{"id":252,"date":"2025-04-14T10:56:53","date_gmt":"2025-04-14T10:56:53","guid":{"rendered":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/?p=252"},"modified":"2025-05-02T09:33:49","modified_gmt":"2025-05-02T09:33:49","slug":"jfk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/jfk\/","title":{"rendered":"John F. Kennedy eln\u00f6ks\u00e9ge \u00e9s hal\u00e1la"},"content":{"rendered":"\n

Trump eln\u00f6k a m\u00e1sodik beiktat\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 napokban eln\u00f6ki rendelettel utas\u00edtotta az illet\u00e9kes hat\u00f3s\u00e1gokat, hogy k\u00e9sz\u00edtsenek tervet a Kennedy eln\u00f6k meggyilkol\u00e1s\u00e1nak kivizsg\u00e1l\u00e1sakor keletkezett iratok eddig titkos\u00edtott tartalm\u00e1nak k\u00f6zz\u00e9t\u00e9tel\u00e9re. Kennedy meggyilkol\u00e1s\u00e1nak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei m\u00e1r az els\u0151 napt\u00f3l vitatottak, a nyomoz\u00e1si eredm\u00e9nyek titkos\u00edt\u00e1s\u00e1nak felold\u00e1sa – t\u00f6bb hull\u00e1mban – r\u00e9g\u00f3ta napirenden van. Kennedy eln\u00f6ks\u00e9ge konfliktusokkal terhelt hidegh\u00e1bor\u00fas id\u0151szak volt. Ebben a cikkben bemutatjuk, mi vezethetett a fiatal eln\u00f6k meggyilkol\u00e1s\u00e1hoz, \u00e9s egy k\u00f6vetkez\u0151ben \u00f6sszefoglaljuk, mit lehet tudni ma a mer\u00e9nyletr\u0151l.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Ez a cikk a foly\u00f3irat els\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg.<\/em><\/p>\n\n\n\n

John Fitzgerald Kennedy 1961. janu\u00e1r 20-\u00e1n lett az Egyes\u00fclet \u00c1llamok 35., mindm\u00e1ig legfiatalabban beiktatott \u00e9s els\u0151 katolikus vall\u00e1s\u00fa eln\u00f6ke. 1917-ben sz\u00fcletett Brookline-ben, \u00edr felmen\u0151kkel rendelkez\u0151, j\u00f3m\u00f3d\u00fa csal\u00e1dba. Nyolc testv\u00e9re volt, k\u00f6zt\u00fck h\u00e1rom fi\u00fa. Politikai befoly\u00e1ssal is b\u00edr\u00f3, gazdag apja, Joe Kennedy politikai karriert sz\u00e1nt a fiainak, ez\u00e9rt oktat\u00e1sukra kiemelten figyelt: John t\u00f6bbnyire bentlak\u00e1sos fi\u00faiskol\u00e1kban tanult, \u00e9s a Harvardon szerzett diplom\u00e1t politol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l. Angliai nagyk\u00f6veti posztot bet\u00f6lt\u0151 apja mellett a gyakorlati politik\u00e1ba is bepillant\u00e1st nyert, \u00e9s sokat utazott Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s a K\u00f6zel-Keleten. Harcolt a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban a csendes-\u00f3ce\u00e1ni hadsz\u00ednt\u00e9ren, megsebes\u00fclt, h\u0151siess\u00e9g\u00e9rt k\u00e9s\u0151bb kit\u00fcntett\u00e9k. 1947-t\u0151l k\u00e9pvisel\u0151, 1953-t\u00f3l szen\u00e1tor a sz\u00f6vets\u00e9gi t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1sban. 1953-ban vette feles\u00e9g\u00fcl Jacqueline Lee Bouvier-t.<\/p>\n\n\n\n

