{"id":851,"date":"2026-02-18T10:44:10","date_gmt":"2026-02-18T10:44:10","guid":{"rendered":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/?page_id=851"},"modified":"2026-02-20T10:23:15","modified_gmt":"2026-02-20T10:23:15","slug":"kenya-kolonizalasarol","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/kenya-kolonizalasarol\/","title":{"rendered":"Kenya koloniz\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l"},"content":{"rendered":"<div class=\"wp-block-post-author\"><div class=\"wp-block-post-author__content\"><p class=\"wp-block-post-author__name\"><a href=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/author\/bm\/\" target=\"_self\">Burghardt Marianna<\/a><\/p><p class=\"wp-block-post-author__bio\">T\u00f6rt\u00e9nelem szakos b\u00f6lcs\u00e9sz, hobbi \u00edr\u00f3, f\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si ter\u00fclete a XIX-XX. sz\u00e1zadi egyetemes t\u00f6rt\u00e9nelem.<\/p><\/div><\/div>\n\n<div class=\"wp-block-post-date\"><time datetime=\"2026-02-18T10:44:10+00:00\">2026. febr. 18.<\/time><\/div>\n\n\n<hr class=\"wp-block-separator has-alpha-channel-opacity\"\/>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>\u201eAmikor a misszion\u00e1riusok meg\u00e9rkeztek, az afrikaiak\u00e9 volt a f\u00f6ld, a misszion\u00e1riusok\u00e9 a Biblia\u2026 amikor kinyitottuk a szem\u00fcnket, \u0151k birtokolt\u00e1k a f\u00f6ldet, \u00e9s nek\u00fcnk maradt a Biblia.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right wp-block-paragraph\">(sokaknak tulajdon\u00edtott szavak a gyarmati tapasztalatr\u00f3l)<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Afrika megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1nak gondolata r\u00e9gt\u0151l fogva izgatta az eur\u00f3paiakat. \u00c1m m\u00e9g a nagy f\u00f6ldrajzi felfedez\u00e9sek lend\u00fclete, majd a rabszolga-kereskedelem fel\u00edvel\u00e9se sem volt el\u00e9g hozz\u00e1, hogy akadjon kell\u0151en elsz\u00e1nt v\u00e1llalkoz\u00f3 a zord domborzati viszonyokkal b\u00edr\u00f3 hatalmas kontinens belsej\u00e9nek felder\u00edt\u00e9s\u00e9re, \u00edgy a felfedez\u0151k \u00e9rkez\u00e9s\u00e9re a XIX. sz\u00e1zadig v\u00e1rni kellett.&nbsp;<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Nem mintha az afrikaiak kifejezetten v\u00e1rakoztak volna az eur\u00f3paiak \u00e9rkez\u00e9s\u00e9re: ha v\u00e1laszthattak volna, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a k\u00e9s\u0151bbi esem\u00e9nyek t\u00fckr\u00e9ben, tal\u00e1n fel\u00fclemelkednek helyi konfliktusaikon \u00e9s megk\u00eds\u00e9rlik egy\u00fcttes er\u0151vel t\u00e1vol tartani a h\u00f3d\u00edt\u00f3kat. Erre v\u00e9g\u00fcl nem volt kell\u0151 akarat, \u00e9s az eur\u00f3paiak technikai f\u00f6l\u00e9nye, haszonszerz\u00e9s ir\u00e1nti elsz\u00e1nts\u00e1ga hossz\u00fa id\u0151re megpecs\u00e9telte Afrika sors\u00e1t, amely ma is mag\u00e1n viseli a koloniz\u00e1l\u00e1s nyomait.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Kenya egyike az eur\u00f3pai k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra ismertebb afrikai \u00e1llamoknak, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt <em>Karen Blixen<\/em> T\u00e1vol Afrik\u00e1t\u00f3l c\u00edm\u0171 n\u00e9pszer\u0171 reg\u00e9ny\u00e9nek, a kenyai hossz\u00fat\u00e1vfut\u00f3knak, a szafari turizmusnak, \u00e9s az \u00e1rnyalt k\u00e9pet fest\u0151 <em>Elsz\u00e1nt diplomata<\/em> c\u00edm\u0171 nagyra \u00e9rt\u00e9kelt filmnek. A ma ismert, n\u00e9mileg romantiz\u00e1lt k\u00e9p kialakul\u00e1s\u00e1hoz a gyarmati rendszereken \u00e1t vezetett az \u00fat, amelynek \u00fatt\u00f6r\u0151i a n\u00e9metek voltak.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-center wp-block-paragraph\"><strong>A protektor\u00e1tus<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>Johann Ludwig Kraft<\/em> misszion\u00e1riust \u00e9s nyelv\u00e9szt, aki a Mount Kenya-r\u00f3l elnevezte az orsz\u00e1got, hamarosan k\u00f6vett\u00e9k a n\u00e9met Kelet-Afrikai T\u00e1rsas\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151i \u00e9s protektor\u00e1tustl\u00e9tes\u00edtettek az eredetileg Zanzib\u00e1r fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 tartoz\u00f3 partmenti ter\u00fcletek felett (1885). Az orsz\u00e1g kontinent\u00e1lis r\u00e9sz\u00e9nek felder\u00edt\u00e9s\u00e9re jelent\u0151s k\u00eds\u00e9rletet azonban \u2013 er\u0151forr\u00e1sok \u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k h\u00edj\u00e1n \u2013 nem tettek. A briteknek ellenben komolyabb elhat\u00e1roz\u00e1saik voltak \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben \u00e1tvett\u00e9k a staf\u00e9t\u00e1t 1890-ben, amikor a n\u00e9metek lemondtak javukra helyi \u00e9rdekelts\u00e9geikr\u0151l. Ezt k\u00f6vet\u0151en a kenyai ter\u00fcletek Brit Kelet-Afrika r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezt\u00e9k, amely