u00f3 korm\u00e1nyz\u00e1sa alatt m\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nt egy k\u00eds\u00e9rlet a baloldali hagyom\u00e1ny \u00fajragondol\u00e1s\u00e1ra, 2005-ben szobrot kapott Bib\u00f3 Istv\u00e1n, 2006-ban pedig jubileumi eml\u00e9km\u0171vet kapott a szabads\u00e1gharc \u2013 illetve t\u00f6bb azt feldolgoz\u00f3 filmet is bemutattak. A 2010-es korm\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n az eml\u00e9kezetpolitika m\u00e9g ink\u00e1bb \u00e1t- \u00e9s \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9sek sz\u00ednter\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, amely \u00e9rintette az \u00e1llamszocializmus korszak\u00e1t is, illetve er\u0151s\u00f6d\u0151 tendenci\u00e1t mutatott a (sz\u00e9ls\u0151)jobboldalon a Horthy-kultusz \u00e9p\u00edt\u00e9se. 2016-ban a hivatalos \u00e1llami megeml\u00e9kez\u00e9s mintegy \u201ekisaj\u00e1t\u00edtotta\u201d 1956-ot, amennyiben baloldali szerepl\u0151k, Bib\u00f3 \u00e9s Nagy Imre n\u00e9lk\u00fcl, csak a pesti sr\u00e1cokat \u00e9s Mindszenty J\u00f3zsefet el\u0151t\u00e9rbe helyezve eml\u00e9keztek meg a szabads\u00e1gharcr\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Ahogy Romsics Gergely \u00edrja<\/a> tanulm\u00e1ny\u00e1ban, a 2010-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l egy m\u00e1sik jelent\u0151s \u00e1trendez\u0151d\u00e9s is megfigyelhet\u0151 az eml\u00e9kezetpolitik\u00e1ban. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni \u00e9vtizedeket a posztszocializmus \u00e9veinek nevezi, amely f\u0151 t\u00f6rekv\u00e9se volt \u201ekirekeszteni a nemzet fogalm\u00e1b\u00f3l az \u00e1llamszocializmus mag\u00e1t \u00e1tment\u0151 elitcsoportjait\u201d. A szerz\u0151 szerint azonban 2015 \u00e9s 2024 k\u00f6z\u00f6tt megt\u00f6rt\u00e9nt a \u201eposztkommunista eml\u00e9kezetkomplexum r\u00e9szleges meghalad\u00e1sa a m\u00falt magyarorsz\u00e1gi diskurzusaiban\u201d, ennek hely\u00e9t pedig \u00e1tvette egy \u00faj, \u201epopulista eml\u00e9kezet\u201d, amelyben m\u00e1r nem a \u201ekommunizmus \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge jelenti a nemzetet fenyeget\u0151 vesz\u00e9lyt\u201d, hanem \u201eaz eur\u00f3pai szuper\u00e1llam k\u00eds\u00e9rt\u00e9se vette \u00e1t a baloldali \u00e9s keleti ut\u00f3pi\u00e1k hely\u00e9t\u201d. R\u00f6viden teh\u00e1t m\u00e1r nem (kiz\u00e1r\u00f3lag) az \u00e1llamszocialista m\u00falt \u00e9s annak jelenbeli v\u00e9lt vagy val\u00f3s k\u00e9pvisel\u0151i jelentik a nemzetre a vesz\u00e9lyforr\u00e1st, hanem a mindenkori elnyom\u00f3, ellens\u00e9ges birodalom \u00e1ll szemben a f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9\u00e9rt k\u00fczd\u0151 magyar nemzettel, \u00e9s ebbe az \u00faj narrat\u00edv\u00e1ba illesztik be a szovjet elnyom\u00e1st, mell\u00e9rendelve az egykori, illetve a jelenben v\u00edzion\u00e1lt potenci\u00e1lis nyugat-eur\u00f3pai birodalomnak, birodalmaknak.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Jelenetk\u00e9p Magyarorsz\u00e1g Korm\u00e1nya m\u00e1rcius 15-i megeml\u00e9kez\u00e9sre invit\u00e1l\u00f3 vide\u00f3j\u00e1b\u00f3l. Forr\u00e1s: Magyarorsz\u00e1g Korm\u00e1nya<\/em><\/p>\n\n\n\n

