{"id":736,"date":"2025-10-23T08:00:58","date_gmt":"2025-10-23T08:00:58","guid":{"rendered":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/?page_id=736"},"modified":"2025-10-23T08:00:59","modified_gmt":"2025-10-23T08:00:59","slug":"a-kave-utja","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/a-kave-utja\/","title":{"rendered":"A k\u00e1v\u00e9 \u00fatja"},"content":{"rendered":"\n

A hiperakt\u00edv kecsk\u00e9kt\u0151l a glob\u00e1lis f\u00fcgg\u0151s\u00e9gig<\/strong><\/p>\n\n\n

Vogel D\u00e1vid<\/div>\n\n\n

Egy hangulatos k\u00e1v\u00e9z\u00f3ban \u00fclve a kolumbiai Santa Mart\u00e1ban \u2013 eg\u00e9szen pontosan D\u00e9l-Amerika <\/strong>m\u00e1sodik legr\u00e9gebben alap\u00edtott p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek<\/strong><\/a> (1534) jelenlegi sz\u00e9khely\u00e9n, az 1766\u20131769 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt Szent M\u00e1rta Sz\u00e9kesegyh\u00e1z \u00e9p\u00fclet\u00e9ben \u2013 az \u00e9lm\u00e9ny \u00f6nmag\u00e1ban is k\u00fcl\u00f6nleges, azonban j\u00fanius 27-\u00e9n tal\u00e1n m\u00e9g k\u00fcl\u00f6nlegesebb: Kolumbia ezen a napon \u00fcnnepli a <\/strong>K\u00e1v\u00e9 Nemzeti Napj\u00e1<\/em><\/strong>t. A remek k\u00e1v\u00e9, a hely \u00e9s az aprop\u00f3 hirtelen elgondolkodtat: hogyan is h\u00f3d\u00edtott\u00e1k meg ezek a kis bogy\u00f3k a vil\u00e1got, hogyan befoly\u00e1solj\u00e1k az\u00f3ta mindennapi \u00e9let\u00fcnket, \u00e9s mindez hogyan v\u00e1ltozhat meg a nem is annyira t\u00e1voli j\u00f6v\u0151ben.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6zismert legenda szerint a kilencedik sz\u00e1zadban egy eti\u00f3p kecskep\u00e1sztor, Kaldi \u00e9szrevette, hogy kecsk\u00e9i hiperakt\u00edvakk\u00e1 v\u00e1ltak, miut\u00e1n v\u00f6r\u00f6s bogy\u00f3kat ettek, ez\u00e9rt maga is k\u00eds\u00e9rletezni kezdett a cserje gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9vel. Az els\u0151 \u201cf\u0151zet\u201d<\/a> azonban \u00e9vsz\u00e1zadokat v\u00e1ratott mag\u00e1ra: csak az 1400-as \u00e9vekben Jemenben, Muhammad ibn Sa<\/em>\u02bf<\/em>id al\u2011Dhabhani<\/em>, Aden muftij\u00e1nak jelent\u0151s k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, \u00e9s kezdetben f\u0151k\u00e9nt sz\u00fafi vall\u00e1si szertart\u00e1sokban haszn\u00e1lt\u00e1k a k\u00e1v\u00e9t, seg\u00edtve a r\u00e9sztvev\u0151ket abban, hogy \u00e9bren tudjanak maradni \u00e9s \u00f6sszpontos\u00edtani tudjanak eg\u00e9sz \u00e9jszak\u00e1s medit\u00e1ci\u00f3ik \u00e9s cerem\u00f3ni\u00e1ik alkalm\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n