a mai Uganda ter\u00fcleteit is mag\u00e1ban foglalta. A t\u00e9rs\u00e9get az eur\u00f3paiak az eg\u00e9sz gyarmati jelenl\u00e9t gerinc\u00e9t ad\u00f3 sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00fatvonal, az ugandai vas\u00fat szerint szervezt\u00e9k meg, amely a legnagyobb volumen\u0171 beruh\u00e1z\u00e1s volt akkoriban Kelet-Afrik\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A vas\u00fat 1890 \u00e9s 1900 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt ugyan, t\u00f6bb mint 5 milli\u00f3 fontos vesztes\u00e9ggel, \u00e1m a munk\u00e1latok megosztott\u00e1k a helyi t\u00f6rzseket, \u00e9s mivel elegend\u0151 munkaer\u0151t nem siker\u00fclt toborozni, a britek indiai munk\u00e1sok behozatal\u00e1val oldott\u00e1k meg a munkaer\u0151hi\u00e1nyt (Lonsdale-Berman, 1979, 495.). Az indiaiak sz\u00e1ma oly magas volt a sz\u00e1zadfordul\u00f3n a protektor\u00e1tus ter\u00fclet\u00e9n, hogy a r\u00fapia szab\u00e1lyos fizet\u0151eszk\u00f6zz\u00e9 v\u00e1lt. Az \u0151slakoss\u00e1g tudom\u00e1sul vette az indiaiak jelenl\u00e9t\u00e9t, de az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s nyom\u00e1n elker\u00fclhetetlen\u00fcl etnikai fesz\u00fclts\u00e9gek ad\u00f3dtak. Az \u201eoszd meg \u00e9s uralkodj\u201d ir\u00e1nyelv, amely a brit gyarmatos\u00edt\u00e1s eddigre sokszor bizony\u00edtott eszk\u00f6ze volt, itt sem bizonyult haszontalannak. Az \u0151slakos-indiai ellent\u00e9tek nem eredm\u00e9nyeztek komoly zavarg\u00e1sokat, de \u00e9ppen elegend\u0151 feszt\u00fclts\u00e9get termeltek ahhoz, hogy britek a b\u00e9rt\u00e1rgyal\u00e1sokn\u00e1l hasznukra ford\u00edts\u00e1k, \u00e9s leszor\u00edts\u00e1k a munk\u00e1latok k\u00f6lts\u00e9geit.<\/p>\n\n\n<div class=\"wp-block-image\">\n<figure class=\"aligncenter size-full\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"640\" height=\"427\" src=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Az-ugandai-vasut-epitese-kenyanhistory.com_.png\" alt=\"\" class=\"wp-image-864\" srcset=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Az-ugandai-vasut-epitese-kenyanhistory.com_.png 640w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Az-ugandai-vasut-epitese-kenyanhistory.com_-600x400.png 600w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Az-ugandai-vasut-epitese-kenyanhistory.com_-300x200.png 300w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Az-ugandai-vasut-epitese-kenyanhistory.com_-360x240.png 360w\" sizes=\"auto, (max-width: 640px) 100vw, 640px\" \/><\/figure>\n<\/div>\n\n\n<p class=\"has-text-align-center wp-block-paragraph\"><em>Az ugandai vas\u00fat \u00e9p\u00edt\u00e9se, forr\u00e1s: kenyanhistory.com<\/em><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Milyen t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi helyzet jellemezte a helyi lakoss\u00e1got a britek \u00e9rkez\u00e9sekor?&nbsp; Kenya 1910-es \u00e9vekbeli lakoss\u00e1gsz\u00e1m\u00e1ra vonatkoz\u00f3an becsl\u00e9sek \u00e1llnak rendelkez\u00e9sre: nagyj\u00e1b\u00f3l 3-4 milli\u00f3 f\u0151 k\u00f6r\u00fcli n\u00e9pess\u00e9g \u00e9lhetett itt, amely sz\u00e1m ir\u00e1nyad\u00f3nak tekinthet\u0151 a 30-as, 40-es \u00e9vekre is (Annual Riport, 1933.). Ebben az id\u0151szakban m\u00e9g nem besz\u00e9lhet\u00fcnk robban\u00e1sszer\u0171 n\u00e9pess\u00e9gn\u00f6veked\u00e9sr\u0151l, amely k\u00e9s\u0151bb v\u00e1lik a kontinens jellemz\u0151j\u00e9v\u00e9. A legn\u00e9pesebb t\u00f6rzs a Kikuyuk\u00e9, m\u00edg a Luhya, Kamba \u00e9s Luo t\u00f6rzsek tagjai is nagyobb, a Maasai t\u00f6rzs tagjai pedig kisebb sz\u00e1mban \u00e9ltek a ter\u00fcleten. A mai Kenya bels\u0151 fekv\u00e9s\u0171 r\u00e9szein a f\u00f6ldm\u0171vel\u0151, \u00e1llattart\u00f3 \u00e9letm\u00f3d volumene az abb\u00f3l \u00e9l\u0151k l\u00e9tfenntart\u00e1s\u00e1nak fedez\u00e9s\u00e9re volt elegend\u0151, arra nem, hogy export\u00e1lhat\u00f3 felesleget \u00e1ll\u00edtson el\u0151. F\u0151k\u00e9nt az\u00e9rt, mert a m\u0171velt ter\u00fcletek sz\u00e9ttagoltak, t\u00fals\u00e1gosan apr\u00f3k voltak, vagyis alkalmatlanok a versenyk\u00e9pes mez\u0151gazdas\u00e1gi nagy\u00fczemre (Lonsdale-Berman, 1979).