Amint teh\u00e1t a fenti filmt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s politikai \u00e1ttekint\u00e9sb\u0151l kit\u0171nik, mind a t\u00f6rt\u00e9nelmi filmek, mind a hivatalos eml\u00e9kezetpolitika v\u00e1ltoz\u00e1son ment \u00e1t az elm\u00falt \u00e9vtizedekben. A tov\u00e1bbiakban az elm\u00falt p\u00e1r \u00e9vben k\u00e9sz\u00fclt, Nemzeti Filmint\u00e9zet \u00e1ltal kiemelten t\u00e1mogatott, nagy k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s\u0171 t\u00f6rt\u00e9nelmi film bemutat\u00e1s\u00e1val az a sz\u00e1nd\u00e9kom, hogy kapcsol\u00f3d\u00e1si pontokat keressek a k\u00e9t v\u00e1ltoz\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, azaz a \u201eposztszocialista eml\u00e9kezet meghalad\u00e1s\u00e1nak\u201d \u00e9s a \u201epopulista eml\u00e9kezet\u201d megjelen\u00e9s\u00e9nek kimutat\u00e1sa a m\u00faltat feldolgoz\u00f3 magyar filmekben. Mint r\u00e1mutattam, az \u00e1llamszocialista id\u0151szak a legfeldolgozottabb korszak a t\u00f6rt\u00e9nelmi filmek k\u00f6z\u00f6tt, hab\u00e1r a teljes filmterm\u00e9shez viszony\u00edtott ar\u00e1nyuk egyre cs\u00f6kken, 2019 \u00e9s 2024 k\u00f6z\u00f6tt \u2013 a NFI fel\u00e1ll\u00e1sa \u00f3ta \u2013 volt a legkevesebb. Ennek ellen\u00e9re csak a m\u00falt idej\u0171 filmeket vizsg\u00e1lva sz\u00e1muk nem cs\u00f6kken sz\u00e1mottev\u0151en, csak kicsit t\u00e9r el negat\u00edvan az elm\u00falt 35 \u00e9v \u00e1tlag\u00e1t\u00f3l (m\u00edg az 1989 \u00e9s 2024 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt \u00f6sszes m\u00falt idej\u0171 film 43%-a j\u00e1tsz\u00f3dott az \u00e1llamszocializmus korszak\u00e1ban, addig 2019 \u00e9s 2024 az ar\u00e1nyuk 38%), m\u00e9gis egy\u00e9rtelm\u0171 a cs\u00f6kken\u0151 tendencia. A posztszocialista eml\u00e9kezet h\u00e1tt\u00e9rbe szorul\u00e1sa azonban nem csak kiz\u00e1r\u00f3lag a filmek sz\u00e1m\u00e1n m\u00e9rhet\u0151.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9rdemes ugyanis a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9seket, gy\u00e1rt\u00e1si t\u00e1mogat\u00e1sokat is megtekinteni, hogy melyik korszakban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 \u2013 melyik eml\u00e9kezetpolitik\u00e1t t\u00e1mogat\u00f3 \u2013 alkot\u00e1sok bizonyultak kiemelked\u0151nek kultur\u00e1lis \u00e9s politikai szempontb\u00f3l az elm\u00falt p\u00e1r \u00e9vben. Az \u00e1llamszocialista id\u0151szakban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 \u00e9s eleve mozis forgalmaz\u00e1sra sz\u00e1nt filmek k\u00f6z\u00fcl egyed\u00fcl A j\u00e1tszma<\/em> k\u00e9sz\u00fclt nagyobb k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9sb\u0151l (900 milli\u00f3 forint t\u00e1mogat\u00e1s<\/a>), az Elt\u00f6r\u00f6lni Frankot<\/em> (2021) \u00f6sszesen k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 500 milli\u00f3t kapott<\/a>. T\u00f6bb olyan film is van, amelyek eredetileg telev\u00edzi\u00f3s alkot\u00e1snak k\u00e9sz\u00fcltek, ekk\u00e9nt is kaptak t\u00e1mogat\u00e1st, de v\u00e9g\u00fcl j\u00e1tszott\u00e1k \u0151ket a mozikban. Ezek k\u00f6z\u00fcl kiemelkedik Eperjes K\u00e1roly Magyar Passi\u00f3<\/em> (2021) c\u00edm\u0171 