Jemenb\u0151l azt\u00e1n a globaliz\u00e1ci\u00f3 egyengette a k\u00e1v\u00e9 \u00fatj\u00e1t tov\u00e1bbi ter\u00fcletek megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s val\u00f3di vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 alap\u00e9lelmiszerr\u00e9 v\u00e1l\u00e1shoz. A Mekk\u00e1n, Kair\u00f3n \u00e9s Isztambulon \u00e1thalad\u00f3 kereskedelmi \u00fatvonalak, majd a zar\u00e1ndokok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a k\u00e1v\u00e9 Perzsi\u00e1ban terjedt el, ahol megjelentek az els\u0151 k\u00e1v\u00e9h\u00e1zak<\/a>, az \u00fagynevezett qahveh khaneh<\/em>-k. A k\u00e1v\u00e9z\u00f3k gyorsan n\u00e9pszer\u0171 helyekk\u00e9 v\u00e1ltak az \u00e9rtelmis\u00e9giek \u00e9s az elit k\u00f6r\u00e9ben, \u00e9s hamar jelent\u0151s bev\u00e9teli forr\u00e1ss\u00e1 v\u00e1ltak. A jemeni keresked\u0151k pedig mindent megtettek monop\u00f3liumuk v\u00e9delm\u00e9ben. F\u0151zt\u00e9k vagy sz\u00e1r\u00edtott\u00e1k a k\u00e1v\u00e9babot, betiltott\u00e1k az \u00e9l\u0151 n\u00f6v\u00e9nyek kivitel\u00e9t, \u00e9s szigor\u00faan ellen\u0151rizt\u00e9k a v\u00f6r\u00f6s-tengeri kereskedelmi \u00fatvonalakat. E kereskedelem k\u00f6zpontja Sana’a f\u0151 kik\u00f6t\u0151je, Mokha\/Mocha volt, innen ered a ma is haszn\u00e1latos mokka<\/em> elnevez\u00e9s, amely a Jemenben termesztett, term\u00e9szetes csokol\u00e1d\u00e9\u00edz\u0171 k\u00e1v\u00e9babot jel\u00f6li.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00e1v\u00e9 foly\u00e9kony arany volt: aki a termel\u00e9st kontroll\u00e1lta, az szerezte meg a profitot. L\u00e1tva ezt, az eur\u00f3pai hatalmak is r\u00e9szesedni akartak a tort\u00e1b\u00f3l. Az els\u0151 l\u00e9p\u00e9st a hollandok tett\u00e9k meg 1616-ban, amikor Van den Broecke<\/em>, a VOC (Holland Kelet-indiai T\u00e1rsas\u00e1g) keresked\u0151je \u00e9s adminisztr\u00e1tora ellopta, majd Hollandi\u00e1ba csemp\u00e9szte a k\u00e1v\u00e9n\u00f6v\u00e9nyeket<\/a>. A leideni Botanikus Kert azonban nem volt alkalmas a k\u00e1v\u00e9termeszt\u00e9sre, a holland tud\u00f3soknak pedig \u00e9vtizedekbe telt megtal\u00e1lni a megfelel\u0151 \u00e9ghajlatot. V\u00e9g\u00fcl a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re tal\u00e1ltak r\u00e1 J\u00e1va sziget\u00e9re, ahol megalap\u00edtott\u00e1k az els\u0151 eur\u00f3pai \u201ek\u00e1v\u00e9gyarmatot\u201d.<\/p>\n\n\n\n

A franci\u00e1k k\u00f6vett\u00e9k a p\u00e9ld\u00e1t, amikor Gabriel-Mathieu Francois D’ceus de Clieu<\/em> gyalogs\u00e1gi sz\u00e1zados \u2013 Guadeloupe k\u00e9s\u0151bbi korm\u00e1nyz\u00f3ja \u2013 saj\u00e1t besz\u00e1mol\u00f3i szerint h\u00e1rom k\u00e1v\u00e9csemet\u00e9t vitt mag\u00e1val a p\u00e1rizsi Jardin royal des plantes<\/em>-b\u00f3l (amelyek Franciaorsz\u00e1gba szint\u00e9n Hollandi\u00e1b\u00f3l \u00e9rkeztek 1713-ban), \u00e9s sz\u00e1ll\u00edtotta el \u0151ket Martinique-ra 1720-ban. De Clieu sz\u00e1zados leveleiben nagy \u00e1t\u00e9l\u00e9ssel \u00edr tetteir\u0151l \u00e9s a kir\u00e1lynak tett szolg\u00e1lat\u00e1r\u00f3l, valamint arr\u00f3l, hogyan osztotta meg v\u00edzadagj\u00e1t<\/a> a n\u00f6v\u00e9nyekkel az utaz\u00e1s legnehezebb pillanataiban.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Gabriel de Clieu a k\u00e1v\u00e9n\u00f6v\u00e9nyeket \u00f6nt\u00f6zi az utaz\u00e1s sor\u00e1n (Forr\u00e1s: Wikicommons)<\/em><\/p>\n\n\n\n

Nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel azonban nem de Clieu volt az els\u0151, aki k\u00e1v\u00e9t hozott a r\u00e9gi\u00f3ba. \u00dajabb kutat\u00e1sok kor\u00e1bbi betelep\u00edt\u00e9seket mutattak ki Saint-Dominigue-on 1715-ben (akkor francia gyarmat, ma Haiti), valamint 1718-ban Holland Guyan\u00e1ban (ma Suriname).<\/p>\n\n\n\n

Amiben viszont biztosak lehet\u00fcnk, hogy a portug\u00e1loknak is volt saj\u00e1t, hasonl\u00f3k\u00e9ppen izgalmas kalandjuk n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb. 1727-ben Francisco de Melo Palheta<\/em> f\u0151t\u00f6rzsz\u00e1szl\u00f3s kapta a megb\u00edzat\u00e1st, hogy rendezzen egy f\u00f6ldvit\u00e1t Francia Guyana \u00e9s Holland Guyana k\u00f6z\u00f6tt, amikor Cayenne-ben tal\u00e1lkozott a korm\u00e1nyz\u00f3 feles\u00e9g\u00e9vel, Marie\u2011Claude de Vicq, dame d’Orvilliers-szel. A legenda szerint Palheta elb\u0171v\u00f6lte a korm\u00e1nyz\u00f3 feles\u00e9g\u00e9t<\/a>, aki az utols\u00f3 banketten egy csokrot aj\u00e1nd\u00e9kozott neki diszkr\u00e9ten, elrejtve benne azokat a k\u00e1v\u00e9csemet\u00e9ket, amelyek Braz\u00edlia j\u00f6v\u0151beli k\u00e1v\u00e9birodalm\u00e1nak alapj\u00e1t k\u00e9pezt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

Mindek\u00f6zben jogosan mer\u00fclhet fel a k\u00e9rd\u00e9s: hol voltak ez id\u0151 alatt a britek? Az els\u0151 londoni \u2013 \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egyben els\u0151 britanniai \u2013 k\u00e1v\u00e9h\u00e1zat a ma Horv\u00e1torsz\u00e1ghoz tartoz\u00f3 egykori Raguzai K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, v\u00e9lhet\u0151en g\u00f6r\u00f6g (egyes forr\u00e1sok szerint \u00f6rm\u00e9ny) nemzetis\u00e9g\u0171 Pasqua Ros\u00e9e<\/em> nyitotta meg 1652-ben<\/a>. Ros\u00e9e Daniel Edwards angol keresked\u0151 szolg\u00e1l\u00f3jak\u00e9nt dolgozott a Levantei T\u00e1rsas\u00e1gn\u00e1l Smyrn\u00e1ban (ma Izmir, T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g), az Oszm\u00e1n Birodalomban, ahol \u00e9vekig k\u00e9sz\u00edtett \u00e9s szolg\u00e1lt fel k\u00e1v\u00e9t. Londonba k\u00f6lt\u00f6zve Edwardsot egyre gyakrabban l\u00e1togatt\u00e1k k\u00e1v\u00e9kedvel\u0151 bar\u00e1tai, aki a terhess\u00e9 v\u00e1l\u00f3 helyzet rendez\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben \u2013 j\u00f3 \u00fczleti \u00e9rz\u00e9kkel \u2013 k\u00e1v\u00e9z\u00f3 nyit\u00e1sa mellett d\u00f6nt\u00f6tt, mivel azonban ezt a t\u00e1rsas\u00e1g szab\u00e1lyai miatt szem\u00e9lyesen nem tehette, Ros\u00e9e-t b\u00edzta meg, hogy nyisson egyet a Royal Exchange k\u00f6zel\u00e9ben. B\u00e1r ez a k\u00e1v\u00e9h\u00e1z elpusztult az 1666-os nagy londoni t\u0171zv\u00e9szben, a k\u00e1v\u00e9z\u00f3k \u2013 amelyeket gyakran \u201efill\u00e9res egyetemeknek<\/em>” (penny universities) neveztek, mivel egyetlen penny\u00e9rt ihatott az ember egy k\u00e1v\u00e9t, \u00e9s t\u00e1rsaloghattak, vitatkozhattak, cser\u00e9lhettek \u00f6tleteket \u00e9s tud\u00e1st \u2013 vir\u00e1goztak. M\u00e9g a neves biztos\u00edt\u00f3t\u00e1rsas\u00e1g, a Lloyd’s of London is saj\u00e1t k\u00e1v\u00e9z\u00f3t nyitott, mind\u00f6ssze 25 \u00e9v alatt pedig m\u00e1r t\u00f6bb mint 3000 k\u00e1v\u00e9h\u00e1z m\u0171k\u00f6d\u00f6tt eg\u00e9sz Angli\u00e1ban, k\u00f6z\u00fcl\u00fck t\u00f6bb sz\u00e1z Londonban.<\/p>\n\n\n\n