<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az agr\u00e1rium teljes \u00e1tszervez\u00e9s\u00e9re volt teh\u00e1t sz\u00fcks\u00e9g a telepesek \u00e9rkez\u00e9s\u00e9vel. A feh\u00e9r birtokosoknak munk\u00e1sok kellettek, \u00edgy az \u0151slakoss\u00e1got a b\u00e9rmunkav\u00e1llal\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1ba kellett terelni. Igyekeztek a f\u00f6ldter\u00fclet-haszn\u00e1latot oly m\u00f3don megosztani, hogy az afrikai gazd\u00e1lkod\u00f3kat a kev\u00e9sb\u00e9 j\u00f3 adotts\u00e1g\u00fa f\u00f6ldekre szor\u00edts\u00e1k. \u00cdgy \u00faj, addig m\u0171vel\u00e9s al\u00e1 nem vont ter\u00fcletek ker\u00fcltek a helyi gazd\u00e1lkod\u00f3khoz, amelyek a v\u00edzt\u0151l, k\u00f6z\u00fatt\u00f3l, vas\u00fatt\u00f3l sokszor t\u00e1vol estek ugyan \u00e9s nem voltak olyan j\u00f3l m\u0171velhet\u0151ek, mint a telepesek f\u00f6ldjei, \u00e1m a helyiek \u00e1ltal megtermelt mez\u0151gazdas\u00e1gi \u00e1ruk mennyis\u00e9ge m\u00e9gis n\u0151tt, \u00e9s kedvez\u0151 \u00e1ron ker\u00fclt a piacra. \u00cdgy \u00e1llt el\u0151 olyan k\u00fcl\u00f6n\u00f6s helyzet, hogy v\u00e9g\u00fcl a gyarmati \u00e1llam is az afrikai termel\u0151kt\u0151l v\u00e1s\u00e1rolt. Ezt k\u00f6vet\u0151en a telepesek egyre ink\u00e1bb igyekeztek k\u00fclf\u00f6ldi piacra termelni (Lonsdale-Berman, 1979, 501.). Mindek\u00f6zben megsz\u00fcletett a 999 \u00e9vre sz\u00f3l\u00f3 koncesszi\u00f3s lehet\u0151s\u00e9gr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9ny is: az 1913-as szab\u00e1lyoz\u00e1s \u00e9rtelm\u00e9ben gyakorlatilag szimbolikus \u00e1ron juthattak f\u00f6ldter\u00fclethez az eur\u00f3pai gazd\u00e1lkod\u00f3k, ami m\u00e9g t\u00f6bb v\u00e1llalkoz\u00f3 szellem\u0171 embert vonzott a t\u00e9rs\u00e9gbe, sokszor szer\u00e9ny gazd\u00e1lkod\u00e1si tapasztalattal rendelkez\u0151ket. L\u00e1ttat\u00f3 k\u00e9pet fest a tipikus brit telepesr\u0151l k\u00f6nyv\u00e9ben <em>Elspeth Huxley<\/em>, aki egy bev\u00e1ndorl\u00f3 h\u00e1zasp\u00e1r gyerekek\u00e9nt \u00e9lte meg, ahogy csal\u00e1dja k\u00fczdelmesen pr\u00f3b\u00e1lt boldogulni a semmi k\u00f6zep\u00e9n, t\u00e1vol az eur\u00f3pai komfortt\u00f3l egy n\u00e1dfedeles kunyh\u00f3ban, ahol el\u0151ker\u00fclt a porcel\u00e1n te\u00e1sk\u00e9szlet, az ez\u00fcst, \u00e9s a csal\u00e1di kom\u00f3d is.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A protektor\u00e1tus ad\u00f3politik\u00e1j\u00e1nak els\u0151 eleme az \u00fan. \u201ehut tax\u201d volt, amelyet minden h\u00e1ztulajdonosnak fizetnie kellett, s mivel a kenyaiak nagy r\u00e9sze nem rendelkezett annyi f\u00f6lddel, amely a meg\u00e9lhet\u00e9s mellett az ad\u00f3terhet is fedezte volna, k\u00e9nytelenek voltak potom b\u00e9r\u00e9rt munk\u00e1t v\u00e1llalni a britek, vagy m\u00e1s feh\u00e9r f\u00f6ldbirtokosok britokain. Ez az ad\u00f3nem jelentette kezdetben a gyarmati \u00e1llam f\u0151 bev\u00e9teli forr\u00e1s\u00e1t. K\u00e9s\u0151bb megjelent a \u201epoll tax\u201d, amely k\u00f6telez\u0151 \u00e9vi 60 nap munk\u00e1t \u00edrt el\u0151 a protektor\u00e1tus szolg\u00e1lat\u00e1ban a kenyaiak sz\u00e1m\u00e1ra, felt\u00e9ve, ha m\u00e1r egy brit gazd\u00e1lkod\u00f3nak dolgoztak (Colonisation, 2020). Ez, vagyis az ad\u00f3politika \u00e9s az olcs\u00f3 munkaer\u0151 jelentette a kenyai eur\u00f3pai jelenl\u00e9t \u00e9s a gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9g motorj\u00e1t, ugyanakkor elvetette az egyre n\u00f6vekv\u0151 el\u00e9gedetlens\u00e9g \u00e9s ellens\u00e9ges \u00e9rz\u00fclet magvait is a helyi lakoss\u00e1gban. A Brit Kelet-Afrikai T\u00e1rsas\u00e1g cs\u0151dj\u00e9t k\u00f6vet\u0151en a brit hat\u00f3s\u00e1g egyszer\u0171en \u00e1tvette a protektor\u00e1tus igazgat\u00e1s\u00e1t, \u00e9s ezzel a koloniz\u00e1ci\u00f3s folyamat \u00faj szakasz\u00e1ba l\u00e9pett.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ahhoz, hogy a brit gazdas\u00e1gi \u00e9rdek \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclj\u00f6n, meg kellett teremteni az igazgat\u00e1si alapokat \u00e9s el kellett azt fogadtatni a helyiekkel. De milyen appar\u00e1tussal tudt\u00e1k biztos\u00edtani a britek rendszer\u00fck m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9t egy, az \u0151shaz\u00e1t\u00f3l t\u00e1vol es\u0151 ter\u00fcleten, ahol a helyi n\u00e9pess\u00e9g, illetve a beh\u00edvott indiai n\u00e9pess\u00e9g l\u00e9leksz\u00e1ma j\u00f3val fel\u00fclm\u00falta az eur\u00f3paiak\u00e9t? A protektor\u00e1tus \u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak l\u00e9tsz\u00e1ma 1897-ben 22, de 1918-ban is csak 141 f\u0151 volt, amely nagyj\u00e1b\u00f3l azt jelenti, hogy ekkor 5000 km<sup>2<\/sup> ter\u00fcletre jutott egy brit k\u00f6zszolga, fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 pedig nagyj\u00e1b\u00f3l 21.000 \u0151slakos tartozott (Cashmore, 1965). Az els\u0151 k\u00f6zhivatalnokok jellemz\u0151en D\u00e9l-Afrik\u00e1b\u00f3l, Szom\u00e1lif\u00f6ldr\u0151l vagy Ceylonb\u00f3l j\u00f6ttek, de k\u00e9s\u0151bb sokan \u00e9rkeztek Angli\u00e1b\u00f3l is. A kezdeti \u00e9vek ut\u00e1n vel\u00fck szemben k\u00f6vetelm\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lt, hogy elfogadhat\u00f3 szinten elsaj\u00e1t\u00edtsanak egy helyi nyelvet \u00e9s n\u00e9mi jogi ismeretet is szerezzenek. A munkak\u00f6r pedig rendk\u00edv\u00fcl szerte\u00e1gaz\u00f3 volt: ne felt\u00e9tlen\u00fcl \u00fagy k\u00e9pzelj\u00fcnk egy tipikus brit gyarmati hivatalnokot, mint egy k\u00e9nyelmes irod\u00e1ban p\u00f6ffeszked\u0151 hatalmaskod\u00f3 fr\u00e1tert \u2013 