filmje (munkac\u00edm\u00e9n: Krisztus inge<\/em>), amelynek t\u00e9v\u00e9film l\u00e9t\u00e9re a t\u00f6bbsz\u00f6ri p\u00f3tl\u00f3lagos \u00e9s k\u00fcl\u00f6n korm\u00e1nyzati t\u00e1mogat\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n 700 milli\u00f3ra r\u00fagott<\/a> a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9se. Ehhez k\u00e9pest relat\u00edve szer\u00e9ny t\u00e1mogat\u00e1st kapott a szint\u00e9n t\u00e9v\u00e9filmnek indul\u00f3, de mozis forgalmaz\u00e1sba is eljut\u00f3 Nyugati nyaral\u00e1s<\/em> (2022, 323 milli\u00f3<\/a>), illetve a Mesterj\u00e1tszma<\/em> (munkac\u00edm\u00e9n: \u0150szi v\u00e9gj\u00e1t\u00e9k<\/em>, 335 mill\u00f3<\/a>).<\/p>\n\n\n\n

A Blok\u00e1d<\/em> n\u00e9mileg \u201e\u00e1tmeneti\u201d filmnek tekinthet\u0151, hab\u00e1r egy t\u00f6rt\u00e9netsz\u00e1l j\u00e1tsz\u00f3dik 1956-ban, a f\u00f3kusz a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni \u00e9veken van. Ezen az alkot\u00e1son m\u00e1r ink\u00e1bb \u00e9rz\u0151dik kiemelt st\u00e1tusza, 1,5 milli\u00e1rd<\/a> forint t\u00e1mogat\u00e1st kapott a Nemzeti Filmint\u00e9zett\u0151l (a k\u00f6zvetett t\u00e1mogat\u00e1sokkal 2,2 milli\u00e1rdra r\u00fag<\/a> a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9se), illetve ezt a produkci\u00f3t nevezte Magyarorsz\u00e1g az Oscar-d\u00edj legjobb idegennyelv\u0171 film kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ra \u2013 sikertelen\u00fcl. A filmben \u00e1br\u00e1zol\u00e1sra ker\u00fcl az \u00e1llamszocialista korszak, m\u00e9gsem sorolhat\u00f3 a fenti csoporthoz, sz\u00e1nd\u00e9ka szerint els\u0151dleges c\u00e9lja p\u00e1toszos eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edtani Antall J\u00f3zsefnek, illetve antagoniz\u00e1lni az akkori \u00e1llamf\u0151t, \u00edgy nem meglep\u0151 m\u00f3don a film heves k\u00f6z\u00e9leti vit\u00e1kat gener\u00e1lt a korszak politikusainak leegyszer\u0171s\u00edt\u0151, a jelenlegi korm\u00e1nyzat kommunik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak megfelel\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3dj\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n

Az ezut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, r\u00e9gebben \u2013 18\u201319. sz\u00e1zadban \u2013 j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi alkot\u00e1sokat m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171en preszt\u00edzsfilmnek sz\u00e1nt\u00e1k, amit az egekbe sz\u00e1ll\u00f3 k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s, a kiemelt \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1s is mutat: a Hadik<\/em><\/a> \u00e9s a Semmelweis<\/em><\/a>  (munkac\u00edm\u00e9n: A l\u00e1thatatlan gyilkos<\/em>) egyenk\u00e9nt 2,4 milli\u00e1rd, m\u00edg a Most vagy soha!