A gyorsan j\u00f6tt n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g azonban nem volt egy\u00f6ntet\u0171. 1674-ben l\u00e1tott napvil\u00e1got a \u201eN\u0151k pet\u00edci\u00f3ja a k\u00e1v\u00e9 ellen<\/em><\/a>\u201d, amely azzal v\u00e1dolta a f\u00e9rfiakat, hogy elhagyj\u00e1k a s\u00f6rt \u00e9s \u201eotthoni k\u00f6teless\u00e9geiket\u201d a k\u00e1v\u00e9h\u00e1zak kedv\u00e9\u00e9rt, mondv\u00e1n: \u201evajon melyik \u00e9rtelmes n\u0151 tudn\u00e1 t\u00fcrelemmel elviselni, hogy amikor… a n\u00e1sz\u00e1gyhoz k\u00f6zeledik, egy olyan f\u00e9rfit v\u00e1rva, aki lelkes \u00f6lel\u00e9sekkel v\u00e1laszolna v\u00e1gyainak hev\u00e9re, ehelyett csak egy csontokkal teli \u00e1gyat tal\u00e1ljon, \u00e9s egy haszontalan csontv\u00e1zat \u00f6leljen?<\/em>\u201d Egyes t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek szerint az \u00edr\u00e1s csak szat\u00edra volt, s\u0151t, tal\u00e1n f\u00e9rfiak \u00edrt\u00e1k. Az azonban tagadhatatlanul jelz\u00e9s\u00e9rt\u00e9k\u0171, hogy 1675 december\u00e9ben II. K\u00e1roly kir\u00e1lyi proklam\u00e1ci\u00f3t adott ki valamennyi k\u00e1v\u00e9h\u00e1z betilt\u00e1s\u00e1ra 1676. janu\u00e1r 10-t\u0151l kezd\u0151d\u0151en. Minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint att\u00f3l tarthatott, hogy a k\u00e1v\u00e9z\u00f3k t\u00fals\u00e1gosan befoly\u00e1sos helyekk\u00e9 v\u00e1ltak, h\u00edrek, pletyk\u00e1k, vit\u00e1k \u00e9s politikai diskurzus meleg\u00e1gy\u00e1v\u00e1, \u00e9s nem hagyhatta figyelmen k\u00edv\u00fcl szerep\u00fcket a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny alak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Az angol polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa \u00e9s apja kiv\u00e9gz\u00e9s\u00e9nek (1649) eml\u00e9ke is el\u00e9g eleven lehetett m\u00e9g, mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtized t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l. A k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny ellen\u00e1ll\u00e1sa azonban gyors volt \u00e9s heves. \u00cdr\u00f3k, keresked\u0151k, tisztvisel\u0151k \u00e9s politikai k\u00f6r\u00f6k tiltakoztak, \u00edgy mind\u00f6ssze 11 nappal k\u00e9s\u0151bb a kir\u00e1ly k\u00e9nytelen volt visszavonni a d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Nem sokkal ezut\u00e1n a Brit Kelet-indiai T\u00e1rsas\u00e1g \u2013 val\u00f3sz\u00edn\u0171leg minden id\u0151k legbefoly\u00e1sosabb v\u00e1llalata \u2013 is j\u00e1tszm\u00e1ba sz\u00e1llt, azonban nem tudta felvenni a versenyt a j\u00e1vai vagy brazil termel\u00e9si sz\u00e1mokkal, \u00edgy mindink\u00e1bb a tea fel\u00e9 fordult, amely v\u00e9g\u00fcl az 1700-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re felv\u00e1ltotta a k\u00e1v\u00e9t, \u00e9s a nemzeti identit\u00e1s szinonim\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt Angli\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

