{"id":783,"date":"2025-12-16T18:40:23","date_gmt":"2025-12-16T18:40:23","guid":{"rendered":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/?page_id=783"},"modified":"2026-04-24T05:44:22","modified_gmt":"2026-04-24T05:44:22","slug":"a-demokracia-megujitasa","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/a-demokracia-megujitasa\/","title":{"rendered":"A demokr\u00e1cia meg\u00faj\u00edt\u00e1sa"},"content":{"rendered":"<div class=\"wp-block-post-author\"><div class=\"wp-block-post-author__content\"><p class=\"wp-block-post-author__name\"><a href=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/author\/drt\/\" target=\"_self\">Dr. Dezse Tivadar<\/a><\/p><p class=\"wp-block-post-author__bio\">Tudom\u00e1nyos \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, az Egzakt f\u0151szerkeszt\u0151je.\r\n\u00c9rdekl\u0151d\u00e9si ter\u00fclete: t\u00f6rt\u00e9nelem, civiliz\u00e1ci\u00f3k \u00f6sszeoml\u00e1sa, tudat\u00e1llapotok.\r\n\r\nA Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia K\u00f6ztest\u00fclete \u00e9s a M\u00daOSz tagja.<\/p><\/div><\/div>\n\n<div class=\"wp-block-post-date\"><time datetime=\"2025-12-16T18:40:23+00:00\">2025. dec. 16.<\/time><\/div>\n\n\n<hr class=\"wp-block-separator has-alpha-channel-opacity\"\/>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Felm\u00e9r\u00e9sek szerint a demokr\u00e1cia olyan, mint a vil\u00e1gb\u00e9ke: v\u00e1gyunk r\u00e1, de nem hisz\u00fcnk benne. A demokr\u00e1cia meg\u00edt\u00e9l\u00e9se vil\u00e1gviszonylatban igen kedvez\u0151, m\u00e9gis gyakran hallani, hogy v\u00e1ls\u00e1gban van, kif\u00e1radt, nem m\u0171k\u00f6dik el\u00e9g j\u00f3l \u00e9s hat\u00e9konyan.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong><em>\u201cAz angol n\u00e9p szabadnak hiszi mag\u00e1t, de nagyon t\u00e9ved; csak a parlamenti v\u00e1laszt\u00e1sok idej\u00e9n szabad, s ezek befejezt\u00e9vel ism\u00e9t szolgas\u00e1gban \u00e9l.\u201d<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong><em>(Rousseau: A t\u00e1rsadalmi szerz\u0151d\u00e9s)<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A szabads\u00e1g \u00e9s a demokr\u00e1cia egym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban l\u00e9v\u0151 fogalmak &#8211; ahogyan a demokr\u00e1cia \u00e9s a v\u00e1laszt\u00e1sok fogalma is. Olyannyira, hogy a demokr\u00e1cia \u00e9s a v\u00e1laszt\u00e1s fogalmakat szinte egym\u00e1s szinonim\u00e1jak\u00e9nt haszn\u00e1ljuk. M\u00e9lyen hissz\u00fck, hogy nem l\u00e9tezhet demokr\u00e1cia szabad v\u00e1laszt\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl. Ha a demokr\u00e1cia int\u00e9zm\u00e9nyeiben, m\u0171k\u00f6dtet\u0151iben nem is hisz\u00fcnk, a v\u00e1laszt\u00e1sok\u00e9rt lelkesedik minden demokrata. Pedig val\u00f3j\u00e1ban a v\u00e1laszt\u00e1s nem elv\u00e1laszthatatlan alkot\u00f3eleme a demokr\u00e1ci\u00e1nak, csup\u00e1n egy m\u00f3dszer a m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9hez &#8211; egy idej\u00e9tm\u00falt m\u00f3dszer, ami nagyr\u00e9szt oka is a demokr\u00e1cia v\u00e1ls\u00e1g\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>A v\u00e1ls\u00e1g t\u00fcnetei<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A szakirodalom szerint a politikai rendszereknek <em>hat\u00e9konys\u00e1got \u00e9s