b\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl ilyenre is volt p\u00e9lda. A munk\u00e1hoz tartozott a klasszikus adminisztr\u00e1tori tev\u00e9kenys\u00e9g mellett az \u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9s, alkalmi orvosl\u00e1s, rend\u00e9szeti feladatok \u00e9s egy\u00e9b szerte\u00e1gaz\u00f3 teend\u0151k, ugyanis nem volt mindenre k\u00e9pzett ember. Azok, akik v\u00e1llalt\u00e1k ezt a munk\u00e1t otthonukt\u00f3l t\u00e1vol, \u00e9vi 250-500 font k\u00f6z\u00f6tti fizet\u00e9s\u00e9rt tett\u00e9k, ami nem sz\u00e1m\u00edtott kimagasl\u00f3 j\u00f6vedelemnek. Tekintetbe v\u00e9ve a nem t\u00fal komfortos munkak\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket, a magas hal\u00e1loz\u00e1si r\u00e1t\u00e1t, a munkav\u00e1llal\u00e1si ir\u00e1nyelvet, miszerint nem aj\u00e1nlj\u00e1k az els\u0151 \u00e9vekben a n\u0151s\u00fcl\u00e9st, az afrikai elhelyezked\u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00e1m\u00edtott vonz\u00f3 perspekt\u00edv\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A helyi lakoss\u00e1g megszervez\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9g volt az olyan \u0151slakos vezet\u0151kkel val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre, akiken kereszt\u00fcl a gyarmati \u00e1llam el\u00e9rhette a n\u00e9pess\u00e9g t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t. A \u201ef\u0151n\u00f6k\u00f6k\u201d (chief) v\u00e1llalt\u00e1k, hogy seg\u00e9dkeznek a gyarmati \u00e1llam t\u00f6rekv\u00e9seinek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ban a t\u00e1rsadalom als\u00f3bb szintjein, \u00e9s cser\u00e9be \u00e9lvezt\u00e9k a britek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t, javadalmak \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le el\u0151ny\u00f6k form\u00e1j\u00e1ban. <em>Huxley<\/em> r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1st ad memo\u00e1rj\u00e1ban arr\u00f3l, hogy mekkora tekint\u00e9llyel b\u00edrt egy f\u0151n\u00f6k, akinek szav\u00e1t nem k\u00e9rd\u0151jelezhette meg senki \u00e9s gyakorlatilag teljhatalm\u00fa \u00fark\u00e9nt ir\u00e1ny\u00edtotta al\u00e1rendeltjeit. D\u00edszes \u00f6lt\u00f6zetben \u00e9s gazdag h\u00f6lgykoszor\u00faval \u00f6vezve mutatkozott, amely h\u00edven t\u00fckr\u00f6zte st\u00e1tusz\u00e1t (Huxley, 1959, 109.). Ezek a helyi el\u00f6lj\u00e1r\u00f3k, mint kollabor\u00e1nsok v\u00e1ltak k\u00e9s\u0151bb els\u0151dleges c\u00e9lpontj\u00e1v\u00e1 a gyarmatos\u00edt\u00f3kkal szembeni felkel\u00e9snek.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-center wp-block-paragraph\"><strong>A Kenyai Kol\u00f3nia \u2013 \u201eWhite Highland\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">1920 nyar\u00e1n egy \u00e1llamigazgat\u00e1si aktussal a Brit Birodalom annekt\u00e1lta a sz\u00e1razf\u00f6ldi Kenya ter\u00fcleteit, meghagyva a mintegy 10 m\u00e9rf\u00f6ld sz\u00e9les tengerparti s\u00e1vot Zanzib\u00e1r uralma alatt. Ezzel hivataloss\u00e1 v\u00e1lt a Kenya elnevez\u00e9s. A ter\u00fclet l\u00e9nyeg\u00e9ben a Brit Korona tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt, a kor\u00e1bbi laz\u00e1bb protektori, b\u00e1b\u00e1skod\u00f3 szerepk\u00f6rt a jogilag er\u0151sebb tulajdonosi st\u00e1tusz v\u00e1ltotta fel, ami \u00faj szintre emelte az eur\u00f3pai jelenl\u00e9tet a t\u00e9rs\u00e9gben.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kol\u00f3nia \u00e9l\u00e9n az \u00e1llamhatalom legf\u0151bb k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt a korm\u00e1nyz\u00f3 (Governor) \u00e1llt, aki l\u00e9nyeg\u00e9ben rendeleti \u00faton korm\u00e1nyzott. A V\u00e9grehajt\u00f3 Tan\u00e1cs (Executive Council) egy tan\u00e1csad\u00f3, v\u00e9grehajt\u00f3 test\u00fcletk\u00e9nt, m\u00edg a T\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 Tan\u00e1cs (Legislative Council) elviekben jogalkot\u00f3 test\u00fcletk\u00e9nt funkcion\u00e1lt, \u00e1m a hatalom legfontosabb let\u00e9tem\u00e9nyese a korm\u00e1nyz\u00f3 volt, aki az uralkod\u00f3 k\u00e9pviselet\u00e9ben v\u00e9t\u00f3val \u00e9lhetett minden d\u00f6nt\u00e9s eset\u00e9n. A helyi lakoss\u00e1g \u00fcgyeit a Department of Native Affairs kezelte k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00fcgyint\u00e9z\u00e9si oszt\u00e1lyk\u00e9nt. Az igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s ter\u00e9n k\u00e9t p\u00e1rhuzamos appar\u00e1tus m\u0171k\u00f6d\u00f6tt: a telepeseket \u00e9rint\u0151 \u00fcgyekben ak\u00e1r Londonig elmehetett fellebbez\u00e9s \u00fatj\u00e1n egy \u00fcgy, m\u00edg az \u0151slakoss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra a helyi szok\u00e1sjogot igyekeztek \u00f6tv\u00f6zni a koloni\u00e1lis igazgat\u00e1si rendszerrel.