V\u00e9g\u00fcl, de nem utols\u00f3sorban hi\u00e1nyzik egy orsz\u00e1g, amir\u0151l eddig nem esett sz\u00f3, azonban er\u0151s k\u00e1v\u00e9kult\u00far\u00e1ja miatt megker\u00fclhetetlen: Olaszorsz\u00e1g. 1615-\u00f6s els\u0151 regisztr\u00e1lt sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1ny\u00e1val Velence lett Eur\u00f3pa egyik els\u0151 k\u00e1v\u00e9import\u00e1l\u00f3 k\u00f6zpontja, els\u0151 k\u00e1v\u00e9h\u00e1za pedig, a Caff\u00e8 Florian<\/em><\/a> 1720-ban nyitotta meg kapuit, \u00e9s m\u0171k\u00f6dik az\u00f3ta is folyamatosan. Olaszorsz\u00e1g azonban csak k\u00f6zel m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb, 1861-ben egyes\u00fclt \u00e9s mivel az olasz \u00e9ghajlat nem alkalmas k\u00e1v\u00e9termel\u00e9sre, a mediterr\u00e1n orsz\u00e1g r\u00e9szv\u00e9tele a gyarmatos\u00edt\u00e1sban pedig k\u00e9s\u0151i (\u00e9s k\u00e9r\u00e9sz\u00e9let\u0171) volt, nem volt val\u00f3di lehet\u0151s\u00e9ge k\u00e1v\u00e9termel\u0151 orsz\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lni.<\/p>\n\n\n\n

Tal\u00e1lm\u00e1nyok a vil\u00e1guralomhoz vezet\u0151 \u00faton<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Egy minden vall\u00e1s \u00e1ltal elfogadott, leg\u00e1lis stimul\u00e1l\u00f3 szer, ami r\u00e1ad\u00e1sul j\u00f6vedelmez\u0151 is a v\u00e1llalkoz\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra? A k\u00e1v\u00e9 gyorsan elterjedt szerte a vil\u00e1gon.<\/p>\n\n\n\n

E n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t sz\u00e1mos innov\u00e1ci\u00f3 form\u00e1lta az \u00e9vtizedek sor\u00e1n. A French press<\/em>t (cafeti\u00e8re) 1852-ben szabadalmaztatta Jacques-Victor Delforge \u00e9s Henri-Otto Mayer Franciaorsz\u00e1gban. 1884-ben Angelo Moriondo megalkotta az els\u0151 g\u0151zhajt\u00e1s\u00fa eszpressz\u00f3g\u00e9p<\/em><\/a>et, amelyet 17 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Luigi Bezzera t\u00f6k\u00e9letes\u00edtett. Az instant k\u00e1v\u00e9<\/em>t David Strang tal\u00e1lta fel \u00daj-Z\u00e9landon 1890-ben, t\u00f6bb mint egy \u00e9vtizeddel azel\u0151tt, hogy Satori Kato \u2013 egy chicag\u00f3i jap\u00e1n vegy\u00e9sz \u2013 hasonl\u00f3 \u00f6tletet mutatott volna be az 1901-es Pan-amerikai Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son; a vil\u00e1g megh\u00f3d\u00edt\u00e1sa azonban a Nestl\u00e9 (Nescaf\u00e9) 1938-as innov\u00e1ci\u00f3j\u00e1ig v\u00e1ratott mag\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