legitimit\u00e1st<\/em> kell teremteni\u00fck: akkor hat\u00e9kony egy rendszer, ha gyorsan k\u00e9pes j\u00f3 d\u00f6nt\u00e9seket hozni, \u00e9s akkor legitim, ha ezeket a lakoss\u00e1g akcept\u00e1lja, elfogadja, mag\u00e1\u00e9nak \u00e9rzi. A hat\u00e9konys\u00e1g \u00e9s a legitimit\u00e1s k\u00e9nyes egyens\u00falya min\u0151s\u00edthet egy rendszert \u00f6nk\u00e9nyuralomnak, oligarchi\u00e1nak, diktat\u00far\u00e1nak, vagy anarchi\u00e1nak. A val\u00f3di demokr\u00e1ci\u00e1k a kett\u0151 egyens\u00faly\u00e1ra t\u00f6rekednek. M\u00e1ra mindk\u00e9t krit\u00e9rium kr\u00edzisben van.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A hat\u00e9konys\u00e1g kr\u00edzis\u00e9nek t\u00fcnetei k\u00f6z\u00fcl a legszembet\u0171n\u0151bb a tehetetlens\u00e9g. Ide sorolhat\u00f3ak az ar\u00e1nyos v\u00e1laszt\u00e1si rendszer\u0171 orsz\u00e1gok elh\u00faz\u00f3d\u00f3 koal\u00edci\u00f3s korm\u00e1nyalak\u00edt\u00e1sai, a korm\u00e1nyon l\u00e9v\u0151k f\u00e9lelme a v\u00e1laszt\u00f3i \u201cbossz\u00fat\u00f3l\u201d hogy lev\u00e1lthatj\u00e1k \u0151ket, \u00e9s ami \u00edgy a nagy\u00edv\u0171 t\u00e1rsadalmi reformok elod\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz vezet; a korm\u00e1nyzati d\u00f6nt\u00e9shozatal lass\u00fas\u00e1ga, \u00e9s a szoci\u00e1lis m\u00e9dia \u00e1ltal kik\u00e9nyszer\u00edtett folyamatos v\u00e1laszt\u00e1si hangulat.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A legitimit\u00e1s kr\u00edzis\u00e9nek f\u0151bb t\u00fcnetei \u00e9vtizedes viszonylatban: a v\u00e1laszt\u00e1si r\u00e9szv\u00e9tel cs\u00f6kken\u00e9se, a politikai p\u00e1rtok ki\u00fcresed\u00e9se, \u00e9s a v\u00e1laszt\u00f3i magatart\u00e1s kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1ga. A biztos szavaz\u00f3k sz\u00e1m\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9se j\u00f3l megfigyelhet\u0151 trend lett szinte minden nyugat-eur\u00f3pai orsz\u00e1gban \u00e9s az USA-ban is. A p\u00e1rtok tagjainak sz\u00e1ma sok orsz\u00e1gban megfelez\u0151d\u00f6tt. Ett\u0151l nem f\u00fcggetlen, hogy egyre t\u00f6bben vannak a bizonytalan, p\u00e1rtn\u00e9lk\u00fcli szavaz\u00f3k, akik sok helyen l\u00e9nyeg\u00e9ben eld\u00f6ntik a v\u00e1laszt\u00e1sokat: a politikusoknak \u0151ket kell \u00edg\u00e9reteikkel meggy\u0151zni\u00fck.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A demokr\u00e1cia v\u00e1ls\u00e1g\u00e1nak t\u00fcnetei k\u00f6z\u00f6tt meg kell eml\u00edteni a demokratikus nyilv\u00e1noss\u00e1g jelenkori drasztikus \u00e1talakul\u00e1s\u00e1t. A demokratikus nyilv\u00e1noss\u00e1g az a t\u00e9r, amely a t\u00f6megek (\u201cn\u00e9p\u201d, v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1r) \u00e9s a hatalom gyakorl\u00f3i (korm\u00e1ny, parlament) k\u00f6z\u00f6tt helyezkedik el \u00e9s egyszerre t\u00f6lthet be inform\u00e1ci\u00f3s \u00e9s hatalomellen\u0151rz\u0151 szerepet. Az \u00fajkori demokr\u00e1ci\u00e1k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben jellemz\u0151en a sajt\u00f3 t\u00f6lt\u00f6tte be ezt a szerepet: a XIX. