Az Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszer az uniós és állami források nyomon követhetőségét hivatott biztosítani a magyar kormány számára, ám az Állami Számvevőszék februári elemzése szerint még a Magyar Államkincstár dolgozói is vért izzadnak a rendszerrel. Emellett a hitelességével és a hatékonyságával is akadnak gondok.
Az Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszer (OTR) 612 680 000 Ft-ért valósult meg, és az alábbi deklarált céljai volnának.
Az OTR rendszer kifejlesztésének eredményeként:
- általános és közszolgáltatási csekély összegű (de minimális) támogatások keretfigyelésére, együttes és típusonkénti nyilvántartására képes alkalmazás kerül kialakításra;
- a különleges támogatási formákat is kezelő rendszerrel a támogatáshalmozódás ellenőrzési funkció teljes körűvé tétele;
- a tárolt adatok segítségével kialakításra kerül egy „pozitív ügyfél lista” és ezzel együtt ügyfélminősítés lehetősége is;
- elektronikus web-es elérés és egységes kommunikációs portál jön létre;
- sztenderd interfész formátumtámogatás kerül kialakításra, ezáltal gyorsabb és rugalmasabb kétirányú adatszolgáltatás és adatfeldolgozás válik lehetővé;
- a Kincstár jogszabályban meghatározott feladatait teljeskörűen és hatékonyabban képes ellátni;
- a pályázati döntésekhez, szerződéskötésekhez és kifizetésekhez gyorsabb, a lebonyolításhoz, ellenőrzéshez a jogszabályoknak mindenben megfelelő információ átadás valósul meg;
- az Európai Uniós adatszolgáltatási kötelezettség hatékonyabban teljesül;
- a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) adatkapcsolat technológiája megújul;
- a projektben nevesítetten a Támogatásokat Vizsgáló Iroda (TVI) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) támogatási konstrukciókkal kapcsolatos, vonatkozó jogszabályokban előírt munkájának elektronikus felülettel történő támogatása révén a szervezetek munkája gyorsabbá, hatékonyabbá és biztonságosabbá válik;
- a folyamatosan aktualizált adatok lehetőséget biztosítanak a naprakész támogatói előirányzati keretek nyilvántartására.
A fentiekben meghatározott hatékonyság, átláthatóság és a szervezetek munkájának gyorsabbá, biztonságosabbá tétele helyett azonban káosz született.
Az Állami Számvevőszék munkatársai elemzésükben az OTR kockázatait, azok hatását, és a rendszer alkalmasságát vizsgálták. A 26 oldalas dokumentum mindjárt az elején leszögezi, hogy a rendszer hiányos, nehezen kezelhető, felületének kialakítása logikátlan és a rávonatkozó jogszabályok még a Magyar Államkincstár dolgozói számára sem egyértelműek:
„Az elemzés megállapította, hogy az OTR adattartalma nem tekinthető teljeskörűnek, több esetben nem szerepelnek az Államháztartásról szóló törvényben is előírt alapvető adatok, például a döntéshozatalra jogosult megnevezése, a támogatás felhasználási helye és a támogatási igény célja sem.
Az OTR-nek a jogalkotó szándéka szerint garanciális szerepe van a közpénzek nyilvánosságának biztosításában. A közpénzek nyilvánosságát jelenleg nem szolgálja optimálisan az, hogy az OTR-ben szereplő támogatások adatai 2023 közepétől egyszerre két felületen, a Kincstár oldalán, valamint az ún. Közpénzügyi Portálon érhetők el a nyilvánosság számára. Ez megnehezíti a csekély összegű támogatások esetén előírt egybeszámítási kötelezettség teljesítését is, valamint a többszörös támogatás kiszűrését. További aggály, hogy a Közpénzügyi Portálon fellelhető OTR adatbázis kizárólag a pontos URL hivatkozás ismeretében érhető el, kulcsszavak böngészésével nem. Az egységes adattárház funkció nem valósul meg Az előforduló adathiányok miatt ellehetetlenül az, hogy az eredeti jogalkotói szándéknak megfelelően az OTR minden felhasználó számára egységes adattárház funkciót töltsön be. Erre vezethető vissza, hogy a Támogatásokat Vizsgáló Iroda és több más szervezet is a saját céljainak megfelelő párhuzamos adatbázisokat üzemeltet. Ez gazdaságtalan és a hibák, eltérések előfordulásának kockázatát is fokozza.