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A Kol\u00f3nia l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9vel tov\u00e1bb n\u0151tt a t\u00e9rs\u00e9g vonzereje \u00e9s az eur\u00f3pai telepesek sz\u00e1ma: az 1930-as \u00e9vekre m\u00e1r 30.000 feh\u00e9r \u00e9lt a k\u00f6rny\u00e9ken, akik egy r\u00e9sze marha- vagy juhtart\u00e1ssal, k\u00e1v\u00e9-, b\u00faza-, kukorica vagy rostn\u00f6v\u00e9nyek (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Sziz%25C3%25A1l\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">sziz\u00e1l<\/a>) termeszt\u00e9s\u00e9vel foglalkozott, de akadtak a kereskedelmi \u00e9s bankszektor k\u00e9pvisel\u0151ib\u0151l is j\u00f3csk\u00e1n, \u0151k j\u00f3r\u00e9szt Nairobiban \u00e9ltek. A feh\u00e9rek jelenl\u00e9te a term\u00e9kenynek mondhat\u00f3, r\u00f3luk \u00e9s \u00e1ltaluk elnevezett White Highland magasf\u00f6ldi ter\u00fcletre korl\u00e1toz\u00f3dott, ahol \u00e9lt egy milli\u00f3nyi Kikuyu \u0151slakos is, \u00e1m mivel sokuk v\u00e1ndorl\u00f3 \u00e9letm\u00f3dot folytatott, a telepesek nem tekintettek r\u00e1juk konkurenciak\u00e9nt, ahogy fokoz\u00f3d\u00f3 meg\u00e9lhet\u00e9si probl\u00e9m\u00e1ik is k\u00edv\u00fcl estek a j\u00f6vev\u00e9nyek l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u00e9n.<\/p>\n\n\n<div class=\"wp-block-image\">\n<figure class=\"aligncenter size-large\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"1024\" height=\"714\" src=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Nairobi-belvarosa-a-40-es-evekben-visitnairobikenya.com_-1024x714.png\" alt=\"\" class=\"wp-image-865\" srcset=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Nairobi-belvarosa-a-40-es-evekben-visitnairobikenya.com_-1024x714.png 1024w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Nairobi-belvarosa-a-40-es-evekben-visitnairobikenya.com_-600x419.png 600w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Nairobi-belvarosa-a-40-es-evekben-visitnairobikenya.com_-300x209.png 300w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Nairobi-belvarosa-a-40-es-evekben-visitnairobikenya.com_-768x536.png 768w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Nairobi-belvarosa-a-40-es-evekben-visitnairobikenya.com_-1536x1071.png 1536w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Nairobi-belvarosa-a-40-es-evekben-visitnairobikenya.com_.png 1779w\" sizes=\"auto, (max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><\/figure>\n<\/div>\n\n\n<p class=\"has-text-align-center wp-block-paragraph\"><em>Nairobi belv\u00e1rosa az 1940-es \u00e9vekben<\/em>, <em>forr\u00e1s: visitnairobikenya.com<\/em><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A munkaer\u0151sz\u00fcks\u00e9glet kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re legink\u00e1bb azok a f\u00f6ldn\u00e9lk\u00fcli, n\u0151tlen f\u00e9rfiak voltak alkalmasak, akik sz\u00e1m\u00e1ra elhagyva a sz\u00fcl\u0151i h\u00e1zat nem maradt m\u00e1s perspekt\u00edva, mint a b\u00e9rmunka, ak\u00e1r kedvez\u0151tlen felt\u00e9telekkel is. Egy \u0151slakos munk\u00e1s havi munkab\u00e9r\u00e9nek minim\u00e1lis szintje 15 shilling volt, vagyis nem tett ki egy fontot: ez az \u00f6sszeg a k\u00e9s\u0151bbi felszabad\u00edt\u00f3 mozgalomban elhangzott gy\u00fajt\u00f3 hang\u00fa besz\u00e9dekben is felt\u0171nt (Ngugi Wa Thiongo, 1964, 54.). A h\u00e1rom olcs\u00f3 ing \u00e1r\u00e1val egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 kereset m\u00e9g \u00fagy is gy\u00f6trelmesen kev\u00e9s volt, ha azt t\u00f6bbnyire kieg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k nagyj\u00e1b\u00f3l ugyanennyi \u00e9lelmez\u00e9si \u00e9s lakhat\u00e1si t\u00e1mogat\u00e1ssal is. Ez \u00f6sszeg nem volt el\u00e9g a csal\u00e1dalap\u00edt\u00e1shoz, mik\u00f6zben a bennsz\u00fcl\u00f6ttek sz\u00e1m\u00e1ra t\u00f6rv\u00e9nyileg tiltott\u00e1k az egyik legalapvet\u0151bb meg\u00e9lhet\u00e9si form\u00e1t, a k\u00e1v\u00e9termeszt\u00e9st. S b\u00e1r ad\u00f3fizet\u00e9sre k\u00f6telezt\u00e9k \u0151ket, semmilyen politikai k\u00e9pviseleti lehet\u0151s\u00e9get nem biztos\u00edtottak sz\u00e1mukra. \u00c1lland\u00f3an magukkal kellett hordaniuk a <em>kipande<\/em>-t, azaz a korl\u00e1tozott t\u00e1rsadalmi st\u00e1tuszukat tan\u00fas\u00edt\u00f3 dokumentumot. A gazdas\u00e1gi \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s lehet\u0151s\u00e9geinek visszaszor\u00edt\u00e1sa, megal\u00e1z\u00f3 szimbolikus gesztusokkal kombin\u00e1lva nem n\u00f6velte a britek n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t a lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben, \u00e9s a meg\u00e9lhet\u00e9si neh\u00e9zs\u00e9gekkel p\u00e1rhuzamosan romlottak a b\u0171n\u00f6z\u00e9si statisztik\u00e1k is: az 1931. \u00e9vi rend\u00e9szeti jelent\u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171en kiemeli, hogy jelent\u0151sen n\u00f6vekedtek a vagyon elleni b\u0171ncselekm\u00e9nyek (bet\u00f6r\u00e9s, haszon\u00e1llat \u00e9s egy\u00e9b h\u00e1zk\u00f6r\u00fcli \u00e9rt\u00e9kek lop\u00e1sa), amelynek f\u0151 ok\u00e1t a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9gben l\u00e1tt\u00e1k a britek is (Annual Riport, 1933, 45.).