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a nyomtatott \u00fajs\u00e1g, napjainkban legink\u00e1bb az \u00fan. k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia. A kereskedelmi m\u00e9dia t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9vel &#8211; mert ne legyenek ill\u00fazi\u00f3ink: a Facebook, Twitter, \u00e9s Tiktok ma ugyanolyan kereskedelmi m\u00e9dia, mint a Fox vagy a TV2 &#8211; a k\u00f6z\u00e9leti vit\u00e1k sz\u00ednvonala m\u00e9lypontra s\u00fcllyedt, \u00e1lland\u00f3 v\u00e1laszt\u00e1si hangulat alakult ki, a politika pedig k\u00f6z\u00e9leti szappanoper\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A fenti okok egy\u00fcttesen a demokr\u00e1cia kif\u00e1rad\u00e1si szindr\u00f3m\u00e1jak\u00e9nt ismertek a szakirodalomban, ami teret nyit a politikai kalandoroknak: a<em> technokrat\u00e1knak \u00e9s a populist\u00e1knak.<\/em><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A technokrat\u00e1k a hat\u00e9konys\u00e1g kr\u00edzis\u00e9re k\u00edn\u00e1lnak megold\u00e1st azzal, hogy ideol\u00f3gi\u00e1kon fel\u00fclemelkedve magasan k\u00e9pzett szak\u00e9rt\u0151kkel korm\u00e1nyoznak, struktur\u00e1lis \u00e9s gyakran n\u00e9pszer\u0171tlen reformokat hajtanak v\u00e9gre &#8211; v\u00e1ls\u00e1gokban l\u00e1thattunk ilyen korm\u00e1nyz\u00e1st sok orsz\u00e1gban, k\u00f6zt\u00fck haz\u00e1nkban is.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A populist\u00e1k a legitimit\u00e1s kr\u00edzis\u00e9re reag\u00e1lnak azzal, hogy \u00f6nmagukat \u201ca n\u00e9p egyszer\u0171 fiak\u00e9nt\u201d \u00e1ll\u00edtj\u00e1k be, a hatalmon l\u00e9v\u0151ket pedig a n\u00e9pt\u0151l elidegenedett z\u00e1rtk\u00f6r\u0171 elit tagjaik\u00e9nt. A populist\u00e1k politikai v\u00e1llalkoz\u00f3k, akik a hatalomhoz jut\u00e1st tov\u00e1bbi hatalomkoncentr\u00e1ci\u00f3ra, ellenfelei elhallgattat\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k, \u00e9s a demokr\u00e1ci\u00e1t a t\u00f6bbs\u00e9g diktat\u00far\u00e1jak\u00e9nt \u00e9rtelmezik.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Bel\u00e1that\u00f3, hogy a technokrat\u00e1k a t\u00f6bbs\u00e9gre, a populist\u00e1k a kisebbs\u00e9gekre, a kereskedelmi &#8211; benne a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi &#8211; m\u00e9dia pedig a nyilv\u00e1noss\u00e1gra n\u00e9zve jelent kih\u00edv\u00e1st. Szabad \u00e9s demokratikus nyilv\u00e1noss\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl a demokr\u00e1cia legfontosabbnak tekintett eleme: a v\u00e1laszt\u00e1sok szabads\u00e1ga is vesz\u00e9lybe ker\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>T\u00f6rt\u00e9neti el\u0151zm\u00e9nyek<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A v\u00e1laszt\u00e1s gondolata az \u00fajkori alkotm\u00e1nyos demokr\u00e1ci\u00e1k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben viszonylag \u00fajdons\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edt: a XVIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n az USA alkotm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1val \u00e9s a francia forradalommal jelent meg, \u00e9s a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n v\u00e1lt a nyugati vil\u00e1gban elterjedtt\u00e9 \u00e9s a Nyugat legfontosabb exportcikk\u00e9v\u00e9. A demokr\u00e1cia kif\u00e1rad\u00e1si szindr\u00f3m\u00e1ja, valamint a XXI. sz\u00e1zad elej\u00e9n felbukkant, k\u00f6zvetlen demokr\u00e1ci\u00e1t k\u00f6vetel\u0151 mozgalmai <em>(Occupy, Indignados) <\/em>felfedt\u00e9k, hogy a demokr\u00e1cia v\u00e1ls\u00e1ga nagyr\u00e9szt annak v\u00e1lasztott-m\u00f3dszer\u00e9nek: a v\u00e1laszt\u00e1soknak a k\u00f6vetkezm\u00e9nye.