---

1952-ben egy a Columbia Egyetemhez tartozó szülőszobában egy nőgyógyász-aneszteziológusnő sebtében egy szalvétára feljegyezett öt olyan szempontot, amellyel megalkotta a későbbi modern orvoslás egyik leghétköznapibb mérőeszközét. A módszert megalkotója után Apgar-számnak nevezték.

Virginia Apgar módszere a következő hetven évben szinte változatlan formában jutott el a világ minden szülőszobájába. Ma viszont egyre gyakrabban merül fel a kérdést: vajon a 20. századi körülmények között alkotott skála alkalmas-e arra, hogy a 21. századi szülészeteken is helyt álljon? Vagy időszerű modernizálni azt a mesterséges intelligencia segítségével, kiváltva a humán tényező szerepét az addig ismert folyamatból?

Egy szalvétán feljegyzett élet

Az Apgar-szám keletkezésének pontos körülményei szinte anekdotaszerűek. Virginia Apgar 1952-ben egy kórházi rezidens azon kérdésére, hogy milyen szempontok szerint értékelhetik az újszülötteket, szalvétára jegyezte fel az öt legfontosabb kritériumot, amelyek a későbbi skála sarokpontjaivá váltak. Ezek a következők: a csecsemő szívverése, légzése, izomtónusa, reflexingerlékenysége és bőrszíne. A következő évben a módszert hivatalosan is publikálta, és mára a világ szinte minden kórházi szülőszobájában alkalmazzák.

Apgar felismerte ugyanis, hogy az újszülött élete első perceiben sokszor kevés figyelmet kap, miközben éppen ekkor lehet a legkritikusabb beavatkozásokat elvégezni rajta. Saját tapasztalata szerint is, amíg az anyákat kilenc hónapig figyelték és felügyelték, addig az újszülötteket mindössze pár percig. Éppen ezért is volt kiemelkedően nagy jelentősége az általa kidolgozott módszernek, amelynek lényege az volt, hogy a fenti öt szempontra egyenként nulla és kettő közötti pontszámot adnak: így a maximálisan elérhető pontszám tíz. E megfigyelés alapú vizsgálatot a születést követő első és az ötödik percben végzik el a szakemberek, és ha az eredmény a második felvétel alkalmával is alacsony marad, azonnali beavatkozás válik indokolttá.

A pontozás tételesen lebontva a következő: szívfrekvencia szempontjából nulla pontot kap az a csecsemő, akinek nincs szívverése; egyet, ha a pulzusa száz ütés per perc alatt van; kettőt, ha száz feletti számot mutat. Légzésnél a hiányt nulla, a lassú vagy szabálytalan légzést egy, az erőteljes sírást kettő jelöli. Az izomtónus teljes hiánya nulla, a gyenge végtagmozgás egy, az erőteljes izommunka kettő pont. A reflexreakciót az ingerlésre adott válasz alapján értékelik: ha nincs reakció, nulla pont; ha csak gyenge grimasz látható, egy pont; az erőteljes sírás pedig kettő pontot ér. A bőrszín tekintetében a teljesen kék tónusú csecsemő nullát, a kék végtagú, de rózsaszín testű egyet, a teljesen rózsaszín kettő pontot kap.

A fenti eredmények a laikus számára kevés jelentéssel bírnak, azonban a klinikai értelmezésük annál világosabb: hét és tíz pont közötti értéknél az újszülött stabil állapotúnak, egészséges fejlettségűnek tekinthető; négy és hat pont között kiemelt figyelemre szorul és vélhetőleg további orvosi beavatkozást igényelhet; nulla és három pont az újszülött súlyos fiziológiás állapotát jelzi, és akár azonnali újraélesztést tehet szükségessé.

forrás: https://koraszulott.com/apgar/

Az eljárás elterjedése és bizonyított jelentősége

Az Apgar-szám sikere részben annak köszönhető, amit névadója maga is keresett: egy olyan nagy pontosságú és gyorsan elvégezhető, eszközt nem igénylő metodikát akart kidolgozni, amely bárhol és bármikor alkalmazható értékelést tesz lehetővé. A fenti módszer közvetlenül a bevezetését követően elvitathatatlanul hozzájárult a csecsemőhalandóság csökkentéséhez azzal, hogy egységesítette a szülőszobai megfigyelést és iránymutatást adott a potenciális további beavatkozásokhoz. A módszer pontosságát egy 2001-es kutatás is alátámasztotta, amelynek keretén belül a kutatók több, mint 145 ezer születést vizsgáltak. Megállapításuk szerint a kellő pontossággal felvett Apgar-pontszám a vizsgált születés körüli kimenetel független előrejelzőjének volt tekinthető.