Kennedy 1960 \u0151sz\u00e9n eln\u00f6kjel\u00f6ltk\u00e9nt Richard Nixonnal, a republik\u00e1nusok hivatalban l\u00e9v\u0151 aleln\u00f6k\u00e9vel ker\u00fclt szembe. Kennedynek is megvoltak a szem\u00e9lyes tapasztalatai a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00far\u00f3l, amelyben elvesz\u00edtette testv\u00e9rb\u00e1tyj\u00e1t Joe Kennedyt, \u00e9s maga is megsebes\u00fclt; tiszt\u00e1ban volt a fegyverkez\u00e9si versennyel \u00e9s a nukle\u00e1ris h\u00e1bor\u00fas vesz\u00e9llyel. Kennedy meggy\u0151z\u0151d\u00e9se szerint pacifista volt, \u00e9s a nukle\u00e1ris korban a ny\u00edlt \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9st a szovjetekkel v\u00e9gzetesnek tartotta. Ezzel egy\u00fctt j\u00f3 politikai \u00e9rz\u00e9ke is volt, \u00e9s nem mutatkozott b\u00e9kejel\u00f6ltnek az eln\u00f6ki kamp\u00e1nyban. Az utols\u00f3 eln\u00f6kjel\u00f6lti t\u00e9v\u00e9vit\u00e1ban melld\u00f6nget\u0151 harciass\u00e1ggal l\u00e9pett fel Kuba \u00fcgy\u00e9ben \u00e9s a sziget felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1t t\u0171zte ki c\u00e9lul. Nixon, aki aleln\u00f6kk\u00e9nt tiszt\u00e1ban volt a Kuba megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1t el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 tervvel, nyilv\u00e1nosan nem feddhette fel azt, \u00edgy h\u00e1tr\u00e1nyba ker\u00fclt elt\u00f6k\u00e9lts\u00e9gben \u00e9s harciass\u00e1gban a fiatal szen\u00e1torral szemben, aki kis el\u0151nnyel, de megnyerte a vit\u00e1t, majd a v\u00e1laszt\u00e1st is.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Az 1950-es \u00e9veket az USA-ban massz\u00edv kommunista-elleness\u00e9g (McCarthy-\u00e9ra<\/a>) \u00e9s beavatkoz\u00f3 k\u00fclpolitika (Guatemala) jellemezte. A k\u00fclpolitik\u00e1t Eisenhower eln\u00f6ks\u00e9ge alatt John F. Dulles ir\u00e1ny\u00edtotta, m\u00edg a CIA-t testv\u00e9re, Allen Dulles. Ebben az id\u0151ben a CIA k\u00e9mei a f\u00e9l vil\u00e1gon szabadon gar\u00e1zd\u00e1lkodtak Ir\u00e1nt\u00f3l Kong\u00f3ig. Eisenhower olykor megpr\u00f3b\u00e1lta megf\u00e9kezni a h\u00edrszerz\u0151it, \u00e1m v\u00e9g\u00fcl feladta. Allen Dulles nem csin\u00e1lt titkot bel\u0151le \u00e9s szabadon hirdette: a h\u00edrszerz\u00e9s embereit nem k\u00f6tik ugyanazok a mor\u00e1lis szab\u00e1lyok, amelyek m\u00e1sokat. Dulles a CIA m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben nem sz\u00e1m\u00edtott l\u00e9nyeges v\u00e1ltoz\u00e1sra Kennedy megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1val, aki egy\u00e9bk\u00e9nt szen\u00e1tor kor\u00e1ban, nagy James Bond rajong\u00f3k\u00e9nt otthonosan mozgott a t\u00e1rsas\u00e1gi \u00e9letben vezet\u0151 CIA-sek k\u00f6r\u00e9ben, m\u00e9gha azok bizonyos fenntart\u00e1ssal is viseltettek fel\u00e9.<\/p>\n\n\n\n

Kennedyt beiktat\u00e1sa ut\u00e1n t\u00e1j\u00e9koztatt\u00e1k arr\u00f3l, hogy a CIA kubai emigr\u00e1nsokb\u00f3l kik\u00e9pzett egy nagyj\u00e1b\u00f3l 1500 f\u0151s csapatot, akik Kub\u00e1ban partra sz\u00e1llva k\u00e9szek gerillah\u00e1bor\u00fat ind\u00edtani a sziget felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt. A CIA-s csapat legfontosabb tagjai David Atlee Philips (dezinform\u00e1ci\u00f3), Howard Hunt (m\u0171veleti t\u00e1mogat\u00e1s) \u00e9s David Morales (b\u00e9rgyilkoss\u00e1g) voltak, csak\u00fagy, mint Guatemal\u00e1ban az Arbenz-puccs<\/a> sor\u00e1n. Azonban a kubai partrasz\u00e1ll\u00e1s balul s\u00fclt el: az emigr\u00e1ns csoportot a Diszn\u00f3-\u00f6b\u00f6lben Castro csapatai v\u00e1rt\u00e1k. Kennedy el\u0151re kik\u00f6t\u00f6tte, hogy nem akar ny\u00edlt konfront\u00e1ci\u00f3t a szovjetekkel, ez\u00e9rt a katonai vez\u00e9rkara folyamatos \u00e9s er\u0151teljes nyom\u00e1sa ellen\u00e9re m\u00e9g akkor sem rendelte el a katonai t\u00e1mogat\u00e1st, amikorra a partrasz\u00e1ll\u00f3kat a teljes kudarc \u00e9s megsemmis\u00fcl\u00e9s fenyegette. Ma m\u00e1r tudjuk, hogy a CIA eltitkolta az eln\u00f6k el\u0151l a m\u0171velet kock\u00e1zatait, \u00e9s eleve amerikai beavatkoz\u00e1ssal sz\u00e1molt. Emellett m\u00e1ra m\u00e1r az is bizonyos, hogy a kubaiak el\u0151re tudtak a partrasz\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l, \u00edgy a felszabad\u00edt\u00f3 kubaiak csapd\u00e1ba estek.<\/p>\n\n\n\n