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A demokr\u00e1cia fogalm\u00e1t az \u00f3kori g\u00f6r\u00f6g\u00f6kt\u0151l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt\u00fck. Azonban a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k a v\u00e1laszt\u00e1s int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t oligarchikusnak tartott\u00e1k &#8211; a sorsol\u00e1st tartott\u00e1k demokratikusnak. Arisztotel\u00e9sz a vegyes m\u00f3dszer h\u00edve volt: szerinte a demokr\u00e1cia alapja a szabads\u00e1g, az pedig a vezet\u0151k \u00e9s vezetettek egym\u00e1st v\u00e1lt\u00f3 egyens\u00faly\u00e1n nyugszik. Az \u00f3kori Ath\u00e9nban a legt\u00f6bb korm\u00e1nyzati szerv tagjait sorsolt\u00e1k, csak n\u00e9h\u00e1ny, speci\u00e1lis szak\u00e9rtelmet ig\u00e9nyl\u0151 tiszts\u00e9get (pl. a hadvez\u00e9rit) t\u00f6lt\u00f6ttek be v\u00e1laszt\u00e1ssal. A sorsolt megb\u00edzat\u00e1sok jellemz\u0151en r\u00f6vid id\u0151re sz\u00f3ltak, \u00e9s k\u00e9tszer egym\u00e1s ut\u00e1n nem t\u00f6lthette be ugyanaz a szem\u00e9ly ugyanazt a tiszts\u00e9get. A sorsol\u00e1sos m\u00f3dszert m\u00e9g a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi R\u00f3m\u00e1ban is alkalmazt\u00e1k, majd a cs\u00e1sz\u00e1rkorral feled\u00e9sbe mer\u00fclt t\u00f6bb mint ezer \u00e9vre. Az it\u00e1liai v\u00e1ros\u00e1llamok kezdt\u00e9k \u00fajra felfedezni az 1200-as \u00e9vekben &#8211; Bologna, Vicenza, \u00e9s Pisa ut\u00e1n Firenz\u00e9ben \u00e9s Velenc\u00e9ben fejlesztett\u00e9k tov\u00e1bb, \u00e9s alkalmazt\u00e1k t\u00f6bb mint 500 \u00e9ven kereszt\u00fcl. Velenc\u00e9ben a d\u00f3zs\u00e9t egy meglehet\u0151sen \u00f6sszetett, t\u00f6bb l\u00e9pcs\u0151s, a sorsol\u00e1st \u00e9s a v\u00e1laszt\u00e1st is alkalmaz\u00f3 m\u00f3dszerrel v\u00e1lasztott\u00e1k ki, Firenz\u00e9ben pedig szinte minden korm\u00e1nyzati tiszts\u00e9get sorsoltak. A k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkor-kora \u00fajkor politikailag legstabilabb \u00e1llamai teh\u00e1t az eredeti g\u00f6r\u00f6g fogalom szerint is demokratikusan m\u0171k\u00f6dtek, amit a sorsol\u00e1sos m\u00f3dszernek k\u00f6sz\u00f6nhettek: az \u00f6nk\u00e9nt jelentkez\u0151k k\u00f6z\u00fcl t\u00f6rt\u00e9n\u0151 sorsol\u00e1s egyszerre biztos\u00edtotta a legitimit\u00e1st \u00e9s a hat\u00e9konys\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A felvil\u00e1gosod\u00e1s kor\u00e1nak legnevesebb gondolkod\u00f3i, mint Rousseau, Diderot, vagy Montesquieu egyar\u00e1nt \u00fagy v\u00e9lekedtek, hogy a v\u00e1laszt\u00e1sok t\u00falzottan elitista karakter\u0171ek \u00e9s arisztokr\u00e1ci\u00e1t hoznak l\u00e9tre, a val\u00f3di demokr\u00e1ci\u00e1ban a tiszts\u00e9geket sorsolni kell, mert azok nem kit\u00fcntet\u00e9sek, hanem s\u00falyos teher annak, aki bet\u00f6lti azt. Sz\u00e1mukra ide\u00e1lisnak a k\u00e9t m\u00f3dszer vegyes alkalmaz\u00e1sa t\u0171nt, ahol a v\u00e9letlenszer\u0171s\u00e9g \u00e9s a szak\u00e9rtelem egyar\u00e1nt fontos szerepet j\u00e1tszik egy tiszts\u00e9g bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9n\u00e9l.