A vérnek fele?
Noha, egykori miniszterelnökünk négy éve Tusványoson kiadta az ukázt, hogy kevert fajú nép márpedig nem leszünk, én mégis fekete-afrikai férfitól szültem magyar gyermekeket Magyarországon. Láss csodát, a magyar átlagember mégsem annyira diszkriminatív, mint gondoltuk. Sőt, kompenzál, hogy mit azt én sem tudom pontosan, de a píszí paci túloldalára esve ajnározza a gyerekeimet.
Vagyis tenné, ha az édes és cuki sütis jelzőkön túlmenően lenne rá megfelelő szókincse. Félvérnek titulálni nemcsak a szó antiszemita múltja miatt kellemetlen, hanem értelmetlen is, hisz a vérük melyik „felét” tartjuk elfogadhatónak? Nem lenne akkor már helytállóbb duplavérűnek nevezni? Hiszen két kultúra örökösei!
Az angol mixed child tükörfordítása a kevert gyerek, ami aztán végképp nem magyaros kifejezés és mint megtudtuk, mi nem keveredünk(!). A legtöbbet elhangzó cuki cappuccino-ról már ne is beszéljünk, mert azt elképezni is csak egy jó olasz cornetto (értsd: croissant) mellett tudom, miként magamra se gondoltam még latte-ként. Mi lenne, ha egyszerűen a köznyelvben is megjelenne az afroeurópai kifejezés, elismerve az egyenlő értékű származást és elkerülnénk a külsőségek túl cukiskodását?!
Fotó: a szerző.