Tov\u00e1bbi \u00e1tt\u00f6r\u00e9sek k\u00f6z\u00e9 tartozik Melitta Bentz tal\u00e1lm\u00e1nya, a k\u00e1v\u00e9filter<\/em> (1908) \u00e9s Alfonso Bialetti mokka k\u00e1v\u00e9skann\u00e1<\/em><\/a>ja (1933) n\u00e9pszer\u0171bb nev\u00e9n \u201ekotyog\u00f3s k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u0151je\u201d, kifejezetten otthoni haszn\u00e1latra, t\u00f6bb kor\u00e1bbi hasonl\u00f3 m\u00f3dszer t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u00e9sek\u00e9nt. A k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t \u00e9vben a magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa (Francesco) Illy Ferenc k\u00e9t \u00fatt\u00f6r\u0151 tal\u00e1lm\u00e1nnyal form\u00e1lta \u00e1t a k\u00e1v\u00e9 vil\u00e1g\u00e1t. Megalkotta a nyom\u00e1s alatti v\u00e1kuumz\u00e1r\u00f3 rendszer<\/em>t, amelyben az oxig\u00e9nt nitrog\u00e9nnel helyettes\u00edtette, \u00edgy a k\u00e1v\u00e9 arom\u00e1ja \u00e9s frissess\u00e9ge hosszabb ideig meg\u0151rizhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt, s\u0151t a t\u00e1voli sz\u00e1ll\u00edt\u00e1st is lehet\u0151v\u00e9 tette. 1935-ben pedig bemutatta az Illett\u00e1<\/em>t, az els\u0151 modern automata eszpressz\u00f3g\u00e9pet, amely a g\u0151z helyett nyom\u00e1s alatti leveg\u0151vel pr\u00e9selte \u00e1t a forr\u00f3 vizet a k\u00e1v\u00e9n, tiszt\u00e1bb \u00e9s intenz\u00edvebb \u00edzkivonatot eredm\u00e9nyezve. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Giovanni Gaggia erre \u00e9p\u00edtve alkotta meg a ma is haszn\u00e1latos karos k\u00e1v\u00e9g\u00e9p<\/em>et (1938), amely m\u00e1r nagy v\u00edznyom\u00e1ssal k\u00e9sz\u00edtette az eszpressz\u00f3t, megaj\u00e1nd\u00e9kozva a vil\u00e1got a crema-r\u00e9teg \u00e9lm\u00e9ny\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n

Ezek a tal\u00e1lm\u00e1nyok alapjaiban v\u00e1ltoztatt\u00e1k meg a k\u00e1v\u00e9z\u00e1st, \u00e9s nagyban hozz\u00e1j\u00e1rultak ahhoz, hogy a k\u00e1v\u00e9 t\u00f6bb legyen puszta napi italn\u00e1l \u2013 egyfajta \u00e9letst\u00edluss\u00e1, kultussz\u00e1 \u00e9s gyakran meglehet\u0151sen k\u00f6lts\u00e9ges ritu\u00e1l\u00e9v\u00e1 v\u00e1ljon. A nyugati popkult\u00fara \u2013 a sl\u00e1gerek, filmek, rekl\u00e1mok \u2013 szint\u00e9n kulcsszerepet j\u00e1tszottak a k\u00e1v\u00e9kult\u00fara form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, s egyben a k\u00e1v\u00e9fogyaszt\u00e1s n\u00f6vel\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

Az elm\u00falt 100 \u00e9vben a k\u00e1v\u00e9 n\u00e9pszer\u0171 italb\u00f3l val\u00f3ban glob\u00e1lis \u00e9lvezeti cikk\u00e9 fejl\u0151d\u00f6tt. Az 1920-as \u00e9vekben a glob\u00e1lis k\u00e1v\u00e9termel\u00e9s \u00e9vi 20\u201325 milli\u00f3 zs\u00e1k (egyenk\u00e9nt 60 kg) k\u00f6r\u00fcl mozgott, nagyj\u00e1b\u00f3l 80%-os brazil r\u00e9szesed\u00e9ssel, f\u0151k\u00e9nt az amerikai \u00e9s eur\u00f3pai piacokat ell\u00e1tva. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00e9vtizedek azonban gyors fogyaszt\u00e1sn\u00f6veked\u00e9st hoztak: az 1950-es \u00e9vekben a termel\u00e9s m\u00e1r a 40 milli\u00f3 zs\u00e1kot k\u00f6zel\u00edtette \u00e9vente. A 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben a termeszt\u00e9s, feldolgoz\u00e1s \u00e9s logisztika technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9se \u2013 olyan termel\u0151 orsz\u00e1gok megjelen\u00e9s\u00e9vel egy\u00fctt, mint Kolumbia, Vietnam \u00e9s Eti\u00f3pia \u2013 n\u00f6velte mind a k\u00edn\u00e1latot, mind a fajt\u00e1k diverzit\u00e1s\u00e1t. A fogyaszt\u00e1s is globaliz\u00e1l\u00f3dott, gyorsan b\u0151v\u00fclve \u00c1zsi\u00e1ban, Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s az afrikai nagyv\u00e1rosokban.<\/p>\n\n\n\n