A CIA-s \u00e9s a katonai vezet\u0151ket egyar\u00e1nt meglepte Kennedy rend\u00edthetetlen tiltakoz\u00e1sa, hogy katonai er\u0151vel t\u00e1mogassa az inv\u00e1zi\u00f3t. A kudarc m\u00e1r eln\u00f6ks\u00e9ge elej\u00e9n megrontotta a kapcsolatot saj\u00e1t vez\u00e9rkar\u00e1val \u00e9s a h\u00edrszerz\u0151 \u00fcgyn\u00f6ks\u00e9ggel, akik bizalm\u00e1t \u00e9s lojalit\u00e1s\u00e1t Kennedy nem tudta t\u00f6bb\u00e9 visszaszerezni, nem besz\u00e9lve az emigr\u00e1ns kubaiakr\u00f3l, akik b\u00edztak az amerikai seg\u00edts\u00e9gben. Kennedy nyilv\u00e1nosan az amerikai n\u00e9p el\u0151tt is v\u00e1llalta a felel\u0151ss\u00e9get. Az eln\u00f6k d\u00f6nt\u00e9s\u00e9ben az elsz\u00e1nts\u00e1g, a b\u00e1tors\u00e1g \u00e9s a vezet\u0151i k\u00e9pess\u00e9gek hi\u00e1ny\u00e1t l\u00e1tt\u00e1k – holott Kennedy \u00e9ppen err\u0151l tett bizonys\u00e1got. A vez\u00e9rkar \u00e9s CIA-s vezet\u0151s\u00e9g, \u00e9l\u00fck\u00f6n Dulles (aki a kudarc est\u00e9j\u00e9n Nixonnal vacsor\u00e1zott) \u00e9vek \u00f3ta \u00e1llam volt az \u00e1llamban, a hidegh\u00e1bor\u00fa \u00fcr\u00fcgy\u00e9n gyakorlatilag azt csin\u00e1ltak, amit akartak – Eisenhowert rendszeresen megvezett\u00e9k c\u00e9ljaik el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, azonban Kennedy Diszn\u00f3-\u00f6b\u00f6l kapcs\u00e1n mutatott viselked\u00e9se jelezte, hogy ennek az id\u0151nek v\u00e9ge.<\/p>\n\n\n\n

Kennedy tiszt\u00e1ban volt azzal, hogy vesz\u00e9lyes ellens\u00e9geket szerzett. Eisenhower tekint\u00e9lyes katonai t\u00e1bornok volt, ez\u00e9rt Kennedy a z\u00f6kken\u0151mentes \u00e1tmenet miatt t\u00f6bb vezet\u0151 republik\u00e1nust is a poz\u00edci\u00f3j\u00e1ban hagyott, mint Lemnitzer vez\u00e9rkari f\u0151n\u00f6k\u00f6t vagy mag\u00e1t Dullest. A kubai fiask\u00f3 ut\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9ttel megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k r\u00e1venni az eln\u00f6k\u00f6t, hogy avatkozzon be Laoszban a kommunista felkel\u00e9s ellen, azonban Kennedy ezt is elutas\u00edtotta, \u00e9s m\u00e9rg\u00e9ben a CIA feloszlat\u00e1s\u00e1val fenyeget\u0151z\u00f6tt. Ezt nem v\u00e1ltotta be, de Lemnitzert \u00e9s Dullest elmozd\u00edtotta a tiszts\u00e9g\u00e9b\u0151l. \u00d6ccs\u00e9n, Robert Kennedyn kereszt\u00fcl, aki a korm\u00e1ny\u00e1ban igazs\u00e1g\u00fcgyi miniszteri posztot t\u00f6lt\u00f6tt be \u00e9s legk\u00f6zelebbi tan\u00e1csad\u00f3j\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott, igyekezett fel\u00fcgyeletet gyakorolni a CIA felett. Ugyancsak Bobby volt, akin kereszt\u00fcl j\u00f3 kapcsolatokat keresett a kubai emigr\u00e1nsok ir\u00e1ny\u00e1ba. Ismert, \u00e9s itt most k\u00fcl\u00f6n nem r\u00e9szletezett a kommunik\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1nd\u00e9k Kennedy \u00e9s Castro k\u00f6z\u00f6tt, gondoljunk Lisa Howard, Richard Goodwin, vagy James Donovan tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