&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A t\u00e1rsadalmi fesz\u00fclts\u00e9g lassan, de biztosan puskaporos hord\u00f3v\u00e1 \u00e9rlelte az orsz\u00e1got, \u00e1m ez a folyamat nem keltett t\u00falzott riadalmat a feh\u00e9r telepes-kol\u00f3nia egyes k\u00f6reiben, akik a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas \u00e9veket is hedonista luxusban, igazi, nem t\u00fal magasan jegyzett brit arisztokrat\u00e1ra jellemz\u0151 kitart\u00f3 naplop\u00e1ssal t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k. V\u00e9get nem \u00e9r\u0151 mulatoz\u00e1sok, iv\u00e1szat, droghaszn\u00e1lat, \u00e9s rendszeres h\u00e1zass\u00e1gt\u00f6r\u00e9sek egyvelege alkotta azt az erk\u00f6lcsi fert\u0151t, amelynek minden rend\u0171 \u00e9s rang\u00fa szerepl\u0151je ki\u00e9lhette mag\u00e1t a <em>White Highland<\/em>-en, t\u00e1vol a londoni t\u00e1rsas\u00e1g kritikus figyelm\u00e9t\u0151l \u00e9s az eur\u00f3pai h\u00e1bor\u00fa fenyeget\u00e9s\u00e9t\u0151l. B\u00e1r a feh\u00e9r n\u00e9pess\u00e9g nagyobb r\u00e9sz\u00e9t nem jellemezte megbotr\u00e1nkoztat\u00f3 \u00e9letvitel, az \u0151slakoss\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 \u00e9les elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s\u00fck nyilv\u00e1nval\u00f3 volt. A kenyai szemmel n\u00e9zve saj\u00e1tos feh\u00e9r virtus, amely az egyik r\u00e9sztvev\u0151, <em>Lord Erroll<\/em> f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9gb\u0151l val\u00f3 meggyilkol\u00e1s\u00e1val \u00e9s az eset nyom\u00e1n kerekedett h\u00edres perrel \u00e9rt cs\u00facs\u00e1ra (1941), j\u00f3l demonstr\u00e1lta a pazarl\u00f3, \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151, a helyi vil\u00e1gra r\u00e1telepedett, att\u00f3l minden tekintetben idegen eur\u00f3pai jelenl\u00e9t nem k\u00edv\u00e1natos mivolt\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-center wp-block-paragraph\"><strong><em>\u201eIthaka na wiathi\u201d <\/em>&#8211; Mau Mau<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az 1950-es \u00e9vekre a k\u00f6zhangulat er\u0151sen megv\u00e1ltozott a kor\u00e1bbiakhoz k\u00e9pest. A kenyai lakoss\u00e1g imm\u00e1r k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban is megharcolhatott a feh\u00e9rek \u00fcgy\u00e9\u00e9rt, vesztes\u00e9geket szenvedett, mik\u00f6zben hazat\u00e9rve ugyanabba a h\u00e1tr\u00e1nyos st\u00e1tuszba \u00e9rkezett, mint amelyb\u0151l elindult. A f\u00f6ldszerz\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t\u0151l m\u00e9g t\u00e1volabb ker\u00fclt, kereseti lehet\u0151s\u00e9gei pedig tov\u00e1bbra is egy perif\u00e9rikus l\u00e9tet tartogattak sz\u00e1m\u00e1ra. V\u00e1rhat\u00f3 volt teh\u00e1t, hogy az antikolonialista \u00e9rz\u00e9sek el\u0151bb-ut\u00f3bb testet \u00f6ltenek valamilyen szervez\u0151d\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en sz\u00e1mos telepes feladta a neh\u00e9zkes gazd\u00e1lkod\u00e1st \u00e9s ink\u00e1bb b\u00e9rbe adta f\u00f6ldj\u00e9t, majd a v\u00e1rosba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, legink\u00e1bb Nairobiba vagy Mombas\u00e1ba. Ezzel a vid\u00e9ki ter\u00fcleteken a feh\u00e9r jelenl\u00e9t m\u00e9rs\u00e9kl\u0151d\u00f6tt. K\u00f6nnyebb szervezked\u00e9si lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1lva ezzel a \u201eMau Mau\u201d mozgalom r\u00e9sztvev\u0151inek, akik sikerrel toborozt\u00e1k a britek ki\u0171z\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a fegyveres k\u00fczdelmet is v\u00e1llal\u00f3, sokszor kil\u00e1t\u00e1stalan helyzetbe ker\u00fclt szabads\u00e1gharcosokat. A k\u00f6zkelet\u0171v\u00e9 v\u00e1lt elnevez\u00e9s eredete egy\u00e9bk\u00e9nt bizonytalan: v\u00e9lhet\u0151en a britek terjesztett\u00e9k el a pejorat\u00edvnak sz\u00e1nt kifejez\u00e9st, m\u00edg maguk a felkel\u0151k ink\u00e1bb az \u201e<em>ithaka na wiathi\u201d<\/em> \u2013 \u201ef\u00f6ld \u00e9s szabads\u00e1g\u201d jelsz\u00f3val utaltak \u00f6nmagukra.