A metodika relevanciáját a későbbi évek hosszútávú összefüggéseket vizsgáló epidemiológiai kutatásai is alátámasztják. Egy 2024-es ausztrál populáció-alapú kohorszvizsgálat (olyan epidemiológiai módszer, amelyben a kockázati tényezőnek kitett és ki nem tett (kohorsz) csoport tagjait vizsgálják) rámutatott, hogy az ötperces alacsony Apgar-érték szignifikánsan összefügg a neonatális (újszülöttkori) halálozással, a súlyos neurológiai morbiditással és az egyéb perinatális (szülés környéki) szövődményekkel. Skandináv kohorszvizsgálatok összefüggést mutattak ki az öt- és tízperces alacsony pontszámok és a cerebrális bénulás, az epilepszia és a hosszú távú légúti megbetegedések megnövekedett kockázata között.

Fontos azonban megjegyezni, hogy mint bármely más mérőszám, az Apgar-szám sem mindentudó, amint arra az Amerikai Szülész-Nőgyógyász Kollégium (ACOG) és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) is egybehangzóan rámutatott. Állásfoglalásuk szerint az Apgar-szám önmagában nem bizonyítja a szülés alatti oxigénhiányt, és nem alkalmas arra, hogy egyéni prognózist tegyen lehetővé az újszülött hosszú távú neurológiai fejlődéséről. Megjegyzésük szerint a módszert mindössze egy gyors, összehasonlító pillanatképnek szánták, nem pedig részletesen kidolgozott diagnózisnak.

Az értékelő személy befolyása

Apgar maga is megfigyelte a szüléseket követően, hogy a szülésvezető orvos gyakran hajlamos magasabb pontszámot adni a babának, mint egy semleges megfigyelő. Ennek oka az emberekben működő érzelmi érintettség, amely torzítólag hat az objektív ítéletalkotásunkra. Ezért az Apgar által megfogalmazott ajánlások szerint az értékelést lehetőleg ne a szülésvezető végezze, hanem más hozzáértő személy. Az értékelők közötti megbízható ítéletalkotás kérdése azonban egy ennél is kiterjedtebb probléma, mivel vizsgálatok dokumentálták, hogy két különböző megfigyelő az izomtónust vagy a légzést nem ritkán teljesen eltérően értékeli, kiváltképpen a koraszülötteknél. Ez a szakmai kihívás oda vezetett, hogy az esetleges újraélesztés közben felvett pontszámot a szakmai ajánlások ma már külön jelölni javasolják, hogy az akkor adott pontszám ne keveredjen a spontán lélegző csecsemő értékelésével.

Kritikaként merült fel az Apgar-szám kapcsán továbbá, hogy figyelmen kívül hagyja az intézményi és kulturális különbségek hatásait. A PLOS Medicine-ben közölt elemzések szerint az Apgar-pontszámok nem használhatók megbízhatóan a különböző egészségügyi rendszerek közötti összehasonlításra, mert a pontozási szokások és a feltételek egymástól olykor teljesen eltérő és széles skálán váltakoznak. Ebből kifolyólag egy esetleges továbbfejlesztett változatnak ezekre a kritériumokra is választ kell adnia.

A bőrszín-probléma rejtett egyenlőtlensége

Az Apgar-skála legélesebb kritikája az elmúlt években a bőrszín-kategória kapcsán merült fel, hiszen az eredeti skálán szereplő „teljesen rózsaszín” bőrszín az elvárt maximális pontszám egyik kulcs eleme, ami alapvetően egy fehér bőrű, kaukázusi populáción kialakított sztenderdet feltételez. Egy 2023-ban a Journal of Perinatal Medicine-ben megjelent tanulmány, amely közel tízmillió szülési adatot elemzett, arra jutott, hogy a fekete bőrű újszülöttek fele akkora eséllyel kaptak tízes pontszámot, mint fehér bőrű társaik. Az ok: a bőrszín-komponens terén tapasztalható eltérés. Ehhez társult az a tény is, hogy a fehér és hispán származású csecsemők jellemzően magasabb arányban kaptak tízes összpontszámot, mint fekete bőrű társaik.

