Szegényes, kevés, és időnként romlott a kiosztott étel a büntetés-végrehajtási intézetekben. A pótlásra csekély lehetősége van a fogva tartottaknak, az intézetekben üzemelő boltok magasabb áron forgalmaznak a piacinál, és még a választék is elenyésző. Az üzemeltetés egy kézben összpontosul és megkerülhetetlen. A nyilvánosság felé tálalt vízió, hogy a börtönök 100 százalékban önfenntartók, nem teljesül: ezt támasztják alá a beszállítókkal kötött szerződések nyilvános adatai. A Magyar Helsinki Bizottság közérdekű adatigénylés során kapott tájékoztatást a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától, amelyből kiderül: 2023. október 31-én a fogvatartottak száma 18 407 fő volt, ezen belül a speciális étrendet igénylők aránya 12,16 százalék, ők még a többieknél is kritikusabb helyzetben vannak.
Nemzetközi figyelmet kapott februárban a 43 éves olasz Carmen Gorgio által adott interjú, amelyben saját tapasztalata alapján beszél a magyar börtönben történt fogvatartása körülményeiről. A élelmezéssel kapcsolatban beszámolt arról, hogy a napi egyszeri meleg étkezés délben egy ehetetlen leves volt, vacsorára konzervek és lekvár, ha pedig megpróbált félretenni valamit későbbre, azt az őrök kidobták.
Szintén a közelmúltban készített videós interjút egy börtönkonyhán “Így étkeznek a rabok a Kozma utcában” címmel a Mediaworks Hungary Zrt. tulajdonában lévő mindmegette.hu portál. A filmkockákon megelevenedő ételek szöges ellentétben állnak a Gorgio által felvázolt körülményekkel, ezért körbejártuk a kérdést, hogy a valóságban mi, mennyi és mennyiből kerül a fogvatartottak tányérjára.
Egy konyhán dolgozó fogvatartott hozzátartozója a Carmen Gorgio által elmondottakat alátámasztva számolt be nekünk arról, hogy a fejadag valóban nagyon kevés, ha húsos étel van is terítéken, hús elvétve van csak a tányéron. Abban az intézetben, ahol az ő hozzátartozója van, gyümölcs soha nincs, reggelire és vacsorára ugyanazt kapják, ami rendszerint májkrém vagy szalámi, esetleg pogácsa. Az őrök más kosztot kapnak mint az elítéltek, és ők a piros betűs napokon ünnepi menüt fogyaszthatnak.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kérdésünkre ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az idevágó belügyminisztériumi rendelet alapján zöldséget és gyümölcsöt nem kötelező napi rendszerességgel biztosítani a fogvatartottak számára. Hangsúlyozták, hogy nem osztanak ki ehetetlen vagy romlott ételt, mivel azok minden esetben minőségi ellenőrzésen esnek át.
A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, Kovács Petra megkeresésünkre ismertette, hogy a magyar börtönökben raboskodó fogvatartottak és hozzátartozóik részéről sok kifogás érkezik hozzájuk az élelmezés mennyisége és minősége kapcsán. A hozzátartozók és fogvatartottak által elküldött panaszokból idézve:
“Az éhhalál küszöbén vagyok sokszor, az adagot sem adják oda az osztók. Az étel, étrend nem elég változatos, tápértékben szegényes. Almát ritkán kapunk, vitamin hiányban leledzünk.”
“A napi 7 dkg reggeli helyett, csak 4 dkg jut a rabokhoz, így közel 800 kg maradna meg havonta, de az eltűnik. Ételmintákat nem abból az ételből veszik le, amit a rabok kapnak. Hűtőrendszer hiánya miatt 2-kor kell vacsorázni. Sokszor romlott ételt kapnak. Ha az nem kell, nem pótolják.”
Egy fogvatartott édesapja panaszában azt írja, hogy a családnak kell minden hónapban 100 ezer forintot küldenie, hogy egy minimum életszínvonalat tudjon tartani a fia. Főleg élelmiszer vásárlására kell a pénz. Az élelmezés annyira silány, hogy magának kell vásárolnia, pedig fizikai munkát (építőipari foglalkozás) végez minden nap.