<\/em><\/a> (munkac\u00edm\u00e9n: A nap<\/em>) 4,8 milli\u00e1rd k\u00f6zvetlen t\u00e1mogat\u00e1st kapott a NFI-t\u0151l. Ezekb\u0151l az adatokb\u00f3l l\u00e1that\u00f3, hogy amellett, hogy az elm\u00falt \u00e9vekben cs\u00f6kkent az \u00e1llamszocializmusban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 filmek sz\u00e1ma, a filmgy\u00e1rt\u00e1sra sz\u00e1nt k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s t\u00f6red\u00e9k\u00e9b\u0151l r\u00e9szes\u00fclnek ezek az alkot\u00e1sok az \u00fajabb trendbe illeszked\u0151, r\u00e9gebben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi filmekhez k\u00e9pest. Ez pedig megl\u00e1t\u00e1som szerint mutat \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st az eml\u00e9kezetpolitik\u00e1val, amennyiben arra \u00e9s a m\u00falt id\u0151ben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 filmekre is jellemz\u0151 a szocializmus eml\u00e9kezet\u00e9re vonatkoz\u00f3 diskurzus (r\u00e9szleges) meghalad\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n

\u00c1ll\u00edt\u00e1som m\u00e1sik fel\u00e9nek az al\u00e1t\u00e1maszt\u00e1s\u00e1hoz \u2013 miszerint az \u00faj t\u00f6rt\u00e9nelmi filmek rezon\u00e1lnak az \u00faj, \u201epopulista eml\u00e9kezetpolitik\u00e1val\u201d \u2013 a h\u00e1rom legut\u00f3bb eml\u00edtett film konkr\u00e9t cselekm\u00e9nyelemeit, karaktereit \u00e9s \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t sz\u00fcks\u00e9ges megtekinteni: \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl-e az elnyom\u00f3 eur\u00f3pai birodalom ellen k\u00fczd\u0151 magyar nemzet narrat\u00edv\u00e1ja?<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e1llamszocializmus korszak\u00e1ban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 filmeket olyan kultur\u00e1lisan kanoniz\u00e1l\u00f3dott toposzok hat\u00e1rozz\u00e1k meg els\u0151sorban, mint az elnyom\u00f3 szovjetek, a h\u0151s felkel\u0151k, az \u00c1VO \u00e1ltali terror, a bes\u00fag\u00e1s, a megfigyel\u00e9s \u00e9s az \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k int\u00e9zm\u00e9nye. Ezek nyilv\u00e1nval\u00f3an t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9nyeken alapulnak, azonban puszt\u00e1n ezek r\u00e9v\u00e9n nem lehet megragadni egy t\u00f6bb mint negyven \u00e9ven \u00e1t tart\u00f3 \u2013 eleve t\u00f6bb korszakra tagolhat\u00f3 \u2013 id\u0151szakot, t\u00e1rsadalmi-politikai-gazdas\u00e1gi berendezked\u00e9st. Ez a fajta szelekt\u00edv eml\u00e9kez\u00e9s pedig egy\u00e9rtelm\u0171en rezon\u00e1l a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni, posztszocialista eml\u00e9kezetpolitik\u00e1val. Az elm\u00falt p\u00e1r \u00e9vben k\u00e9sz\u00fclt kiemelt k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s\u0171 t\u00f6rt\u00e9nelmi filmek azonban maguk m\u00f6g\u00f6tt hagyt\u00e1k az \u00e1llamszocializmus k\u00f6zeg\u00e9t, ez a v\u00e1ltoz\u00e1s pedig lehet\u0151s\u00e9get szolg\u00e1ltat arra, hogy \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket keress\u00fcnk az eml\u00e9kezetpolitikai v\u00e1ltoz\u00e1sokkal.<\/p>\n\n\n\n