A következmények klinikai szempontból sem csupán statisztikai jellegűek. Edwards és munkatársai (2023) az American Journal of Obstetrics and Gynecology-ban publikált vizsgálatukban kimutatták, hogy az egészségügyi szolgáltatók a köldökzsinórvér-gáz értékektől függetlenül szignifikánsan alacsonyabb Apgar-pontszámot adtak fekete bőrű újszülötteknek. Ennek következménye, hogy ezek a csecsemők magasabb arányban kerültek indokolatlanul intenzív osztályra, ami az egészségügyi rendszerek aggasztó strukturális velejárója. A 2025-ben a Pediatric Research-ben megjelent szisztematikus áttekintésben harmincmillión felüli születésszám jelent meg az összesített mintában, amely megerősítette, hogy a cianózis (szederjesség; kékes-lilás bőrszínelváltozás, amely a szervezet oxigénhiányos állapotára utal) vizuális értékelése sötétebb bőrszínű csecsemőknél szisztematikusan pontatlan.

Apgar maga is elismerte élete során, hogy a bőrszín tekinthető a legkevésbé megbízható elemnek a saját rendszerében. Ezért több kutató és a STAT News 2024-es elemzése a bőrszín-komponens teljes eltörlése mellett érvelt, amelynek következtében a skála maximális pontszáma nyolcra csökkenne. Egyesek ezt nem Apgar munkásságának a megtagadásának, sokkal inkább az alkotása feljavításának tekintik és abban a szellemben nyúlnának az eszközhöz, amely annak megszületését inspirálta: Apgar sem engedett a tehetetlenség érzetének, amikor az általa hozott változás életeket tudott megmenteni.

Mesterséges intelligencia az első percben

A 21. századi kórházi szülőszoba egyre több technológiai eszközzel rendelkezik, amelyek potenciálisan kiegészíthetik vagy akár ki is válthatják az emberi tényezőt. A gépi tanuláson alapuló mesterséges intelligencia-modellek immár képesek az alacsony Apgar-szám születés előtti előrejelzésére is, ami felgyorsítja az esetleges beavatkozásokat. Egy 2022-ben az MDPI AI folyóiratban megjelent iráni populációs tanulmány hatvan jellemzőt felhasználva, hat, egyenként egymilliót meghaladó születést elemző adatbázison 99,4 százalékos pontossággal jelezte előre az ötperces Apgar-pontszám kategóriáját. A vizsgálat során a legfontosabb indikátorok az olyan paraméterek voltak, mint a gesztációs kor, a magzati fejkörfogat, a születési súly, és a szülés körülményei. Egy szudáni kórházban elvégzett, a BMC Pregnancy and Childbirth-ben publikált vizsgálat random modellje pedig 96 százalékos pontossággal tudta megjósolni ugyanezt a számot.

Ezek a modellek azonban nem csupán előrejelzőként működnek, hanem alkalmasak lehetnek arra is, hogy felhívják a figyelmet az egészségügyi kockázati tényezőkre, és segítsék a döntéshozatalt a terhesgondozásban is. A Stanford Medicine 2026. januárban közzétett eredményei szerint a koraszülöttek négy legfontosabb szövődménye 85 százalékos pontossággal előre jelezhető, ha a metabolikus vérparamétereket klinikai adatokkal, köztük az Apgar-pontszámmal is kombinálják a végső eredményért.

A szülőszobában alkalmazott automatizált értékelés irányában is egyre-másra születnek újítások. A 2025-ben elfogadott, a PLOS ONE-ban megjelent ANSWER-protokoll (Assessing Newborn Scoring With Each Resuscitation; Minden egyes újszülött újraélesztést követő pontozása) kifejezetten azt a célt tűzte ki maga elé, hogy felmérje a modern szülőszobai eszközök objektív adatrögzítő képességét. Ezeknek az eszközöknek a szerepét napjainkban még jobbára a szülészorvos, szülésznő, vagy a nővér szubjektív értékelése váltja ki. Ez pedig különösen releváns lehet a nemzetközi környezetben, ahol a bőrszín-komponens gyakran hangsúlyos; a pulzoximetria elvileg kiválthatná a vizuális értékelést, bár itt is megjelenik az egyenlőtlenség problémája, hiszen a pulzoximetriai leolvasások sötétebb bőrszínnél szintén kevésbé megbízhatóak.