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">B\u00e1r a felvil\u00e1gosod\u00e1s k\u00e9t legjelent\u0151sebb jogfiloz\u00f3fiai m\u0171ve, a <em>T\u00f6rv\u00e9nyek szellem\u00e9r\u0151l (1748) \u00e9s a T\u00e1rsadalmi szerz\u0151d\u00e9s (1762) <\/em>is a sorsol\u00e1sos m\u00f3dszert tartotta a demokr\u00e1cia alapj\u00e1nak, a 18. sz\u00e1zad v\u00e9gi alkotm\u00e1nyoz\u00e1si folyamatokban sem Amerik\u00e1ban, sem Franciaorsz\u00e1gban nem jelent meg ez a gondolat. Mindk\u00e9t orsz\u00e1gban a kinyilv\u00e1n\u00edtott sz\u00e1nd\u00e9k a demokratikus k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g l\u00e9trehoz\u00e1sa volt, ahol minden hatalom a n\u00e9p\u00e9, akik azonban v\u00e1lasztott k\u00e9pvisel\u0151ik \u00fatj\u00e1n gyakorolj\u00e1k a hatalmukat. Mi\u00e9rt nem a sorsol\u00e1sos m\u00f3dszer mellett d\u00f6nt\u00f6ttek? Azt gondolhatjuk, hogy ennek praktikus okai voltak: Franciaorsz\u00e1g \u00e9s az alap\u00edt\u00f3 amerikai \u00e1llamok is nagy ter\u00fclet\u0171ek voltak, ahol neh\u00e9z lett volna a sorsol\u00e1st kivitelezni, r\u00e1ad\u00e1sul pontos n\u00e9pess\u00e9g-nyilv\u00e1ntart\u00e1s sem volt a reprezentat\u00edv mintav\u00e9telhez. Azonban az igazs\u00e1g az, hogy az alap\u00edt\u00f3 aty\u00e1k \u00e9s a francia alkotm\u00e1nyoz\u00f3k is tudatosan d\u00f6nt\u00f6ttek a v\u00e1laszt\u00e1sok mellett: szavak szintj\u00e9n elismert\u00e9k a n\u00e9p hatalm\u00e1t, a gyakorlatban viszont maguknak akart\u00e1k azt. Jog\u00e1szok, bank\u00e1rok, birtokosok, Amerik\u00e1ban \u00fcltetv\u00e9nyesek \u00e9s rabszolgatart\u00f3k is voltak, akiknek nem volt komoly sz\u00e1nd\u00e9kuk a nincsteleneknek, n\u0151knek, feket\u00e9knek, rabszolg\u00e1knak val\u00f3di hatalmat adni. Helyette \u00edgy gondolkodtak: ami kell, az a \u201c<em>term\u00e9szetes arisztokr\u00e1cia, amely az er\u00e9nyen \u00e9s a tehets\u00e9gen alapszik\u201d (Thomas Jefferson); \u201cKiket v\u00e1laszthat a n\u00e9p? Minden olyan \u00e1llampolg\u00e1rt, aki haz\u00e1ja megbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9re \u00e9s bizalm\u00e1ra \u00e9rdemes\u201d (James Madison); a c\u00e9l az, hogy \u201ca t\u00f6bbs\u00e9g a b\u00f6lcsek \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3ak kisebbs\u00e9g\u00e9re ruh\u00e1zza \u00e1t a hatalm\u00e1t\u201d (John Adams).<\/em><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ezek az \u201calap\u00edt\u00f3 aty\u00e1k\u201d gondolatai. A \u201cb\u00f6lcsek \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3ak kisebbs\u00e9ge\u201d, a \u201cterm\u00e9szetes arisztokr\u00e1cia\u201d &#8211; az \u00e9rdemesek \u00e9s alattval\u00f3k t\u00e1rsadalma nagyon messze \u00e1ll az eredeti, arisztotel\u00e9szi demokratikus eszm\u00e9t\u0151l. A francia \u00e9s az amerikai forradalom ler\u00e1zta az uralkod\u00f3 ig\u00e1j\u00e1t, \u00e9s az \u00f6r\u00f6kletes arisztokr\u00e1cia helyett v\u00e1lasztott arisztokr\u00e1ci\u00e1t hozott l\u00e9tre. Az isteni vagy sz\u00fclet\u00e9si el\u0151jogok hely\u00e9be a v\u00e1laszt\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nye l\u00e9pett, ami sosem volt demokratikus eszk\u00f6z. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadokban a demokratikus k\u00fczdelmek a szavaz\u00e1si jogok kiterjeszt\u00e9s\u00e9\u00e9rt folytak, nem pedig az int\u00e9zm\u00e9nyrendszer \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt vagy a val\u00f3di demokratikus n\u00e9pk\u00e9pviselet\u00e9rt. A v\u00e1laszt\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt a n\u00e9p ma is szolgas\u00e1gban \u00e9l.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>A megold\u00e1s: deliberat\u00edv demokr\u00e1cia<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A jelenkori demokr\u00e1cia teh\u00e1t v\u00e1ls\u00e1gban van, amelynek legf\u0151bb oka a v\u00e1laszt\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nye. A politikusok r\u00f6vidt\u00e1v\u00fa szeml\u00e9let\u00e9t, permanens, \u00e1lland\u00f3sult megfelel\u00e9si k\u00e9nyszer\u00e9t a saj\u00e1t \u00fajrav\u00e1laszt\u00e1si sz\u00e1nd\u00e9kuk f\u0171ti &#8211; emiatt nem \u00e1ll \u00e9rdek\u00fckben a v\u00e1laszt\u00f3kat val\u00f3di polg\u00e1roknak, \u00f6ntudatos partnereknek tartani. Az \u00e1llam polg\u00e1rainak nincs eszk\u00f6ze a hossz\u00fat\u00e1v\u00fa, strat\u00e9giai \u00e9s k\u00f6zj\u00f3t szolg\u00e1l\u00f3 int\u00e9zked\u00e9sek kik\u00e9nyszer\u00edt\u00e9s\u00e9re. Egyetlen lehet\u0151s\u00e9g\u00fck, hogy a v\u00e1laszt\u00e1sokon a politikusi teljes\u00edtm\u00e9nyt szavazatukkal \u00e9rt\u00e9kelik: hatalm\u00e1ban tartj\u00e1k vagy att\u00f3l megfosztj\u00e1k a korm\u00e1nyzatot.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vtizedben azonban az \u00fan. k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia megjelen\u00e9s\u00e9vel \u00e9s elterjed\u00e9s\u00e9vel, majd az ut\u00f3bbi \u00e9vekben a mesters\u00e9ges intelligencia-vez\u00e9relt fikt\u00edv tartalomgy\u00e1rt\u00e1ssal a demokratikus nyilv\u00e1noss\u00e1g m\u00e1r nem k\u00e9pes bet\u00f6lteni a t\u00e1rgyilagos t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1s szerep\u00e9t, \u00edgy a val\u00f3s v\u00e1laszt\u00f3i akarat kinyilv\u00e1n\u00edt\u00e1sa a kor\u00e1bbin\u00e1l is nehezebb \u00e9s korl\u00e1tozottabb.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A v\u00e1laszt\u00e1si demokr\u00e1cia teh\u00e1t meg\u00e9rett a v\u00e1ltoz\u00e1sra. Arra, hogy sorsol\u00e1sos, avagy <em>deliberat\u00edv demokr\u00e1ci\u00e1v\u00e1<\/em> alak\u00edtsuk.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Egy deliberat\u00edv demokr\u00e1ci\u00e1ban a polg\u00e1rok nemcsak n\u00e9gy\u00e9vente szavaznak, hanem akt\u00edvan r\u00e9szt vesznek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get \u00e9rint\u0151 probl\u00e9m\u00e1k megvitat\u00e1s\u00e1ban \u00e9s megold\u00e1s\u00e1ban, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tan\u00e1cskoz\u00e1s r\u00e9v\u00e9n &#8211; ennek eredete az \u00f3kori g\u00f6r\u00f6g\u00f6kig ny\u00falik vissza. Moder\u00e1torokkal, szak\u00e9rt\u0151kkel t\u00e1mogatva, el\u0151re meghat\u00e1rozott napirend ment\u00e9n konkr\u00e9t probl\u00e9m\u00e1kat vitatnak meg \u00e9s racion\u00e1lis, konszenzus alapj\u00e1n hozott megold\u00e1si javaslatokkal \u00e1llnak el\u0151.