A támogatás rögzítésére kötelezett szervezetek is megerősítették, hogy a rendszer használatát több jogértelmezési bizonytalanság nehezíti. Egyfelől a támogatók számára nem minden esetben egyértelmű, hogy mely támogatások minősülnek olyan költségvetési támogatásnak, amelyet az OTR rendszerében is rögzíteni kell. Több támogató szervezet esetében arra vonatkozóan sincsenek megfelelő szintű ismeretek, hogy a nyújtani kívánt támogatást egyáltalán rögzíteni kell-e az OTR-ben. Másfelől ingadozó és eltérő a támogatók jogértelmezése olyan alapvető kérdést illetően is, hogy a támogatást el nem nyert pályázatok rögzítését is megköveteli-e a jogszabály.
A hiányos adatrögzítés az interjú eredmények alapján arra is visszavezethető, hogy az OTR kezelőfelülete és az adatmezők logikája nem szolgálja ki optimálisan a felhasználókat.”
Az OTR és a mögötte álló jogszabály a Kincstár dolgozói számára is jogértelmezési dilemmát okoz, mivel az államháztartási törvény nem fogalmaz egyértelműen arról, hogy mi nem minősül költségvetési támogatásnak:
„Több példa is hozható arra, hogy az államháztartás központi alrendszeréből hasonló célra fizetett egyes támogatások a jogszabály előírásai alapján bizonyos esetekben OTR-ben rögzítendő támogatások (mivel az Áht. 1.§ 14. pontja szerint költségvetési támogatásnak minősülnek), míg más esetben nem (mivel az Áht. 1.§ 14. pontja szerint nem minősülnek költségvetési támogatásnak): Például az Otthon Melege Program keretein belül nyújtott, lakásonként legfeljebb 350 000 forint támogatás OTR köteles, de az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti 10 000 000 Ft lakásvásárlási támogatás (CSOK támogatás) nem OTR köteles, mivel az utóbbi jogszabály alapján nyújtott családtámogatásnak minősül, és mint ilyen az Áht. alapján kivételi körbe esik. Nem OTR köteles a közfoglalkoztatottak után járó támogatás mivel kivételi körbe tartozik, de OTR kötelesnek minősül, 1209/2023. (VI. 1.) Korm. határozat szerint az Országos Foglalkoztatási Kft. által lebonyolított munkahelyteremtési támogatás.” – fogalmaz az ÁSZ, később kitérve arra is, hogy a támogatók nem rögzítik a csekély összegű támogatások adatait az OTR-ben.
A Kincstár szakértői szerint emiatt áldásos lenne, ha a költségvetésben dedikált törvényi sorok lennének a támogatásokra.
„Az OTR létrehozásának egyik célja éppen az adatnyilvánosság egy csatornán keresztül történő biztosítása volt, amely a jelenleg párhuzamosan működő két adatbázis létrejöttével sérül. A párhuzamos nyilvántartások megnehezítik a csekély összegű támogatások rögzítése által megvalósítható egybeszámítási kötelezettség nyomon követését, illetve a többszörös támogatás kiszűrését” –fogalmazták meg az ÁSZ munkatársai.
Hogy az elemzők leteszteljék a rendszert, kiválasztottak öt támogatási konstrukciót is a nyilvános adatbázisból a rendszer megfelelőségének vizsgálatához, amelyek közül azonban egyet találtak meg, de még annak sem egyezett meg az összege a támogatói döntésben szereplő összeggel.
A 2015 óta működő rendszer hiányosságairól az is kiderült, hogy a nyilvántartásban rögzített támogatásokból közel ezer esetében nincsenek megnevezve a döntéshozók, de a Közpénzügyi Portál adatbázisának 47 712 támogatás igénylés adatai között is találtak 18 471 ilyen esetet (ami az összes igény 38,7%-a!).
Az már csak hab a tortán, hogy többszörös adatrögzítés kockázata is fennáll: az OTR oldalán közzétett nyilvántartásban Gárdony Város Önkormányzata strandfejlesztésének támogatása hat alkalommal került rögzítésre, mind a hat esetben 30 millió Ft-os támogatási összeggel.
A hibázási lehetőség és átláthatatlanság tehát adott, de további pikantériája a rendszernek a pozitív ügyféllista, amelyben azokat azonosítja a rendszer, akik a döntéshozók jelzései alapján kizárásra kerültek a támogatási rendszer valamelyik szintjén. Legközelebb tehát még könnyebb lesz rostálni a támogatási igények között.