<\/p>\n\n\n<div class=\"wp-block-image\">\n<figure class=\"aligncenter size-full\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"458\" height=\"358\" src=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Kimathi-Mau-Mau-vezeto-1953-ban-kenyanhistory.com_.png\" alt=\"\" class=\"wp-image-866\" srcset=\"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Kimathi-Mau-Mau-vezeto-1953-ban-kenyanhistory.com_.png 458w, https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Kimathi-Mau-Mau-vezeto-1953-ban-kenyanhistory.com_-300x234.png 300w\" sizes=\"auto, (max-width: 458px) 100vw, 458px\" \/><\/figure>\n<\/div>\n\n\n<p class=\"has-text-align-center wp-block-paragraph\"><em>Dedan Kimathi Mau Mau vezet\u0151 1953-ban (bal oldalon)<\/em>, <em>forr\u00e1s: kenyanhistory.com<\/em><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A szervez\u0151k &#8211; akik egym\u00e1ssal nem felt\u00e9tlen\u00fcl m\u0171k\u00f6dtek egy\u00fctt, illetve elszigetelt kisebb-nagyobb csoportokat m\u0171k\u00f6dtettek &#8211; kezdett\u0151l \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, hogy a lakoss\u00e1g meg\u00e9lhet\u00e9si probl\u00e9m\u00e1inak f\u0151 oka a brit jelenl\u00e9t \u00e9s tart\u00f3s v\u00e1ltoz\u00e1s csakis a megsz\u00e1ll\u00f3k ki\u0171z\u00e9s\u00e9vel \u00e9rhet\u0151 el. A mozgalom politikai \u00e9s fegyveres sz\u00e1rnya is akt\u00edv volt, ami hossz\u00fara ny\u00fal\u00f3 sz\u00fcks\u00e9g\u00e1llapot kihirdet\u00e9s\u00e9hez vezetett (1952-1960). A politikai vonalon t\u0171nt fel <em>Jomo Kenyatta<\/em>, az ellentmond\u00e1sos meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9r\u0151l ismert k\u00e9s\u0151bbi kenyai vezet\u0151. A felkel\u0151k nem voltak regul\u00e1ris hadsereg: tudt\u00e1k, hogy felszerelts\u00e9g\u00fck t\u00fal szer\u00e9ny ahhoz, hogy ny\u00edlt terepen legy\u0151zz\u00e9k a briteket, \u00edgy gerilla harcmodorral, rajta\u00fct\u00e9sekkel, szabot\u00e1zs akci\u00f3kkal k\u00fczd\u00f6ttek, \u00e9s az erd\u0151s\u00e9gekben rejt\u0151ztek. A britek k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl \u00fcld\u00f6zt\u00e9k a felkel\u0151ket, \u00e9s mindk\u00e9t oldal sz\u00e1mos kegyetlen atrocit\u00e1st k\u00f6vetett el. A fegyveres harcok 1956-ban, a katonai sz\u00e1rny vezet\u0151j\u00e9nek, <em>Dedan Kimathi<\/em> elfog\u00e1sakor lez\u00e1rultak ugyan, de a megtorl\u00e1sok tov\u00e1bb folytat\u00f3dtak. A Mau Mau-t a britek v\u00e9g\u00fcl levert\u00e9k, \u00e1m Kenya Kol\u00f3ni\u00e1t ez m\u00e1r nem menthette meg: a t\u00e9ny, hogy a felkel\u00e9s sz\u00e9les t\u00e1rsadalmi b\u00e1zissal b\u00edrt, arra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte a tov\u00e1bbi k\u00f6lts\u00e9ges fegyveres konfliktusokt\u00f3l, valamint a kedvez\u0151tlen nemzetk\u00f6zi meg\u00edt\u00e9l\u00e9st\u0151l tart\u00f3 Londont, hogy elengedje az orsz\u00e1got, ami 1963-ban meg is t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A britek kezdett\u0151l igyekeztek a l\u00e1zad\u00e1st egy t\u00faln\u0151tt t\u00f6rzsi konfliktusk\u00e9nt defini\u00e1lni, amelynek c\u00e9lja egy korszer\u0171len, primit\u00edv m\u00falthoz val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s volt, ellent\u00e9tben a brit jelenl\u00e9ttel j\u00e1r\u00f3 progresszi\u00f3val \u00e9s modernit\u00e1ssal. Ez a magyar\u00e1zat m\u00e1r tal\u00e1n a ki\u00f6tl\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra is er\u0151ltetettnek t\u0171nt, ugyanakkor \u00e9rdekes, hogy a felszabad\u00edt\u00f3 mozgalom meg\u00edt\u00e9l\u00e9se k\u00e9s\u0151bb milyen utat j\u00e1rt be a f\u00fcggetlen Keny\u00e1ban. M\u00edg p\u00e1rtol\u00f3i kezdetben a feh\u00e9r koloniz\u00e1l\u00f3 hatalom \u00e9s az \u0151slakoss\u00e1g szemben\u00e1ll\u00e1sak\u00e9nt emlegett\u00e9k a konfliktust, addig a hatvanas \u00e9vekt\u0151l megjelent az esem\u00e9nyeket polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fak\u00e9nt bemutat\u00f3, a briteket kiszolg\u00e1l\u00f3 helyi \u201et\u00e1rsutasok\u201d \u00e9s a gyarmatos\u00edt\u00f3k t\u00e1voz\u00e1s\u00e1t k\u00f6vetel\u0151k k\u00fczdelm\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9s. Ez a narrat\u00edva n\u00e9mileg alkalmas arra, hogy elhom\u00e1lyos\u00edtsa a britek szerep\u00e9t, vagy legal\u00e1bbis \u00fagy t\u00fcntesse fel \u0151ket, mint k\u00fcls\u0151 szeml\u00e9l\u0151ket, aki pr\u00f3b\u00e1ltak rendet teremteni egy lok\u00e1lis konfliktusban. Maga <em>Kenyatta<\/em>, a f\u00fcggetlen orsz\u00e1g els\u0151 minisztereln\u00f6ke, majd eln\u00f6ke is ezt az \u00e9rtelmez\u00e9st vallotta, el\u00edt\u00e9lve a hatalomra jut\u00e1s\u00e1nak meg\u00e1gyaz\u00f3 Mau Mau mozgalmat, tal\u00e1n gondolva a kivonul\u00f3 britekkel val\u00f3 elfogadhat\u00f3 kapcsolat meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re. Ha azonban ezt a fajta politikai el\u0151rel\u00e1t\u00e1st lefejtj\u00fck, el\u00e9g nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a konfliktus egy nacionalista \u00e9l\u0171 f\u00fcggetlens\u00e9gi mozgalom jelleg\u00e9vel \u00e9s erej\u00e9vel b\u00edrt, s mint hogy nyom\u00e1ban megsz\u00fcletett a f\u00fcggetlen Kenya, el\u00e9g neh\u00e9z volna eltagadni a britellenes ind\u00edttat\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A koloniz\u00e1l\u00e1s nem egy szisztematikusan, pontos szab\u00e1lyok \u00e1ltal meghat\u00e1rozott m\u00f3don megval\u00f3sult h\u00f3d\u00edt\u00e1si folyamat volt, hanem a helyi viszonyok \u00e9s az \u0151slakoss\u00e1ggal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s lehet\u0151s\u00e9gei