1962 okt\u00f3ber\u00e9ben a kubai rak\u00e9tav\u00e1ls\u00e1g sor\u00e1n Kennedynek 13 napig kellett \u00e1llnia a katonai vezet\u0151k egyhang\u00fa nyom\u00e1s\u00e1t: avatkozzanak be \u00e9s katonai er\u0151vel t\u00e1vol\u00edts\u00e1k el azokat a k\u00f6zepes hat\u00f3t\u00e1v\u00fa rak\u00e9t\u00e1kat, amelyeket a szovjetek telep\u00edtettek a sziget nyugati fel\u00e9re. Kennedy egy Kuba k\u00f6r\u00fcli tengeri blok\u00e1d mellett d\u00f6nt\u00f6tt, hogy megakad\u00e1lyozz\u00e1k \u00fajabb fegyverek \u00e9rkez\u00e9s\u00e9t, mik\u00f6zben a h\u00e1tt\u00e9rben – f\u0151leg had\u00fcgyminisztere \u00e9s \u00f6ccse, Robert McNamara \u00e9s Robert Kennedy k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel – a szovjetekkel egyezkedett. Az eln\u00f6k kifejezetten utas\u00edtotta a CIA-t, hogy tart\u00f3zkodjon az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 akci\u00f3kt\u00f3l, nehogy ind\u00edt\u00e9kot szolg\u00e1ltasson egy nukle\u00e1ris h\u00e1bor\u00fahoz. A parancsot megtagadva a CIA Miamiban sz\u00e9kel\u0151 Kuba-\u00fcgyoszt\u00e1lya – William Harvey-val az \u00e9len –  hatvan kommand\u00f3st dobott le Kub\u00e1ban arra sz\u00e1m\u00edtva, hogy az amerikai inv\u00e1zi\u00f3 hamarosan megindul. A v\u00e1ls\u00e1g v\u00e9g\u00fcl k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s engedm\u00e9nyekkel old\u00f3dott meg: az USA T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gb\u00f3l, az oroszok Kub\u00e1b\u00f3l v\u00e1llalt\u00e1k leszerelni a rak\u00e9t\u00e1ikat, ezzel a h\u00e1bor\u00fa k\u00f6zvetlen vesz\u00e9lye elh\u00e1rult. Egym\u00e1st meger\u0151s\u00edt\u0151 besz\u00e1mol\u00f3k szerint Kennedy – eg\u00e9sz hivatali ideje alatt – jobban tartott egy amerikai katonai f\u00fcggelems\u00e9rt\u0151 kirohan\u00e1st\u00f3l vagy puccst\u00f3l, mint egy kubai vagy szovjet t\u00e1mad\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Allen Dulles meneszt\u00e9se ut\u00e1n John McCone lett a CIA vezet\u0151je. McCone h\u00edv\u0151 katolikus republik\u00e1nus volt, akit\u0151l a Kennedyek a szervezet a kor\u00e1bbiakn\u00e1l nagyobb kontrollj\u00e1t v\u00e1rt\u00e1k. McCone alkalmatlannak bizonyult a feladatra, nem tartozott ugyanis a h\u00edrszerz\u0151k bels\u0151 k\u00f6r\u00e9be – az \u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g legbefoly\u00e1sosabb embere Dulles t\u00e1voz\u00e1sa ut\u00e1n Richard (Dick) Helms lett. Helms CIA-veter\u00e1n volt, sz\u00e1m\u00edt\u00f3 \u00e9s \u00f3vatos, \u00e9s elt\u00f6k\u00e9lt Castro megd\u00f6nt\u00e9se \u00fcgy\u00e9ben. A ny\u00edlt konfront\u00e1ci\u00f3 1962. m\u00e1jus 14-\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt meg a korm\u00e1nyzat \u00e9s az \u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt, amikor egy megbesz\u00e9l\u00e9s sor\u00e1n kider\u00fclt: a CIA a maffi\u00e1val egyezett meg Castro meg\u00f6l\u00e9s\u00e9r\u0151l, l\u00e9nyeg\u00e9ben felb\u00e9relt\u00e9k a gengsztereket a kubai vezet\u0151 meggyilkol\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