A BVOP ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy az étkeztetéssel kapcsolatos panaszokat a fogvatartás helyéül szolgáló büntetés-végrehajtási intézetekben kell a fogvatatottaknak előterjeszteni. 2023-ban mindössze 8 olyan panasz érkezett a témában, melyet ki kellett vizsgálniuk, de nem állapítottak meg szabálytalanságot vagy mulasztást.
A Magyar Helsinki Bizottság a számokkal kapcsolatban elmondta, sokan eleve nem is panaszkodnak, mert félnek. Emellett a zokszavak többsége az intézeten belül marad és nem jut el a BVOP-hoz. A hivatalos számokon felül azonban a jogvédőhöz eljutó észrevételek alapján több embert érinthet a probléma, mert a hallgatás miatt a kifogások egy része nem kerül a felszínre.
Ha kevés és rossz kaját adunk, vegyél tőlünk
A hitvány börtönkoszt pótlására szűkös keretek között van lehetőség. Az alternatívákat a 2015-ben bejegyzett, állami tulajdonú Bv. Holding Kft. biztosítja. A Bv. Holding Kft. 2024 áprilisában 213 alkalmazottat foglalkoztatott, 2023-as leadott mérlege alapján az értékesítése nettó árbevétele 8,8 milliárd forint volt, amely 40 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az egyik szolgáltatás, amelyet a Bv. Holding Kft. nyújt, az a rabok által “spejznek”, hivatalosan kiétkeztetésnek hívott, a börtönökön belül található kisbolt üzemeltetése.
A Kft. egy másik szolgáltatása a hozzátartozóknak ad lehetőséget a vásárlásra webshopon keresztül a boltokéval azonos kínálatból. Havonta egyszer lehetséges csomagot küldeniük a rácsokon belülre, amelyet fizetés után a kiétkeztető boltban készítenek össze a raboknak. Az árak azonban jóval a piaci ár felett vannak. Egy volt fogvatartott nyugtákat juttatott el szerkesztőségünknek, amelyeket a vásárolt élelmiszerek után kapott. Az árakat összehasonlítottuk a KSH által fogyasztói átlagáraival. Példaként 1 kg alma árát mutatjuk be amit jóval drágábban vehet meg a fogvatartott a spejzban.
A kormánynak itt is volt egy víziója
A kiosztott csekély mennyiségű, silány minőségű és kiegészítésre szoruló étel nincs ingyen a fogva-tartottaknak, ugyanis rabtartás címén jelenleg 910,- Ft-ot kell fizetnie naponta mindenkinek, aki dolgozik, vagy nem dolgozóként letéti pénzzel rendelkezik. A Börtönügyi Szemle négy évvel ezelőtti, 2020/3-as számában jelent meg Cséri Zoltán tanulmánya, amelyben leírja, hogy a Bv. Holding Kft. elvi és szervezeti átalakulásával a fogvatartottak teljes foglalkoztatása révén és piacképes termékek előállításával a büntetés-végrehajtási szervezet önellátóvá és önfenntartóvá válhat.
Az mfor.hu 2023 januárjában tette fel a kérdést a BVOP illetékeseinek a fegyintézetek közétkeztetésével kapcsolatban, hogy honnan szerzik be az alapanyagokat. A válasz összhangban van a Börtönügyi Szemlében megjelentekkel, vagyis a hazai börtönök élelmiszer ellátottsága saját forrásból közel 100 százalékos, ami azt jelenti, hogy lényegében a rabok termelik meg azt, amit megesznek.
A majdnem 100 százalékos ellátottság azonban köszönőviszonyban sincsen a valósággal annak ellenére, hogy a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságai állattenyésztéssel, növénytermesztéssel, pékségekkel, tésztagyárral és egy vágóhíddal járulnak hozzá az önellátáshoz, a fogvatartottak pedig a rabtartással.
Ezt bizonyítják az államháztartás pénzeszközeinek felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, ötmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó értékű szerződések, amelyek közérdekű adatnak minősülnek, így nyilvánosak. Az adatközlés sem formailag sem tartalmilag nem egységes, a szerződések értékét például az egyik intézetnél nettó, a másiknál bruttó értékben tüntetik fel.