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A deliberat\u00edv demokr\u00e1ci\u00e1nak az 1990-es \u00e9vekt\u0151l kezdte komoly szakirodalma \u00e9s kipr\u00f3b\u00e1lt gyakorlati megval\u00f3sul\u00e1sa van. Amerik\u00e1ban, Angli\u00e1ban, D\u00e1ni\u00e1ban, Izlandon, Kanad\u00e1ban, Hollandi\u00e1ban, Bulg\u00e1ri\u00e1ban, Braz\u00edli\u00e1ban, s\u0151t K\u00edn\u00e1ban is tartottak m\u00e1r k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi gy\u0171l\u00e9seket, \u00e1ltal\u00e1ban telep\u00fcl\u00e9si szint\u0171 probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1val &#8211; b\u00e1r Izlandon konkr\u00e9tan az \u00faj alkotm\u00e1ny kidolgoz\u00e1sa kapcs\u00e1n alkalmaztak ilyen elj\u00e1r\u00e1st. K\u00f6z\u00f6s tapasztalat, hogy a r\u00e9sztvev\u0151 polg\u00e1rok motiv\u00e1ltak, konstrukt\u00edvan egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151k, \u00e9s szinte mindig eredm\u00e9nyesek voltak.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A r\u00e9sztvev\u0151ket kiv\u00e1lasztani az \u00f6nk\u00e9ntess\u00e9g \u00e9s a sorsol\u00e1s m\u00f3dszer\u00e9nek vegyes alkalmaz\u00e1s\u00e1val c\u00e9lszer\u0171: vagy \u00f6nk\u00e9nt jelentkez\u0151k k\u00f6z\u00fcl sorsolni, vagy a kisorsoltak k\u00f6z\u00fcl v\u00e1rni az \u00f6nk\u00e9nt jelentkez\u0151ket. A sorsol\u00e1s a legitimit\u00e1st, az \u00f6nk\u00e9ntes jelentkez\u00e9s pedig a hat\u00e9konys\u00e1got garant\u00e1lja. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tan\u00e1cskoz\u00e1s (parlament, als\u00f3h\u00e1z, k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z) feladata ugyanaz, mint a v\u00e1laszt\u00e1si demokr\u00e1ci\u00e1ban a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s\u00e9: jogszab\u00e1lyok el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se \u00e9s elfogad\u00e1sa, valamint a v\u00e9grehajt\u00f3 hatalom ellen\u0151rz\u00e9se. A r\u00e9sztvev\u0151k mand\u00e1tuma fix id\u0151tartam\u00fa \u00e9s nem ism\u00e9telhet\u0151, \u00e9s m\u00e9lt\u00e1nyos juttat\u00e1sra (illetm\u00e9ny \u00e9s k\u00f6lts\u00e9gt\u00e9r\u00edt\u00e9s) jogosultak. M\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket alapvet\u0151 k\u00e9pz\u00e9sekkel \u00e9s szak\u00e9rt\u0151i appar\u00e1tussal kell t\u00e1mogatni. Egy ilyen sorsol\u00e1salap\u00fa k\u00e9pviseleti rendszer egyr\u00e9szt hat\u00e9konyabb, mint a mai v\u00e1laszt\u00e1sos, mert nem fesz\u00edten\u00e9 az \u00fajrav\u00e1laszt\u00e1si verseny, a kamp\u00e1ny, a korrupci\u00f3, a k\u00e9pvisel\u0151k val\u00f3di c\u00e9lja \u00edgy t\u00e9nylegesen a k\u00f6zj\u00f3 megteremt\u00e9se; m\u00e1sr\u00e9szt legitimebb is, mert megval\u00f3s\u00edtja a politikai egyenl\u0151s\u00e9g ide\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>\u201cMari n\u00e9nit a parlamentbe?\u201d \u201cA politika neh\u00e9z \u00e9s \u00f6sszetett dolog, nem laikusnak val\u00f3.\u201d <\/em>Hasonl\u00f3 reakci\u00f3k sok\u00e1ig sorolhat\u00f3k. Pedig a sorsol\u00e1sos m\u00f3dszer nem \u00f6rd\u00f6gt\u0151l val\u00f3: az ellene felhozott \u00e9rvek ugyanazok, mint kor\u00e1bban a munk\u00e1sok, a parasztok, a n\u0151k szavazati joga ellen sz\u00f3ltak. R\u00e1ad\u00e1sul sorsol\u00e1sos tags\u00e1g\u00fa test\u00fcletek ma is m\u0171k\u00f6dnek: a b\u00edr\u00f3s\u00e1gi esk\u00fcdtsz\u00e9kek ilyenek &#8211; az esk\u00fcdtek szinte mindig komolyan veszik a feladatukat, t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dnak, \u00e9s felel\u0151sen d\u00f6ntenek a b\u0171n\u00f6ss\u00e9gr\u0151l. Alaptalan teh\u00e1t azt gondolni, hogy nem m\u0171k\u00f6dhetne a sorsol\u00e1sos demokr\u00e1cia.