A szervezett b\u0171n\u00f6z\u00e9s \u00e9s a b\u0171n\u00fcld\u00f6z\u0151 szervek k\u00f6z\u00f6tti egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9ses kapcsolat nem volt \u00fajkelet\u0171 jelens\u00e9g, \u00e9s nem is csak amerikai specifikum. Mindenesetre az \u00f6tvenes \u00e9vek Amerik\u00e1j\u00e1ban teljesen jellemz\u0151 volt, hogy kiugrott FBI vagy CIA alkalmazottak mag\u00e1npraxisba fogtak, mag\u00e1nnyomoz\u00f3k vagy alvil\u00e1gi figur\u00e1k kij\u00e1r\u00f3i lettek, egy\u00fattal megtartva \u00e9s hasznos\u00edtva a kor\u00e1bbi munkakapcsolataikat is. Ilyen szem\u00e9ly volt Johnny Rosselli is, aki egyar\u00e1nt volt bizalmi embere maffiaf\u0151n\u00f6k\u00f6knek \u00e9s j\u00f3 viszonyban az \u00fcgyn\u00f6ks\u00e9ggel – Rosselli \u00e9s William Harvey bar\u00e1ts\u00e1ga legend\u00e1s volt, egy\u00fctt j\u00e1rtak p\u00e9ld\u00e1ul nyaralni is. K\u00e9s\u0151bb Harvey – a CIA Miamiban sz\u00e9kel\u0151 Kuba-\u00fcgyoszt\u00e1ly\u00e1nak vezet\u0151je – egy szen\u00e1tusi meghallgat\u00e1son j\u00f3 bar\u00e1tj\u00e1nak, feddhetetlen embernek jellemezte Rossellit.<\/p>\n\n\n\n

Kik voltak ekkor az amerikai alvil\u00e1g nagy\u00e1gy\u00fai? Az \u00e9szaki ter\u00fcleteken chicag\u00f3i k\u00f6zponttal Sam Giancana volt az \u00far – az \u0151 alvez\u00e9re volt Rosselli \u00e9s hozz\u00e1 volt bek\u00f6tve Frank Sinatra is, aki egy ideig a Kennedyekhez is k\u00f6zel \u00e1llt. D\u00e9len New Orleans-ban sz\u00e9kelt Carlos Marcello – \u0151t a Kennedyek deport\u00e1lt\u00e1k, nagy viszontags\u00e1gok ut\u00e1n megrend\u00fclt eg\u00e9szs\u00e9ggel sz\u00f6k\u00f6tt vissza az \u00e1llamokba, \u00e9s bossz\u00fat esk\u00fcd\u00f6tt. Florid\u00e1ban Santo Trafficante volt a maffiavez\u00e9r – \u0151 \u00e1polta a kapcsolatokat az \u00fczleti vil\u00e1ggal, Hollywood-dal \u00e9s Jimmy Hoff\u00e1val. Hoffa a Sz\u00e1ll\u00edt\u00f3munk\u00e1sok Szakszervezet\u00e9nek nyugd\u00edjalapj\u00e1t kezelte: hatalmas \u00f6sszeg, amellyel nagy \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1ggal b\u00e1nt. Bobby Kennedy m\u00e9g az \u00f6tvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben, amikor a Szen\u00e1tus Panam\u00e1kat Vizsg\u00e1l\u00f3 Bizotts\u00e1g\u00e1ban dolgozott, ind\u00edtott Hoffa ellen elj\u00e1r\u00e1sokat, egy id\u0151re le is \u00fcltette – a k\u00e9t f\u00e9rfi heves ellen\u00e9rz\u00e9seket t\u00e1pl\u00e1lt egym\u00e1s ir\u00e1nt. Hoffa, Giancana, Marcello, \u00e9s Trafficante: k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben, de mind belefolytak a CIA Castro megd\u00f6nt\u00e9s\u00e9nek \u00fczelmeibe.<\/p>\n\n\n\n