A Hadik<\/em> c\u00edm\u0171 film 1757-ben, a h\u00e9t\u00e9ves h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n j\u00e1tsz\u00f3dik, \u00e9s azt a val\u00f3s t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyt dolgozza fel, amikor M\u00e1ria Ter\u00e9zia megb\u00edzta Hadik Andr\u00e1st \u00e9s husz\u00e1rait, hogy sarcolj\u00e1k meg Berlin v\u00e1ros\u00e1t. Ellens\u00e9ges, elnyom\u00f3 birodalomk\u00e9nt teh\u00e1t a Porosz Kir\u00e1lys\u00e1g jelenik meg, illetve annak k\u00e9pvisel\u0151i adj\u00e1k az antagonist\u00e1kat: II. Frigyes porosz kir\u00e1ly, illetve a c\u00edmszerepl\u0151 szem\u00e9lyes bossz\u00fav\u00e1gyt\u00f3l is f\u0171t\u00f6tt ellenl\u00e1basa, von Bock ezredes. A t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l fakad\u00f3 evidens fel\u00e1ll\u00e1sn\u00e1l azonban \u00e9rdekesebb, ahogy a film az osztr\u00e1k-n\u00e9met oldalt \u00e1br\u00e1zolja: Hadiknak nem puszt\u00e1n az ellens\u00e9ges hatalommal kell harcot v\u00edvnia, ugyanis a Habsburg Birodalom k\u00e9pvisel\u0151i \u2013 jeles\u00fcl Serbelloni gr\u00f3f \u00e9s Lotaringiai K\u00e1roly herceg \u2013 \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9st sz\u0151nek ellene puszt\u00e1n irigys\u00e9gb\u0151l \u00e9s ut\u00e1latb\u00f3l. \u00cdgy a film azt a k\u00e9pet festi el\u00e9nk, hogy a k\u00fcls\u0151 ellens\u00e9ges birodalom ellen csak az uralkod\u00f3hoz h\u0171s\u00e9ges magyar csapat tud sikeres akci\u00f3t ind\u00edtani, mik\u00f6zben ennek v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ban bel\u00fclr\u0151l is akad\u00e1lyozva vannak. Ez\u00e1ltal a film h\u0151seinek k\u00e9t egykori birodalom k\u00e9pvisel\u0151i ellen is fel kell venni\u00fck a harcot, az ellens\u00e9ges Poroszorsz\u00e1g \u00e9s a sz\u00f6vets\u00e9ges Habsburg Birodalom is keresztbe tesz a magyars\u00e1gnak, akik ez\u00e1ltal kett\u0151s birodalmi elnyom\u00e1snak vannak kit\u00e9ve.<\/p>\n\n\n\n

A Semmelweis<\/em> 1847-ben j\u00e1tsz\u00f3dik egy b\u00e9csi klinik\u00e1n, amint a c\u00edmszerepl\u0151 a gyermek\u00e1gyi l\u00e1z ellen k\u00fczd, hogy szem\u00fcnk el\u0151tt v\u00e1ljon az any\u00e1k megment\u0151j\u00e9v\u00e9. Ebben azonban nem csak a korabeli orvostudom\u00e1ny fejletlens\u00e9ge \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i nemt\u00f6r\u0151d\u00f6ms\u00e9ge akad\u00e1lyozza, hanem az a puszta t\u00e9ny is, hogy m\u00edg a k\u00f3rh\u00e1z igazgat\u00f3ja osztr\u00e1k, Semmelweis Ign\u00e1c magyar. Johann Klein ugyanis nemcsak hi\u00fa, aki saj\u00e1t t\u00e9ved\u00e9s\u00e9t \u00e9s hib\u00e1j\u00e1t k\u00e9ptelen lenne beismerni, hanem klinik\u00e1j\u00e1n egyfajta \u201emagyarelleness\u00e9g\u201d is kialakul, ugyanis mivel a sz\u00e1m\u00e1ra probl\u00e9m\u00e1s orvos magyar, a t\u00f6bbi magyar orvost is retorzi\u00f3 \u00e9ri. Pedig \u0151k azok, akik t\u00e1mogatj\u00e1k a c\u00edmszerepl\u0151t az \u00faj\u00edt\u00f3 \u2013 \u00e9letment\u0151 \u2013 szeml\u00e9letben, m\u00edg az osztr\u00e1k orvosok szervilizmusukb\u00f3l \u00e9s \u00f6ntelts\u00e9g\u00fckb\u0151l kifoly\u00f3lag h\u00e1tr\u00e1ltatj\u00e1k a folyamatot, ezzel m\u00e9g t\u00f6bb hal\u00e1lesetet okozva. A filmben teh\u00e1t az osztr\u00e1k orvosok \u2013 f\u0151leg Klein \u2013, azaz a Habsburg Birodalom k\u00e9pvisel\u0151i v\u00e1lnak antagonist\u00e1kk\u00e1, akik akad\u00e1lyozz\u00e1k az ellensz\u00e9lben is k\u00fczd\u0151 magyarokat.<\/p>\n\n\n\n