Hetven évvel a szalvéta után

Az Apgar-szám a szülészet egyik legstabilabb eszköze maradt napjainkban is, ami nem véletlen. Egyszerűsége, gyorsasága, és az a tény, hogy nem igényel semmilyen eszközt, mind olyan tulajdonságok, amelyeket egy drágább, összetettebb technológia nem mindig képes pótolni egy alacsony erőforrású szülőszobán, például Ghánában vagy Bangladesben. Olyan körülmények között, ahol az egészségügyi infrastruktúra szűkös, ott az Apgar-skála ma is életet ment, ahogyan azt egy 2025-ös ghánai vizsgálat is megerősítette.

Ugyanakkor a hetven éve változatlan rendszer komoly kihívásokkal néz szembe napjainkban. A bőrszín-komponens eltávolítása körüli tudományos konszenzus egyre erősebbé válik, miközben a gépi tanulás-alapú modellek előrejelző pontossága gyakran jócskán meghaladja az emberi értékelőkét, az ANSWER-protokoll pedig strukturáltan próbálja feltérképezni mindazt, amit egy 21. századi újszülöttértékelő rendszernek tudnia kell. A kérdés ma az, hogy ezek a „szemek” pontosabbak, igazságosabbak és adatokban gazdagabbak-e, mint emberi elődjeik? És ha igen, vajon mennyire tudnak bőrszíntől és értékelői tapasztalattól függetlenül értékelni? Mindez a jövő szülészetének a kérdése.