Ne hagyjuk sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl a Kennedyek kapcsolat\u00e1t az alvil\u00e1ggal. Joe Kennedy a 20-as \u00e9vekt\u0151l kezdve kapitalista v\u00e1llalkoz\u00f3k\u00e9nt \u00fagy szerzett vagyont, ahogy tudott: az alkoholtilalom idej\u00e9n csemp\u00e9szettel, k\u00e9s\u0151bb mozik \u00fczemeltet\u00e9s\u00e9vel, t\u0151zsdei spekul\u00e1ci\u00f3kkal foglalkozott. Tev\u00e9kenys\u00e9gei sor\u00e1n alvil\u00e1gi figur\u00e1kkal is kapcsolatba ker\u00fclt, \u00e9s olyan ismert gengszterekkel is \u00fczletelt, mint Frank Costello vagy Longy Zwillmann – a 40-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n ut\u00f3bbinak adta el alkoholkereskedelmi h\u00e1l\u00f3zat\u00e1t. Amikor fiai, el\u0151bb Bobby, majd k\u00e9s\u0151bb John is a panam\u00e1kat vizsg\u00e1l\u00f3 bizotts\u00e1gban gengszterekre vad\u00e1sztak, Joe komolyan agg\u00f3dott fiai biztons\u00e1g\u00e1\u00e9rt, mert ismerte \u0151ket \u00e9s a m\u00f3dszereiket, ebb\u0151l csal\u00e1di visz\u00e1lyok is t\u00e1madtak. Ma m\u00e1r biztosra vehet\u0151, hogy Joe Kennedy John 1960-as eln\u00f6ki kamp\u00e1nya k\u00f6zben t\u00e1rgyalt is maffiavez\u00e9rekkel annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy azok seg\u00edts\u00e9k el\u0151 \u00e1llamukban fia eln\u00f6kk\u00e9 v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t. Marcello \u00e9s Trafficante az el\u0151v\u00e1laszt\u00e1son Johnsont, majd a v\u00e1laszt\u00e1son Nixont t\u00e1mogatta f\u00e9l-f\u00e9l milli\u00f3 doll\u00e1rral, azonban Giancana k\u00f6zrej\u00e1tszhatott abban, hogy Kennedy megnyerte Chicagot. Hoover, az FBI vezet\u0151je 1961 v\u00e9g\u00e9n szembes\u00edtette a Kennedyeket egy lehallgatott telefonh\u00edv\u00e1sr\u00f3l, amelyben Giancana amiatt \u0151rj\u00f6ng, hogy Joe Kennedy nem tartotta a szav\u00e1t, \u00e9s \u0151t annak ellen\u00e9re zaklatj\u00e1k a b\u0171n\u00fcld\u00f6z\u0151 szervek, hogy \u201csz\u00e1ll\u00edtotta Chicagot\u201d. Joe Kennedy \u00e9ppen azokben a napokban kapott agyv\u00e9rz\u00e9st, \u00e9lete h\u00e1tral\u00e9v\u0151 r\u00e9sz\u00e9re f\u00e9lig b\u00e9n\u00e1v\u00e1 \u00e9s besz\u00e9dk\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1lt, fiai pedig nem k\u00edv\u00e1ntak tudom\u00e1st venni apjuk alvil\u00e1ggal k\u00f6t\u00f6tt alkuj\u00e1r\u00f3l, ha volt ilyen (elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy Giancana a lehallgat\u00e1sa tudat\u00e1ban Kennedyt akarta kompromitt\u00e1lni).<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