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A megl\u00e9v\u0151 demokr\u00e1cia min\u0151s\u00e9g\u00e9t pedig f\u00e9lteni felesleges, hiszen bizony\u00edtottan m\u00e1ris nagyon rossz \u00e1llapotban van. Az ill\u00fazi\u00f3kat is \u00e9rdemes f\u00e9lretenni: ma sem a legjobbak \u00e9s legkiv\u00e1l\u00f3bbak, legfelk\u00e9sz\u00fcltebbek \u00fclnek a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1sban: alkalmass\u00e1gukat gyakran a legfels\u0151 politikai vezet\u00e9s d\u00f6nti el, \u00e9s aki ma a sz\u00e1mvev\u0151sz\u00e9ket vezeti, holnap frakci\u00f3vezet\u0151 lehet vagy a ment\u0151szolg\u00e1lat \u00e9l\u00e9re ker\u00fclhet. A v\u00e1lasztott k\u00e9pvisel\u0151k sem \u00e9rtenek mindenhez, ma is szak\u00e9rt\u0151k, \u00f6nk\u00e9ntesek \u00e9s tan\u00e1csad\u00f3k seg\u00edtik \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az amerikai \u00e9s francia forradalm\u00e1rok az \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt arisztokr\u00e1cia helyett a v\u00e1lasztott arisztokr\u00e1cia mellett d\u00f6nt\u00f6ttek, \u00e9s ezzel fel\u00e1ldozt\u00e1k a legitimit\u00e1st a hat\u00e9konys\u00e1g olt\u00e1r\u00e1n, sz\u00e1nd\u00e9kosan kirekesztve a t\u00f6megeket a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00e1sb\u00f3l, ami alapvet\u0151en nem demokratikus! A mai technol\u00f3giai \u00e9s t\u00e1rsadalmi fejletts\u00e9gben a v\u00e1laszt\u00e1si demokr\u00e1cia elavult, ideje teh\u00e1t tov\u00e1bbl\u00e9pni.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kiemelt k\u00e9p forr\u00e1sa: Magyar Iskola, Szlov\u00e1kia.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Irodalom<\/strong><\/p>\n\n\n\n<ol class=\"wp-block-list\">\n<li>Barbara Goodwin: Justice by Lottery (Chicago, 1992)<\/li>\n\n\n\n<li>Paul Cartledge: Democracy. A Life. (Oxford, 1996)<\/li>\n\n\n\n<li>John Keane: Life and Death of Democracy (London, 2009)<\/li>\n\n\n\n<li>Oliver Dowlen-Gil Delannoi: Sortition. Theory and Practice (Exeter, 2010)<\/li>\n\n\n\n<li>David Van Reybrouck: A v\u00e1laszt\u00e1sok ellen (Budapest, 2017)<\/li>\n<\/ol>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Felm\u00e9r\u00e9sek szerint a demokr\u00e1cia olyan, mint a vil\u00e1gb\u00e9ke: v\u00e1gyunk r\u00e1, de nem hisz\u00fcnk benne. A demokr\u00e1cia meg\u00edt\u00e9l\u00e9se vil\u00e1gviszonylatban igen kedvez\u0151, m\u00e9gis gyakran hallani, hogy v\u00e1ls\u00e1gban van, kif\u00e1radt, nem m\u0171k\u00f6dik el\u00e9g j\u00f3l \u00e9s hat\u00e9konyan. \u201cAz angol n\u00e9p szabadnak hiszi mag\u00e1t, de nagyon t\u00e9ved; csak a parlamenti v\u00e1laszt\u00e1sok idej\u00e9n szabad, s ezek [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":8,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"class_list":["post-783","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/783","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/users\/8"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=783"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/783\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":957,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/783\/revisions\/957"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=783"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}