Szent-Iványi István A szerző képe

Az Üzletember és a Harcos kontra Európai Unió?

Dübörög a választási kampány az Egyesült Államokban, és úgy tűnik Donald J. Trump áll nyerésre. Milyen hatásai lehetnek az exelnök visszatérésének az Európai Unió és Magyarország politikájára, vagy épp az orosz-ukrán háborúra? – interjú Szent-Iványi Istvánnal.

2024-ben Joe Biden demokrata párti elnöknek régi mementójával, Donald Trumppal kell szembenéznie, és az esélyei nem túl fényesek. Noha a szavazás novemberben esedékes, a statisztikák már most azt sugallják, hogy a 81 éves elnöknek nem lesz könnyű dolga. Még így sem, hogy a volt elnök Trump ellen a kampány időszak alatt több büntetőeljárás is zajlik, többek közt a 2020-as elnökválasztás akadályozása, választás megzavarása Georgia államban, minősített iratok rejtegetése, vagy egy pornósztárnak adott hallgatási pénz miatt.

Donald Trump, ettől függetlenül, a tőle megszokott optimizmussal és nagyot mondással kezeli a helyzetet, országa ügyeit, és ami számunkra leginkább releváns: a világpolitika színpadán tett, Európa életét befolyásoló jövőbeli kijelentéseit.

Mit várhatunk Trumptól? Hogyan alakulna Európa politikája, ha ismét az amerikai üzletember győzne? Szent-Iványi István, korábbi ljubljanai nagykövet, országgyűlési és európai parlamenti képviselő, összefoglalta nekünk, hogy mire számíthatunk.

A legtöbb európai vezető retteg ettől. Van 4 év tapasztalat, ami alatt Trump elfordult Európától, lekezelte őket, elutasította a szabadkereskedelmi megállapodást, kereskedelmi háborút hirdetett és Európával szemben folyamatosan elutasító magatartást mutatott. Kialakult egyfajta biztonságpolitikai aggodalom is vele kapcsolatban, mivel a NATO elkötelezettsége sem egyértelmű – mondta Szent-Iványi István, utalva Trump korábbi kijelentésére, miszerint kiléptetné Amerikát a NATO szövetségből, amennyiben nem tudják teljesíteni a költségvetési célokat.

Ennek előkészületeire fel is szólította 2018-ban Mark Esper védelmi minisztert, ám a szakítás mégsem történt meg akkoriban. Márciusban erről úgy nyilatkozott, hogy Amerika maradni fog, ha Európa „tisztességesen játszik”. – Nem tartom reálisnak a kilépés lehetőségét. Trump nem hozhat meg egyedül egy ilyen döntést és a párt elitben sincs akkora támogatottsága ez ügyben. Ettől függetlenül Európában van egy nagyon komoly biztonságpolitikai aggodalom, de szerencsére most már van reakció is rá, aminek az élén Emmanuel Macron áll.

Alexander De Croo, belga miniszter, is úgy nyilatkozott, hogy fel kell készülnünk arra a helyzetre, ha Európának egyedül kell megvédenie magát. Az amerikai hadiiparról viszont teljesen lemondani nem lehet, hiszen az ő kezükben van a legmodernebb technológia. De Európa, elvileg, a maga világgazdaságban elfoglalt közel 20%-os részesedésével képes lenne összefogással létrehozni egy ütőképes haderőt. Az orosz agresszió és a Trump-hatás együttese beindította a vészcsengőt Európában és elindult a készülődés. Ez az európai autonómia gondolata, ami anno, Trump elnöksége alatt született meg. Beindult az egészséges immunrendszer védekezése, remélhetőleg működni is fog. Putyin is arra számított, hogy az Unió nem fog tudni reagálni, vagy csak lagymatagon, mint a Krím elfoglalásakor 2014-ben. Most más a helyzet. Európa kezd magához térni.

Amerika nélkül azonban kritikussá válhat a helyzet. Trump visszatarthatja a támogatást Ukrajnától, aminek következtében több teher nehezedne Európára, és előnyhöz jutna Putyin. Az idő Oroszországnak dolgozik. Az orosz költségvetés 35%-a háború megy, és mozgósítással rengeteg embert be tud sorozni, amit eddig a választások miatt persze halogatott. Kína a modern fegyverekhez szükséges alkatrészekkel támogatja, ha nyíltan fegyverrel nem is. Drónok Irántól jönnek, Észak-Korea tüzérségi lőszereket küld. Európa 1-2 éven belül eljuthat arra a szintre, hogy felvegye a versenyt, de az is csak arra lenne elég, hogy az ukránok a jelenlegi frontvonalakat tartani tudják. Az amerikai támogatására most lenne nagy szükség.

A háború mihamarabbi lezárásában tehát elengedhetetlen Amerika szerepe, de nem mindegy, hogyan történik ez meg. A Washington Post szerint kiszivárgott, hogy Trump nyomást gyakorolna Ukrajnára azért, hogy feladjanak bizonyos területeket a béke érdekében, mint a Krím és a Donbasz régió. Ezzel csak az a probléma, hogy Putyin malmára hajtaná a vizet és a történtek után semmilyen felelősségre vonás, következmény nem érné az orosz elnököt.

Trump kijelentései Európán csattannak, nem az orosz vezetőségen. Ebben Orbán Viktor is hasonlóképpen vélekedik. Míg Brüsszelt háborúpártinak bélyegzi, addig Putyint semmilyen negatív jelzővel nem illette.