A Most vagy soha!<\/em> c\u00edm\u0171 film kapcsol\u00f3d\u00e1sa a hivatalos eml\u00e9kezetpolitik\u00e1hoz \u00e9s a korm\u00e1nyzati narrat\u00edv\u00e1hoz a legszembet\u0171n\u0151bb \u2013 m\u00e1r csak az egyik alkot\u00f3 r\u00e9v\u00e9n is, aki v\u00e1llaltan korm\u00e1nyp\u00e1rti megmond\u00f3emberk\u00e9nt tev\u00e9kenykedik. A film egy eleve jelent\u0151s \u00e9s kanoniz\u00e1lt t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyt dolgoz fel, jeles\u00fcl az 1848-as szabads\u00e1gharc kirobban\u00e1s\u00e1t, a m\u00e1rcius 15-i t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket jelent\u0151sen dramatiz\u00e1lva \u00e9s fikci\u00f3s elemekkel d\u00fas\u00edtva. Mag\u00e1b\u00f3l a film t\u00e9m\u00e1j\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkezik, hogy nemcsak utal\u00e1s szintj\u00e9n, hanem teljes m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9s direkten a Habsburg Birodalom testes\u00edti meg az elnyom\u00f3 hatalmat, illetve annak k\u00e9pvisel\u0151i adj\u00e1k a film antagonist\u00e1it. A legink\u00e1bb karakterk\u00e9nt \u2013 \u00e9s nem csak d\u00edszletk\u00e9nt \u2013 \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 ellenl\u00e1bas egy Farkasch nevezet\u0171, az alkot\u00f3k \u00e1ltal kital\u00e1lt fikt\u00edv titkos \u00fcgyn\u00f6k, aki szem\u00e9lyesen lohol h\u0151seink nyom\u00e1ban, hogy von Lederer parancs\u00e1ra szabot\u00e1lja a felkel\u00e9st. A cselekm\u00e9ny sor\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e1rul\u00f3nak nevezik Farkascht, \u00e9s mint kider\u00fcl, egy olyan emberr\u0151l van sz\u00f3, akinek nem volt semmije, az elnyom\u00f3 hatalomnak k\u00f6sz\u00f6nhet mindent, \u00edgy b\u00fcszk\u00e9n szolg\u00e1lja a g\u00e9pezetet, hi\u00e1ba ront ezzel saj\u00e1t nemzet\u00e9nek \u00e9s honfit\u00e1rsainak a sors\u00e1n. Ezzel a film nem puszt\u00e1n az \u201eidegen\u201d, magyar f\u00fcggetlens\u00e9get tipr\u00f3 birodalmat \u00e1br\u00e1zolja a negat\u00edv oldalon, hanem a nemzetb\u0151l kiszakadt, a birodalmat szolg\u00e1l\u00f3 nemzetellens\u00e9gg\u00e9 lett egy\u00e9neket is, ezzel szint\u00e9n megfelelve az eml\u00e9kezetpolitik\u00e1nak, amely term\u00e9szetesen r\u00edmel az aktu\u00e1lis k\u00fcl- \u00e9s belpolitik\u00e1t \u00e9rint\u0151 retorik\u00e1ra is.<\/p>\n\n\n\n

Megl\u00e1t\u00e1som szerint a fent r\u00f6viden ismertetett cselekm\u00e9nyelemek \u00e9s karakterek egy\u00e9rtelm\u0171en beleillenek abba a m\u00faltra vonatkoz\u00f3 diskurzusba, amelyet Romsics \u201epopulista eml\u00e9kezetnek\u201d nevez.<\/p>\n\n\n\n

\u00cdr\u00e1somban a kort\u00e1rs magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi film \u00e9s a hivatalos eml\u00e9kezetpolitika viszony\u00e1t vizsg\u00e1ltam. Ehhez r\u00f6viden \u00e1ttekintettem a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni t\u00f6rt\u00e9nelmi filmes jelens\u00e9geket, trendeket, kiemelve, hogy az elm\u00falt tizen\u00f6t \u00e9vben a m\u00falt id\u0151ben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 magyar j\u00e1t\u00e9kfilmek jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1son estek \u00e1t, amely v\u00e1ltoz\u00e1s \u2013 egyel\u0151re \u2013 az elm\u00falt \u00f6t \u00e9vben, a Nemzeti Filmint\u00e9zet \u00e1ltal gy\u00e1rtott nagy k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s\u0171 