Ez év elején a jelenleg érvényben lévő, vagy legutolsó szerződéseket néztük át és azt találtuk, hogy a Büntetés-végrehajtási Intézetek hozzávetőlegesen több mint 2,5 milliárd forint értékben vásároltak élelmiszereket a közelmúltban olyan beszállítóktól, amelyeknek nem a Magyar Állam a tulajdonosa. A szerződések alapján a legtöbbet, 670 millió forintot a Váci Fegyház és Börtön költ felvágottra, húskészítményre, tésztára, konzervre, zöldségre, gyümölcsre és tejtermékre. A beszállítók több fegyintézet szerződéseiben is feltűnnek. A dobogó legfelső fokán a felgyői Gulyás János és Társa Kft. szerepel, amely megközelítőleg 410 millió Ft összegben szállítja az étkeztetéshez szükséges alapanyagokat a börtönökbe.
A fogvatartottak 12,16 százalékát érinti a speciális étrend
A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa egy másik fontos aspektusra is felhívta a figyelmet. A fogvatartottak között egyre többen vannak, akinek az egészsége miatt speciális étrendre van szüksége.
A KSH által közzétett legfrissebb (2022. december 31.) adatok szerint ekkor 19 347 fő volt a fogvatartottak száma. A Magyar Helsinki Bizottság azonban birtokában van az ennél aktuálisabb adatoknak is, ugyanis közérdekű adatigénylést nyújtott be a BVOP felé és azt a tájékoztatást kapták, hogy 2023. október 31-én 18 407 fő volt börtönben.
A 13/2022. (IV.29.) belügyminiszteri rendelet kitér arra, hogy a diétás normában részesülő fogvatartottak ételeinek elkészítéséhez diétás szakács végzettség vagy annak hiányában dietetikus felügyelete szükséges. A BVOP kommunikációs főosztálya ezzel kapcsolatban azt a tájékoztatást adta, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek 2023 december hónapban átlagosan 2 238 fő részére biztosítottak egészségügyi állapot miatt speciális étrendet. Diétás szakács végzettséggel mindössze 1 fő rendelkezik, de a speciális étrend összeállításához szükséges dietetikus minden intézet részére biztosított.
A valóság azonban itt is mást mutat. Kubát Dániel a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa ezzel kapcsolatban egy konkrét esetet is bemutatott. Egy lisztérzékeny ügyfelüknek évekkel ezelőtt a börtönorvos írt elő gluténmentes étrendet, ennek ellenére nem lisztmentes és elégtelen kalóriatartalmú ételt kapott. Először a legalsóbb szinten jelezte a problémát, ahol olyan a válaszokat kapta, hogy “jó, majd utánanézek”, vagy hogy “ez van nincs mit tenni”. Mivel hasmenéssel küszködött, panaszt tett és összesen három ügyészi vizsgálat volt az ügyében.
2021-ben és 2022-ben az ügyész ugyanazt állapította meg: a lisztmentesség biztosítva volt, de valóban voltak olyan napok, amikor a kalóriatartalom elmaradt a jogszabályi minimumtól. 2023-ban az ügyész már nem talált kivetnivalót: a lisztmentességet és a kalóriamennyiséget is rendben találta.
A fogvatartott ekkor fordult a Magyar Helsinki Bizottsághoz. Hivatalos levelet írtak a börtön parancsnoknak, csatolták a panaszos által vezetett étkezési naplót. A börtönparancsnok szűkszavú, sablon levélben reagált a beadványra, miszerint “a szükséges intézkedéseket megtettük”. Hogy mi volt ez az intézkedés, nem lehet tudni, de a fogvatartott kálváriája véget ért és azóta (többnyire) az egészségének megfelelő étkezést kapja, legalábbis ami az összetevőket illeti.
Kubát Dániel rámutatott a rendszer egyik hibájára, ami megnehezíti az érdekérvényesítést. Az ügyészségi megállapítás során ugyanis olyan dokumentumokra hivatkozva minősítették az ételt megfelelőnek, amit a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai és az ügyfél sem ismerhetett meg.