Az ezredfordul\u00f3ra a glob\u00e1lis k\u00e1v\u00e9fogyaszt\u00e1s meghaladta az \u00e9vi 100 milli\u00f3 zs\u00e1kot, ami k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl napi 1,72 milli\u00e1rd cs\u00e9sz\u00e9nek felel meg. A nemzetk\u00f6zi k\u00e1v\u00e9mozgalom utols\u00f3 hull\u00e1ma ezt fokozta tov\u00e1bb a speci\u00e1lis min\u0151s\u00e9g\u0171 k\u00e1v\u00e9babok, a nyomon k\u00f6vethet\u0151s\u00e9g, a fenntarthat\u00f3s\u00e1g \u00e9s az etikus beszerz\u00e9s ir\u00e1nti megn\u00f6vekedett \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel. Az ICO (Nemzetk\u00f6zi K\u00e1v\u00e9 Szervezet) legfrissebb adatai szerint az utols\u00f3 teljes \u201ek\u00e1v\u00e9\u00e9vben\u201d (okt\u00f3ber 1-t\u0151l szeptember 30-ig) a glob\u00e1lis k\u00e1v\u00e9fogyaszt\u00e1s el\u00e9rte a 178 milli\u00f3 zs\u00e1kot, ami majdnem 3 milli\u00e1rd (2,93 milli\u00e1rd) cs\u00e9sze naponta<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben a glob\u00e1lis k\u00e1v\u00e9termel\u00e9s- \u00e9s fogyaszt\u00e1s t\u00f6bb mint nyolcszoros\u00e1ra n\u0151tt az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadban, az iparosod\u00e1s, urbaniz\u00e1ci\u00f3, term\u00e9kinnov\u00e1ci\u00f3k, valamint a min\u0151s\u00e9g \u00e9s eredetis\u00e9g \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1ga ir\u00e1nti fogyaszt\u00f3i preferenci\u00e1k v\u00e1ltoz\u00e1sa \u00e1ltal megreform\u00e1lva. \u00c9s m\u00e9g mindig van t\u00e9r a n\u00f6veked\u00e9sre: a leggyorsabban n\u00f6vekv\u0151 piac, az \u00e1zsiai-csendes-\u00f3ce\u00e1ni r\u00e9gi\u00f3 \u00e9vi 5%-os b\u0151v\u00fcl\u00e9st mutat, azonban Afrika \u00e9s a K\u00f6zel-Kelet is nagy potenci\u00e1llal rendelkez\u0151 r\u00e9gi\u00f3k, egyr\u00e9szt mivel m\u00e9g \u201e\u00e9retlen piacok”, m\u00e1sr\u00e9szt a gyors urbaniz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az emelked\u0151 j\u00f6vedelmek miatt. El\u0151rejelz\u00e9sek szerint 2050-re a k\u00e1v\u00e9 ir\u00e1nti kereslet el\u00e9rheti a 300 milli\u00f3 zs\u00e1kot, azaz az elk\u00e9peszt\u0151 napi 5 milli\u00e1rd cs\u00e9sz\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