M\u00e1r a diszn\u00f3-\u00f6b\u00f6li kudarc ut\u00e1n elkezdett a CIA saj\u00e1t, az eln\u00f6ki adminisztr\u00e1ci\u00f3 f\u00f6l\u00f6tt \u00e1tny\u00fal\u00f3 terveket sz\u0151ni Castro \u00e9s a kubai rezsim megd\u00f6nt\u00e9s\u00e9re. Kennedy hintapolitik\u00e1t j\u00e1tszott: szerette volna, ha er\u0151skez\u0171 vezet\u0151nek l\u00e1tj\u00e1k aki elt\u00f6k\u00e9lt Kuba felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1ban, de tartott is a nukle\u00e1ris h\u00e1bor\u00fa vesz\u00e9ly\u00e9t\u0151l \u00e9s hajlott a megb\u00e9k\u00edt\u00e9s politik\u00e1j\u00e1ra. A rak\u00e9tav\u00e1ls\u00e1got k\u00f6vet\u0151en, amely megold\u00e1s\u00e1ban szerepet j\u00e1tszott egy meg-nem t\u00e1mad\u00e1si \u00edg\u00e9ret amerikai r\u00e9szr\u0151l, \u00e9s amelyet Kennedy komolyan is gondolt, a CIA konspir\u00e1ci\u00f3s tervei is feler\u0151s\u00f6dtek – nagyj\u00e1b\u00f3l ekkora dat\u00e1lhat\u00f3 a kapcsolat elm\u00e9ly\u00edt\u00e9se a keresztap\u00e1kkal. Giancana, Marcello, \u00e9s Trafficante \u00e9rdekelts\u00e9gekkel rendelkeztek Kub\u00e1ban: szerencsej\u00e1t\u00e9k, kaszin\u00f3k, sz\u00e1llod\u00e1k, amelyek a kubai forradalom k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u00e1llami k\u00e9zre ker\u00fcltek, \u00e9s amelyeket szerettek volna visszaszerezni. A CIA pedig b\u00edzott abban, hogy az alvil\u00e1gi kapcsolatrendszert \u00e9s a b\u00e9rgyilkosokat kihaszn\u00e1lva, valamint a kubai emigr\u00e1nsok harcolni k\u00e9sz tagjai felfegyverezve kiiktathat\u00f3 Castro, \u00e9s a kubai ellen\u00e1ll\u00e1s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val megd\u00f6nthet\u0151 a rendszere. Ennek a szervezked\u00e9snek a k\u00f6zpontja a Kuba-\u00fcgyoszt\u00e1ly lett Miamiban – 1962 augusztus\u00e1ban \u0151k szervezt\u00e9k a Castro elleni sikertelen mer\u00e9nyletet egy havannai sz\u00e1llod\u00e1ban, amely azt\u00e1n k\u00f6zvetlen el\u0151zm\u00e9nye lett az okt\u00f3beri rak\u00e9tav\u00e1ls\u00e1gnak; a szovjetek ezt k\u00f6vet\u0151en kezdt\u00e9k meg a rak\u00e9takil\u00f6v\u0151k elhelyez\u00e9s\u00e9t Kuba nyugati r\u00e9sz\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n

John Kennedy, aki \u00f6ccs\u00e9n kereszt\u00fcl igyekezett befoly\u00e1sa alatt tartani a CIA-t \u00e9s a harcos kubai emigr\u00e1ci\u00f3t is, tudott a maffi\u00e1val val\u00f3 \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sr\u00f3l, \u00e9s ellenezte. Nem tudjuk, hogy a CIA az anyagi t\u00e1mogat\u00e1son, a fegyverbeszerz\u00e9seken \u00e9s a kik\u00e9pz\u00e9seken t\u00fal mennyiben b\u00e1tor\u00edtotta a Castro-ellenes alvil\u00e1got a Kennedyekkel szembeni ellenszeg\u00fcl\u00e9sre. Azt tudjuk, hogy Bobby Kennedy megkapta azokat a jelent\u00e9seket, amelyek arr\u00f3l sz\u00f3ltak, hogy a miami k\u00f6r\u00f6kben vesz\u00e9lyes m\u00e9reteket \u00f6lt az eln\u00f6k elleni hangulatkelt\u00e9s. 1963 k\u00f6zep\u00e9n ezekben a k\u00f6r\u00f6kben t\u0171nt fel Lee Harvey Oswald.<\/p>\n\n\n\n