Megszoktuk, hogy a magyar kormány igyekszik több lábon állni. Miközben építi kínai kapcsolatait és ápolja az oroszt, Orbán Viktor már biztosította támogatásáról Donald Trumpot is, akit nemrégiben látogatott meg floridai birtokán.

Én nem hiszem, hogy konfliktusmentes lesz Orbán és Trump kapcsolata, de kétségtelenül jobb lesz, mint most a demokratákkal. Tudatosan és szándékosan is rátett erre egyébként azzal, hogy kiutazott Trumphoz és azt mondta, hogy csak ő tud békét teremteni és Európának az az érdeke, hogy ő legyen az elnök.

Ez egy nyílt beavatkozás a kampányba. Pont tőle, aki állandóan a dollárbaloldalra és az amerikai beavatkozásra panaszkodik. Melyik amerikai vezető avatkozott be ilyen nyíltan valaha Magyarország belpolitikájába? Még alacsonyabb szinten sem volt erre példa, nemhogy az elnök részéről. Az előző kampány alatt például Szijjártó Péter videó üzenetben vonta korrupciós gyanúba Bident. Egyértelmű, hogy mindent megtesznek azért, hogy Trump lehessen újra az elnök, mert akkor az USA fókusza a jogállamiságra, demokráciára, médiaszabadságra, emberi jogokra meg fog szűnni, de legalábbis meggyengül, David Pressmant pedig leváltanák, ami Orbánnak önmagában is nyereség. Számíthat rá, hogy akkor majd jön egy Trump párti nagykövet, aki csak dicsérni fogja a jelenlegi kormányt, ahogy azt az előző Trump által kinevezett nagykövet tette.

Ellenben két ponton is lehet összeütközés. Az egyik, a kormány kínai kapcsolata, ami régen is probléma volt. Trump külügyminisztere, Mike Pompeo, akkor keményen szóvá tette, hogy a Huawei európai logisztikai központja itt épült ki és lehetőséget kaptak a kritikus infrastruktúrának tekintett 5G hálózat kiépítésére is. Trump nem annyira kemény az oroszokkal szemben, de annál keményebb Kínával és el fogja várni a szövetségesektől, hogy ehhez az állásponthoz csatlakozzanak. Magyarország a kínai autóipari cégekkel, akkumulátor gyáraival és a szoros politikai kapcsolataival, a Hszi Csin-ping budapesti látogatással és a kínai rendőrök magyarországi járőrözésével nem fogja elnyerni a tetszését. Nem lesz egyszerű menet, lesz összeütközés.

A másik, hogy Trumpnak nem Oroszország az első, de az a magatartás, amit Orbán folytat Putyin felé,”a kölcsönös tiszteleten és bizalmon”alapuló szívélyes kapcsolat, illetve, hogy az európai uniós vezetők közül egyedüliként gratulál a választási győzelméhez, ő sem fogja jó szemmel nézni – fejtette ki Szent-Iványi István.

Orbán Viktor részéről nem ez az egyetlen aggasztó mozzanat. Az Európai Unión belül egyedül maradt, pedig hamarosan átveszi az Európai Tanács elnökségét.

Ő mindent a szélsőjobboldalra tett fel, de jelenleg nem úgy néz ki, hogy ez kifizetődő lenne. Ha az EU Tanács elnökségét úgy veszi át, hogy perben-haragban áll jóformán mindenkivel, amire eddig példa sem volt még, azzal a saját elnökségét aknázza alá. Az elnök feladata az íratlan, hallgatólagos szabályok szerint, hogy békés és jóhiszemű közvetítőként elsimítsa a felek közti konfliktusokat, de ő inkább élezni szereti ezeket a vitákat. Ő nem a megoldás, hanem maga a probléma. Van aggodalom a tagállami vezetőkben, hogy fog Orbán élni ezzel a szereppel. A magyar miniszterelnök folyamatosan azt kommunikálja, hogy az Európai Unió vezetői háborúpártiak.

Mi a cél ezzel a magatartással? Mi benne a haszon?

Belpolitikailag érthető: vannak kijelölt ellenségek, akiket ő legyőz, mert ő egy harcos, egy fighter. A pszichéjéből és felfogásából következik, hogy a politika egy állandó küzdelem. Ez részben igaz, de részben legalább annyira kooperáció, kompromisszum, együttműködés is. Szóval belpolitikailag az ő táborának tetszik ez a harcos szellem, de külpolitikailag katasztrofális következményekkel jár. Hogy miért csinálja mégis, arra több különböző elmélet létezik. Minden ismert körülmény arra mutat, hogy ez egy teljesen irracionális, destruktív dolog, amit folytat. De mi van akkor, ha van valami a háttérben, amit nem ismerünk? Csak erre lehet gondolni, mert ez nem szimpla őrület és nem kizárólag a harcos természetéből fakad. Állítani nem tudok semmit, de van három széles körben elterjedt feltevés:

– zsarolják valamivel,

– nagy üzleti magánérdek áll a viselkedése mögött, amiből valakinek komoly haszna van,

– Putyinnal kötött politikai deal áll a dolog mögött.

Azt a változatot nem hiszem el, hogy Orbán egy egomán őrült és nincs semmiféle terv vagy meggondolás a politikája mögött. Ezt én kizártnak tartom.

A kiemelt képen Szent-Iványi István, a kép forrása: a szerző saját fotója.

Megosztás itt