K\u00e1v\u00e9zacc … \u00e9s a j\u00f6v\u0151 <\/strong><\/p>\n\n\n\n

A helyzet azonban nem ilyen egyszer\u0171. Nem csak a n\u00f6vekv\u0151 sz\u00e1m\u00fa \u201eetikus k\u00e1v\u00e9iv\u00f3” kezdett el figyelmet ford\u00edtani arra, hol \u00e9s hogyan termelt\u00e9k a k\u00e1v\u00e9t, hanem a k\u00e1v\u00e9ipar egyes szerepl\u0151i is besz\u00e9lni kezdtek a v\u00e1ltoz\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9r\u0151l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcleteken. Az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s<\/a> \u2013 a n\u00f6vekv\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet \u00e9s bizonytalan csapad\u00e9k \u2013 m\u00e1r el is kezdte \u00e1tform\u00e1lni a hagyom\u00e1nyos k\u00e1v\u00e9term\u0151 r\u00e9gi\u00f3kat, \u00e9s a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben jelent\u0151s zsugorod\u00e1st okozhat a k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s d\u00e9l-amerikai arabica-term\u0151 ter\u00fcleteken, mik\u00f6zben seg\u00edti a k\u00e1rtev\u0151k \u00e9s betegs\u00e9gek elterjed\u00e9s\u00e9t az \u00fcltetv\u00e9nyek egyre nagyobb r\u00e9sz\u00e9n. Ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok arra k\u00e9nyszer\u00edtik a k\u00e1v\u00e9termel\u0151ket, hogy magasabb tengerszinti r\u00e9gi\u00f3kba k\u00f6lt\u00f6zzenek, ami gyakran tov\u00e1bbi erd\u0151irt\u00e1shoz \u00e9s nagyobb \u00f6kol\u00f3giai l\u00e1bnyomhoz vezet. A helyzet kezel\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben m\u00e1r el is kezd\u0151dtek a kutat\u00e1sok \u00e9s k\u00eds\u00e9rletek, \u00faj h\u0151-, sz\u00e1razs\u00e1g- \u00e9s betegs\u00e9g-ellen\u00e1ll\u00f3bb fajt\u00e1k megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, hogy a termel\u0151i oldal l\u00e9p\u00e9st tudjon tartani a kereslettel, \u00e9s a v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekkel.<\/p>\n\n\n\n

Mind\u00f6ssze egy-k\u00e9t gener\u00e1ci\u00f3 alatt nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel sok minden meg fog v\u00e1ltozni a k\u00e1v\u00e9iparban \u00e9s a k\u00e1v\u00e9 fogyaszt\u00e1si szok\u00e1sainkban: \u00faj fajt\u00e1k jelennek meg, \u00faj orsz\u00e1gok t\u0171nnek fel a k\u00e1v\u00e9termel\u0151i t\u00e9rk\u00e9pen, a technol\u00f3gia pedig minden bizonnyal \u00e1t fogja alak\u00edtani, hogyan f\u0151zz\u00fck \u00e9s \u00e9lvezz\u00fck kedvenc feket\u00e9nket. De mint tudjuk, a k\u00e1v\u00e9 t\u00fal\u00e9l: betiltott\u00e1k, \u00e1tkozt\u00e1k, csemp\u00e9szt\u00e9k, el\u00e9gett\u00e9k, a k\u00e1v\u00e9 azonban vel\u00fcnk maradt legy\u0151zhetetlen\u00fcl, milli\u00e1rdok napi ritu\u00e1l\u00e9jak\u00e9nt.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A hiperakt\u00edv kecsk\u00e9kt\u0151l a glob\u00e1lis f\u00fcgg\u0151s\u00e9gig Egy hangulatos k\u00e1v\u00e9z\u00f3ban \u00fclve a kolumbiai Santa Mart\u00e1ban \u2013 eg\u00e9szen pontosan D\u00e9l-Amerika m\u00e1sodik legr\u00e9gebben alap\u00edtott p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek (1534) jelenlegi sz\u00e9khely\u00e9n, az 1766\u20131769 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt Szent M\u00e1rta Sz\u00e9kesegyh\u00e1z \u00e9p\u00fclet\u00e9ben \u2013 az \u00e9lm\u00e9ny \u00f6nmag\u00e1ban is k\u00fcl\u00f6nleges, azonban j\u00fanius 27-\u00e9n tal\u00e1n m\u00e9g k\u00fcl\u00f6nlegesebb: Kolumbia ezen a napon \u00fcnnepli […]<\/p>\n","protected":false},"author":23,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"class_list":["post-736","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/736","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/users\/23"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=736"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/736\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":738,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/736\/revisions\/738"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=736"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}