Oswald \u00e9lett\u00f6rt\u00e9nete k\u00fcl\u00f6n is meg\u00e9rne egy cikket, azonban most csak a t\u00e9m\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 legfontosabb inform\u00e1ci\u00f3kat foglaljuk \u00f6ssze. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb tehets\u00e9g \u00e9s \u00e9letc\u00e9l n\u00e9lk\u00fcl m\u00e1r fiatalon csatlakozik a tenger\u00e9szgyalogs\u00e1ghoz, ahol oroszul kezd tanulni. Jap\u00e1nban \u00e1llom\u00e1sozik, az U-2-es bomb\u00e1z\u00f3k t\u00e1maszpontj\u00e1n. Leszerel\u00e9se ut\u00e1n a Szovjetuni\u00f3ba disszid\u00e1l, megn\u0151s\u00fcl, majd visszat\u00e9r az \u00c1llamokba. Mindezt a hidegh\u00e1bor\u00fa kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n, \u00e9s m\u00e9g csak nem is vegz\u00e1lj\u00e1k – mik\u00f6zben baloldali gondolkod\u00e1s\u00fa k\u00f6z\u00e9leti szerepl\u0151ket, m\u0171v\u00e9szeket tiltanak be, hallgatnak le, cit\u00e1lj\u00e1k b\u00edr\u00f3s\u00e1gra. Oswald val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egy alacsony szint\u0171 CIA-s vagy a Katonai H\u00edrszerz\u00e9s embere lehetett, akit a tenger\u00e9szgyalogs\u00e1gn\u00e1l szervezhettek be, \u00e9s akit \u201c\u00e1tdobtak\u201d a szovjetekhez majd engedtek visszat\u00e9rni az USA-ba, miut\u00e1n a KGB \u00e9rdemben nem foglalkozott vele – vagy lehet, hogy igen, \u00e9s kett\u0151s \u00fcgyn\u00f6k volt, nem tudjuk. Azt viszont tudjuk, hogy a feles\u00e9ge nagyb\u00e1tyja ezredesi rang\u00fa szovjet bel\u00fcgyi tiszt volt (Marina egyetemistak\u00e9nt n\u00e1la lakott), \u00e9s pont abban az id\u0151ben l\u0151ttek le egy U-2-es bomb\u00e1z\u00f3t a szovjetek, amikor Oswald is ott \u00e9lt. Visszat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n ann\u00e1l a t\u00e9rk\u00e9p\u00e9szeti c\u00e9gn\u00e9l kap munk\u00e1t, amely a kubai rak\u00e9tav\u00e1ls\u00e1g idej\u00e9n az eln\u00f6k\u00f6t l\u00e1tja el inform\u00e1ci\u00f3val. M\u00e1sodik gyermeke is megsz\u00fcletik, a feles\u00e9g\u00e9vel gyakran \u00e9lnek k\u00fcl\u00f6n. 1963 nyar\u00e1t New Orleans-ban t\u00f6lti, itteni t\u00e9nyked\u00e9se j\u00f3l dokument\u00e1lt: baloldali provok\u00e1tor \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg FBI inform\u00e1tor volt.<\/p>\n\n\n\n

Kuba, CIA, maffia, ezek a ter\u00fcletek hordozt\u00e1k a legf\u0151bb vesz\u00e9lyt Kennedy eln\u00f6ks\u00e9g\u00e9re, \u00e9s mint ut\u00f3bb bebizonyosodott, az \u00e9let\u00e9re is. Eln\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek m\u00e1s fontos politikai aspektus\u00e1r\u00f3l, mint a polg\u00e1rjogi \u00fcgyek, Vietn\u00e1m, \u0171rprogram, ebben a cikkben nem foglalkoztunk, mert meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00fcnk szerint nem voltak k\u00f6zvetlen\u00fcl hat\u00e1ssal a meggyilkol\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

Fot\u00f3k forr\u00e1sa: Wikip\u00e9dia.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Trump eln\u00f6k a m\u00e1sodik beiktat\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 napokban eln\u00f6ki rendelettel utas\u00edtotta az illet\u00e9kes hat\u00f3s\u00e1gokat, hogy k\u00e9sz\u00edtsenek tervet a Kennedy eln\u00f6k meggyilkol\u00e1s\u00e1nak kivizsg\u00e1l\u00e1sakor keletkezett iratok eddig titkos\u00edtott tartalm\u00e1nak k\u00f6zz\u00e9t\u00e9tel\u00e9re. Kennedy meggyilkol\u00e1s\u00e1nak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei m\u00e1r az els\u0151 napt\u00f3l vitatottak, a nyomoz\u00e1si eredm\u00e9nyek titkos\u00edt\u00e1s\u00e1nak felold\u00e1sa – t\u00f6bb hull\u00e1mban – r\u00e9g\u00f3ta napirenden van. Kennedy eln\u00f6ks\u00e9ge konfliktusokkal […]<\/p>\n","protected":false},"author":8,"featured_media":256,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[3,5],"tags":[],"class_list":["post-252","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tarsadalom","category-tortenelem"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/252","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/users\/8"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=252"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/252\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":333,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/252\/revisions\/333"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/media\/256"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=252"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=252"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/egzakt.eu\/j\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=252"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}