IRODALOM

1. ACOG/AAP 2015 ‘Committee Opinion No. 644’ 2015, Obstetrics & Gynecology, vol. 126, no. 4, Ovid Technologies (Wolters Kluwer Health), pp. e52–e55, http://dx.doi.org/10.1097/aog.0000000000001108. 
2. Rozycki, HJ, Foglia, EE, Yitayew, MS & Herrick, HM 2025, ‘Assessing newborn scoring with each resuscitation (ANSWER): Protocol for identifying and testing an Apgar score for the 21st century’, A Makkar (ed.), PLOS One, vol. 20, no. 5, Public Library of Science (PLoS), p. e0323571, http://dx.doi.org/10.1371/journal.pone.0323571. 
3. Apgar, V 2015, ‘A Proposal for a New Method of Evaluation of the Newborn Infant’, Anesthesia & Analgesia; Analgesia, vol. 120, no. 5, Ovid Technologies (Wolters Kluwer Health), pp. 1056–1059, http://dx.doi.org/10.1213/ane.0b013e31829bdc5c.  
4. Bashambu, MT, Whitehead, H, Hibbs, AM, Martin, RJ & Bhola, M 2012, ‘Evaluation of Interobserver Agreement of Apgar Scoring in Preterm Infants’, Pediatrics, vol. 130, no. 4, American Academy of Pediatrics (AAP), pp. e982–e987, http://dx.doi.org/10.1542/peds.2012-0368. 
5. Khatibi, T, Farahani, A, Sepehri, MM & Heidarzadeh, M 2022, ‘Distributed Big Data Analytics Method for the Early Prediction of the Neonatal 5-Minute Apgar Score before or during Birth and Ranking the Risk Factors from a National Dataset’, AI, vol. 3, no. 2, MDPI AG, pp. 371–389, http://dx.doi.org/10.3390/ai3020023
6. Casey, BM, McIntire, DD & Leveno, KJ 2001, ‘The Continuing Value of the Apgar Score for the Assessment of Newborn Infants’, New England Journal of Medicine, vol. 344, no. 7, Massachusetts Medical Society, pp. 467–471, http://dx.doi.org/10.1056/nejm200102153440701.
7. Sutcliffe, AG, Purkayastha, M, Brison, DR, Nelson, SM, Roberts, SA & Lawlor, DA 2023, ‘General health in a cohort of children conceived after assisted reproductive technology in the United Kingdom: a population-based record-linkage study’, American Journal of Obstetrics and Gynecology, vol. 228, no. 1, Elsevier BV, pp. 82.e1-82.e17, http://dx.doi.org/10.1016/j.ajog.2022.07.032
8. Fair, FJ, Furness, A, Higginbottom, G, Oddie, SJ & Soltani, H 2024, ‘Systematic review of Apgar scores & cyanosis in Black, Asian, and ethnic minority infants, Pediatric Research, vol. 97, no. 3, Springer Science and Business Media LLC, pp. 939–952, http://dx.doi.org/10.1038/s41390-024-03543-3. 
9. Foglia, EE, Whyte, RK, Chaudhary, A, Mott, A, Chen, J, Propert, KJ & Schmidt, B 2017, ‘The Effect of Skin Pigmentation on the Accuracy of Pulse Oximetry in Infants with Hypoxemia’, The Journal of Pediatrics, vol. 182, Elsevier BV, pp. 375-377.e2, http://dx.doi.org/10.1016/j.jpeds.2016.11.043. 
10. Grünebaum, A., Bornstein, E., Dudenhausen, J., Lenchner, E., De Four Jones, M., Varrey, A., Lewis, D. and Chervenak, F. 2023 Hidden in plain sight in the delivery room – the Apgar score is biased. Journal of Perinatal Medicine, Vol. 51 (Issue 5), pp. 628-633. https://doi.org/10.1515/jpm-2022-0550
11. Grünebaum, A., Monique De F. J., Dawnette L., Chervenak, F. A. 2024 Update the Apgar Score to remove skin color, STAT News, 23 January. Elérhető: https://www.statnews.com/2024/01/23/apgar-score-skin-color-race-newborn-health/ (Letöltve: 2026. április 1.).
12. Fahad Alhasson, H, Elhag, N, Saleem Alharbi, S & Adam, I 2025, ‘Application of machine learning in identifying risk factors for low APGAR scores’, BMC Pregnancy and Childbirth, vol. 25, no. 1, Springer Science and Business Media LLC, http://dx.doi.org/10.1186/s12884-025-07677-y. 
13. Ramasethu, J, Narayanan, I, Arhin, JK, Yeboah, RF, Insaidoo, G, Mintah, E & Awutey, E 2025, ‘Use and implications of the Apgar score in evaluating resuscitation of newborns with birth asphyxia in a lower-middle-income country’, Journal of Global Health, vol. 15, International Society of Global Health, http://dx.doi.org/10.7189/jogh.15.04244. 
14. O’Donnell, CPF, Kamlin, COF, Davis, PG, Carlin, JB & Morley, CJ 2006, ‘Interobserver variability of the 5-minute Apgar score’, The Journal of Pediatrics, vol. 149, no. 4, Elsevier BV, pp. 486–489, http://dx.doi.org/10.1016/j.jpeds.2006.05.040. 
15. Persson, M, Razaz, N, Tedroff, K, Joseph, KS & Cnattingius, S 2018, ‘Five and 10 minute Apgar scores and risks of cerebral palsy and epilepsy: population based cohort study in Sweden’, BMJ, BMJ, p. k207, http://dx.doi.org/10.1136/bmj.k207. 
16. Ray, AR, Haines, D & Grell, R 2024, ‘Virginia Apgar (1909-1974): The Mother of Neonatal Resuscitation’, Cureus, Springer Science and Business Media LLC, http://dx.doi.org/10.7759/cureus.61115. 
17. Razaz, N, Cnattingius, S, Persson, M, Tedroff, K, Lisonkova, S & Joseph, KS 2019, ‘One-minute and five-minute Apgar scores and child developmental health at 5 years of age: a population-based cohort study in British Columbia, Canada’, BMJ Open, vol. 9, no. 5, BMJ, p. e027655, http://dx.doi.org/10.1136/bmjopen-2018-027655. 
18. Siddiqui, A, Cuttini, M, Wood, R, Velebil, P, Delnord, M, Zile, I, Barros, H, Gissler, M, Hindori‐Mohangoo, AD, Blondel, B & Zeitlin, J 2017, ‘Can the Apgar Score be Used for International Comparisons of Newborn Health?’, Paediatric and Perinatal Epidemiology, vol. 31, no. 4, Wiley, pp. 338–345, http://dx.doi.org/10.1111/ppe.12368. 
19. Stanford Medicine (2026) AI can predict preemies path. Elérhető: https://med.stanford.edu/news/all-news/2026/01/ai-prematurity-complications.html  (Letöltve: 2026. április 1.).
20. StatPearls (2024) APGAR Score. Treasure Island: StatPearls Publishing. Elérhető: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK470569/  (Letöltve: 2026. április 1.).