A vétkes ne is egyék
Tódor János újságíró 1985 és 1987 között nevelőtisztként dolgozott a Baracskai Fogház- és Börtönben, amit a börtön szleng Bahamáknak nevezett. Az ott tapasztaltakból készült a “Börtönhakni” című könyve 1989-ben, amiből a téma érzékenysége miatt évekig csak részletek jelentek a 2020-as kiadásig. A szerző a könyvben bemutat egy szituációt, amikor a börtön parancsnok kihallgat egy elítéltet, ebből idézünk most:
“A parancsnok tekintete a szokásosnál is hosszabban időz el a belépőn. Az elítélt kihúzza magát, érces hangon jelentkezik, mondja a nevét, számát, aztán szinte levegőt sem véve mereszti szemét az asztalnál ülőkre.
– Nevezett elítélt orvosi vizsgálatra jelentkezett, a rendelő előtt várt egy darabig a sorára. Még mielőtt az orvos elvtárs megérkezett volna, bejött a rendelőbe, s hőmérőt kért, hogy megmérje a lázát. A felcser kiküldte, hogy várjon a sorára. Erre ő azt mondta neki, hogy „dugd föl magadnak, ha annyira sajnálod, te köcsög…” – olvassa hangosan a fegyelmi lapot a parancsnok.
– Így volt?
– Parancsnok úrnak tisztelettel jelentem, nem egészen.
– Hogyhogy?
– Hát én valóban mondtam ezeket a Rudi nővérnek, de csak azután, amikor ő mondta nekem, hogy ad ám nekem hőmérőt, egy nagy lófaszt a seggembe…
– Mi az, hogy Rudi nővér?
– Elnézést kérek, alezredes úr, de így hívja a felcsert az egész tábor.
– Kéthavi, ötvenszázalékos kiétkezés-csökkentés – dönt a parancsnok, majd hozzáteszi: – Csak azért nem kap fogdát, mert őszinte volt.
A férfi szája fülig ér, amikor megköszöni az alezredes méltányosságát.”
A fenti sorokat olvasva felidézhetjük a kommunista rezsim múltbéli, zárt ajtók mögötti görbe tükrét. Az elítélt a börtönhierarchia legalsó szegletében próbál túlélni, amibe beletartozik a létfenntartáshoz szükséges ételhez jutás is. Tódor János nemcsak azt mutatja be, hogy milyen volt egy számonkérés, de azt is, hogy a büntetés egyik eszköze volt az étel beszerzésének korlátozása.
Ezt a büntetésformát azonban ma, 2024-ben is alkalmazzák a fegyintézetekben. A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa ez irányú kérdésünkre nem történetekkel, hanem jogszabállyal reagált. A fenyítés fajtáiról ugyanis törvény rendelkezik, amelyek között szerepel, hogy a börtön rendjét vétkesen megsértő elítélttel szemben a személyes szükségletekre fordítható összeg is csökkenthető.
Milyen változások szükségesek?
A Magyar Helsinki Bizottság munkatársai szerint a jelenlegi élelmezési rendszer nem jó, kellenek a reformok. A mennyiségek kevesek, sok börtönben a nem dolgozó ugyanannyi ételt kap, mint a dolgozó. Meg kell teremteni minden egyes büntetés-végrehajtási intézetben a hűtőszekrény használatának lehetőségét. Ahol adottak a feltételek, ott biztosítsák a zárkában történő elhelyezést, ahol ennek nincsenek meg a feltételei, ott minden folyosón lehessen legalább annyi és akkora hűtőszekrény, ahol 5 fogvatartott el tud helyezni nagyobb méretű ételhordó dobozban élelmiszereket. Legyen minden zárkában meleg víz. A kiétkeztetés rendszerét állítsák vissza a 2017 nyarán bevezetett megszorítások előtti állapotra. Ne korlátozzák a megvásárolható élelmiszerek darabszámát. Az árakat csökkentsék a környékbeli kiskereskedelmi átlagárakra, ennek ellenőrzésére alakítsanak ki külön részleget a BV intézetekben. Bővítsék a kiétkeztető boltok termékpalettáját, legyen többféle húskészítmény, pékáru, bio és vegán élelmiszer. Lehessen olyan termékeket kapni, amit a speciális étrendű fogvatartott is megehet. Engedélyezzék a kiétkeztető boltban a vitaminkészítmények árusítását.
Kiemelt fotó forrása: Fortepan/Urbán Tamás