filmekben tet\u0151z\u00f6tt. E mellett Romsics Ign\u00e1c \u00e9s Romsics Gergely nyom\u00e1n v\u00e1zlatosan ismertettem a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni eml\u00e9kezetpolitikai v\u00e1ltoz\u00e1sokat, kiemelt figyelemmel az elm\u00falt t\u00edz \u00e9vre. Ezen \u00e9s a filmipari v\u00e1ltoz\u00e1sok id\u0151beli egybev\u00e1g\u00e1sa, a feldolgozott korszakok \u00e9s t\u00e9m\u00e1k l\u00e1tsz\u00f3lag az eml\u00e9kezetpolitikai v\u00e1ltoz\u00e1soknak megfelel\u0151 \u00e1talakul\u00e1sa v\u00e9gett amellett \u00e9rveltem, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi filmek \u00e1talakul\u00e1sa, illetve a filmekben megjelen\u0151 eml\u00e9kezet \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozhat\u00f3 az eml\u00e9kezetpolitik\u00e1val. Ehhez \u00e1ttekintettem a feldolgozott korszakok gyakoris\u00e1g\u00e1t \u00e9s az abban bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1st, a filmek k\u00f6z\u00f6tt elosztott t\u00e1mogat\u00e1sok ar\u00e1ny\u00e1t, valamint az ut\u00f3bbi \u00e9vek egyes filmjeinek konkr\u00e9t elemeit, \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t. Ezek alapj\u00e1n pedig megl\u00e1t\u00e1som szerint \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben kijelenthet\u0151, hogy a filmek sz\u00e1m\u00e1nak v\u00e1ltoz\u00e1sa, a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s eloszt\u00e1s\u00e1nak ar\u00e1nytalans\u00e1ga, illetve az egyes filmek cselekm\u00e9nye \u00e9s \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3dja alapj\u00e1n az elm\u00falt p\u00e1r \u00e9vben bek\u00f6vetkezett \u00e1talakul\u00e1s a magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi filmek ter\u00e9n \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutat a hivatalos eml\u00e9kezetpolitika \u00e1talakul\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A t\u00f6rt\u00e9nelmi filmek legf\u0151bb szociokultur\u00e1lis funkci\u00f3j\u00e1nak tekinthet\u0151 a m\u00falttal val\u00f3 szemben\u00e9z\u00e9s \u00e9s ez\u00e1ltal a trauma-feldolgoz\u00e1s, a k\u00f6z\u00f6s (nemzeti) identit\u00e1s \u00e9s m\u00edtosz megteremt\u00e9s\u00e9re tett k\u00eds\u00e9rlet, illetve a t\u00e1rsadalmi folyamatok \u2013 teh\u00e1t egy adott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g m\u00falthoz val\u00f3 viszonyainak a v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak \u2013 t\u00fckr\u00f6z\u00e9se, azaz tekinthet\u00fcnk ezen alkot\u00e1sokra mint a t\u00e1rsadalmi eml\u00e9kezet hordoz\u00f3ira. Mindezzel […]<\/p>\n","protected":false},"author":22,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"class_list":["post-720","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/720","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/users\/22"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=720"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/720\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":743,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/720\/revisions\/743"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=720"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}