szerint alakult. A kol\u00f3nia adminisztr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t viszonylag kev\u00e9s, nem mindig felk\u00e9sz\u00fclt \u00e9s alulfizetett ember m\u0171k\u00f6dtette, akik a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb feladatokat l\u00e1tt\u00e1k el, sokszor szaktud\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. Az appar\u00e1tus m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben kulcsszerepet j\u00e1tszott, hogy a k\u00f6zigazgat\u00e1sba integr\u00e1lt\u00e1k a helyi f\u0151n\u00f6k\u00f6ket, akik r\u00e9v\u00e9n biztos\u00edtott\u00e1k a lakoss\u00e1g egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, vagy al\u00e1vet\u00e9s\u00e9t. A termel\u00e9s fokoz\u00e1s\u00e1ra tett er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek a talajm\u0171vel\u00e9s kiterjeszt\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezt\u00e9k, amelyek kezdetben ugyan jobb meg\u00e9lhet\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gekhez juttatt\u00e1k az afrikai gazd\u00e1kat, \u00e1m a telepesek nyilv\u00e1nval\u00f3 \u00e1llami pozit\u00edv diszkrimin\u00e1ci\u00f3ja, a sz\u00e1nalmas szintre szor\u00edtott munkab\u00e9rek, a szigorod\u00f3 ad\u00f3politika, az \u0151slakos n\u00e9pess\u00e9g kirekeszt\u00e9se bizonyos termel\u00e9si \u00e1gakb\u00f3l \u00e9s a kol\u00f3nia igazgat\u00e1s\u00e1b\u00f3l az 50-es \u00e9vekre pattan\u00e1sig fesz\u00edtette a helyzetet. A v\u00e9res k\u00fczdelmek \u00e1r\u00e1n v\u00e9g\u00fcl szabadd\u00e1 v\u00e1lt Kenya 1963-ban megv\u00e1laszthatta saj\u00e1t vezet\u0151it. <em>Jomo Kenyatta<\/em> egy \u00faj, boldogabb j\u00f6v\u0151 \u00edg\u00e9ret\u00e9vel foglalta el az eln\u00f6ki sz\u00e9ket 1964-ben, hogy azt\u00e1n \u00f6t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb betiltsa a hatalm\u00e1t fenyeget\u0151 legnagyobb ellenz\u00e9ki p\u00e1rtot (KPU), mik\u00f6zben olyan t\u0151kekoncentr\u00e1ci\u00f3t hajtott v\u00e9gre saj\u00e1t klient\u00farah\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel, amellyel a n\u00e9pess\u00e9g nagyr\u00e9sz\u00e9t tov\u00e1bbra is k\u00edv\u00fcl tartotta a tisztes meg\u00e9lhet\u00e9s keretein. Napjainkban Kenya tov\u00e1bbra sem mentes a t\u00e1rsadalmi fesz\u00fclts\u00e9gekt\u0151l: ad\u00f3- \u00e9s meg\u00e9lhet\u00e9si v\u00e1ls\u00e1g most is s\u00fajtja az orsz\u00e1got, de kiv\u00edvta szabads\u00e1g\u00e1t, \u00e9s a szabads\u00e1gnak \u2013 mint k\u00f6zismert \u2013 nincs \u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">IRODALOM<\/p>\n\n\n\n<ol class=\"wp-block-list\">\n<li>Cashmore, T.H.R.: Studies in district administration in the East Africa Protectorate (1895-1918). Cambridge, 1965.<\/li>\n\n\n\n<li>Huxley, Elspeth: The Flame Trees of Thika, Great Britain, 1959. Published by Vintage, London, 2014.<\/li>\n\n\n\n<li>Lonsdale, John \u2013 Berman, Bruce: Coping with the Contradictions: The Development of the Colonial State in Kenya. In. Journal of African History, 20 (1979), pp. 487-505.<\/li>\n\n\n\n<li>Ngugi Wa Thiong\u2019o: Weep Not, Child. New York, USA, 1964.<\/li>\n\n\n\n<li>The Colonisation of Kenya, 2020. Forr\u00e1s: <a href=\"https:\/\/www.blackhistorymonth.org.uk\/article\/section\/african-history\/the-colonisation-of-kenya\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/www.blackhistorymonth.org.uk\/article\/section\/african-history\/the-colonisation-of-kenya\/<\/a>&nbsp;<\/li>\n\n\n\n<li>Annual Report on the Social and Economic Progress of the People of the Kenya Colony and Protectorate, 1931. Published by His Majesty\u2019s Stationary Office, 1933.<\/li>\n<\/ol>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>\u201eAmikor a misszion\u00e1riusok meg\u00e9rkeztek, az afrikaiak\u00e9 volt a f\u00f6ld, a misszion\u00e1riusok\u00e9 a Biblia\u2026 amikor kinyitottuk a szem\u00fcnket, \u0151k birtokolt\u00e1k a f\u00f6ldet, \u00e9s nek\u00fcnk maradt a Biblia.\u201d (sokaknak tulajdon\u00edtott szavak a gyarmati tapasztalatr\u00f3l) Afrika megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1nak gondolata r\u00e9gt\u0151l fogva izgatta az eur\u00f3paiakat. \u00c1m m\u00e9g a nagy f\u00f6ldrajzi felfedez\u00e9sek lend\u00fclete, majd a rabszolga-kereskedelem [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":17,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"class_list":["post-851","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/851","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/users\/17"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=851"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/851\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":899,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/851\/revisions\/899"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=851"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}